Pársát Cáv (3Mózes 6:1–8:36.) a Tóra harmadik könyvének második hetiszakasza. Magát az egész harmadik könyvet „Vájikrá”-nak nevezik (a könyv első szava után), de egy másik neve is ismert, amely a könyv központi témájára utal. Ez az elnevezés a „Torát Kohánim” (a papok törvényei), mivel a könyv középpontjában a papi feladatok, és ezek között is kitüntetett helyen az áldozathozatalok állnak.
Cáv (3Mózes 6–8.) פָּרָשָׁת צַו
A hetiszakasz tartalmából
- Az oltáron égő tűz sosem aludhat ki. Még szombaton is kellett tűzifát tenni az oltárra. Ezen égnek el a teljesen elégő égőáldozatok; a béke-, vétek- és bűnáldozatok zsírja; valamint a lisztáldozatból elkülönített „maroknyi” rész, illetve az egész lisztáldozat, ha kohén hozta azt. Minden reggel egy kevés hamut leszednek az oltárról, és ha már nagyon sok gyűlt össze, akkor az egész hamut kiviszik a táboron kívülre.– 3Mózes 6:1–16.
- A kohaniták fogyaszthatják el a vétek- és bűnáldozat húsát, valamint a lisztáldozat el nem égetett részét. A békeáldozatot az fogyasztja el, aki hozta, kivéve azokat a meghatározott részeket, amelyek a kohénnek járnak. Az áldozatok szent húsát csakis rituálisan tiszta személyek fogyaszthatják el, az arra kijelölt szent helyen és egy meghatározott időintervallumon belül. – 3Mózes 6:17–7:38.
- Az étkezési szabályok kapcsán a Tóra figyelmeztet, hogy tilos az állat háját és vérét fogyasztani. – 3Mózes 7:22–27.
- Áron és fiai hét napon át tartózkodnak a Szentély falain belül, s ez idő alatt Mózes különböző áldozatokkal pappá avatja őket. – 3Mózes 8.
