Szakaszunk – Böhár (3Mózes 25:1-26:2.) – a hetedik (Smitá) és ötvenedik (Jóbel) év szabályaival foglalkozik. Ahogy a hetedik nap – a szombat – pihenésre szolgál, ugyanúgy a hetedik évben pihentetni kell a földet; parlagon kell hagyni. Hétszer hét (vagyis) 49 év után jön a Jóbel év, amikor a földek visszamennek eredeti tulajdonosuk birtokába. Ugyancsak a Jóbel (jubileum) évben szabadulnak azok a zsidó rabszolgák, akik hetedik évben nem akartak szabadlábra kerülni, hanem inkább gazdáiknál kívántak maradni. A szakasz utolsó verseiben újfent figyelmeztet a Tóra a bálványimádás és a szombatszegés tilalmára.
Böhár (3Mózes 25:1–26:2.) פָּרָשָׁת בְּהַר
A hetiszakasz tartalmából
- Szináj hegyén Isten átadja Mózesnek a smitá – szombatév törvényeit. Minden hetedik évben szüneteltetni kell a munkát a földeken Izraelben, ami pedig megterem rajtuk, az ingyen és szabadon fogyasztható ember és állat számára egyaránt. – 3Mózes 25:1–7.
- Hét szombatév-ciklust egy ötvenedik év, a jóbélév követ, amely során szünetelnek a mezei munkák Izraelben, a zsidó rabszolgákat szabadon kell ereszteni, és a Szentföld minden időközben eladásra került ingatlanvagyonának vissza kell kerülnie eredeti tulajdonosának birtokába. – 3Mózes 25:8–13.
- A hetiszakasz még további, a földek adásvételére, a csalás és uzsora tilalmára és a zsidó rabszolgára vonatkozó törvényeket is tartalmaz. – 3Mózes 25:14–26:2.
