XVIII. Politika, demokrácia és közjog

Biblia

A próféta szólásszabadsága a hatalommal szemben

Ámosz figyelmezteti a királyt

Ámosz 7:10-17.

11. Ekkor küldött Amacja, Bét-Él papja, Járobeámhoz. Izraél királyához, mondván: Összesküdött ellened Ámósz Izraél házának közepette; nem bírja az ország elviselni mind az ő beszédeit. 11. Mert így szólt Ámosz: Kard által fog meghalni Járobeám. lzraél pedig számkivetésbe fog menni, el a földjéről. 12. És szólt Amacja Ámoszhoz: Látó te, menj menekülj el Jehuda országába és ott egyél kenyeret és ott prófétálj! 13. De Bét-Élben többé már ne prófétálj, mert királyi szentély az, és birodalmi ház az. 14. Felelt Ámósz és szólt Ámácjához: Nem vagyok próféta, sem prófétának a fia nem vagyok, hanem marhatenyésztő vagyok és vadfügék szedegetője. 15. És vett engem az Örökkévaló a juhok mögül, és szólt hozzám az Örökkévaló: Menj, prófétálj népem Izraél felől. 16. Most pedig halljad az Örökkévaló igéjét: Azt mondod te: Ne prófétálj Izraél felől és ne szónokolj Izsáknak háza felől; 17. Azért így szól az Örökkévaló: Feleséged a városban fog paráználkodni, fiaid és leányaid kard által fognak elesni, földed mérő-kötéllel fog elosztatni, te pedig tisztátalan földön halsz meg, és Izraél számkivetésbe fog menni, el a földjéről.

A nép nagyjai megmentik Jirmejáhút

Jeremiás 26.

1. Jehojákim, Josijáhu fia, Jehuda királya uralkodásának kezdetén volt ez az ige az Örökkévalótól, mondván: 2. Így szól az Örökkévaló: Állj az Örökkévaló házának udvarába és mondd el mind Jehuda városainak, azoknak, kik jönnek leborulni az Örökkévaló házában, mind azon sza­vakat, melyeket parancsoltam neked, hogy elmondjad ne­kik; ne hagyj ki egy szót sem. 3. Hátha meghallják és meg­térnek ki-ki rossz útjáról, és én meggondolom a rosszat, melyet cselekedeteik rosszasága miatt velük tenni szándé­koztam. 4. És szólj hozzájuk: Így szól az Örökkévaló: Ha nem hallgattok rám, hogy járjatok tanom szerint, melyet elétek tettem, 5. hallgatva szolgáimnak, a prófétáknak szavaira, akiket hozzátok küldök, reggelenként küldve, de ti nem hal­lottátok: 6. olyanná teszem ezt a házat, mint amilyen Síló, e várost pedig átokká teszem, mind a föld nemzeteinek.

7. És hallották a papok és a próféták és az egész nép Jirmejáhút, amint elmondta a szavakat az Örökkévaló házában. 8. És történt, amint Jirmejáhú végzett azzal, hogy elmondja mind azt, amit az Örökkévaló megparan­csolt, hogy elmondja az egész népnek, megfogták őt a papok és a próféták és az egész nép, mondván: Meg kell halnod. 9. Miért prófétáltál az Örökkévaló nevében, mond­ván: Olyan lesz ez a ház, mint amilyen Síló és ez a város rommá lesz lakó nélkül. És összegyűlt az egész nép Jirmejáhú ellen az Örökkévaló házában. 10. És hallották Jehuda nagyjai e dolgokat, akkor fölmentek a király házá­ból az Örökkévaló házába és leültek az Örökkévaló új kapujának bejáratánál. 11. És szóltak a papok és a próféták a nagyokhoz és az egész néphez, mondván: Halálbünte­tés illeti ezt az embert, mert prófétált e város felől, amint hallottátok füleitekkel.

12. Ekkor szólt Jirmejáhú mind a nagyokhoz és az egész néphez, mondván: Az Örökkévaló küldött engem, hogy e ház és a város felől prófétáljam mind a szavakat, melyeket hallottatok. 13. Most tehát ja­vítsátok útjaitokat és cselekedeteiket és hallgassatok az Örökkévalónak, Isteneteknek szavára, és majd meggon­dolja az Örökkévaló azt a rosszat, melyet kimondott felő­letek. 14. Én pedig, íme, kezetekben vagyok; tegyetek velem, amint jónak és amint helyesnek tetszik szemeitekben. 15. Csakhogy tudnotok kell, hogyha megöltök engem, hogy ártatlan vért hoztok magatokra és a városra és lakóira, mert igazán küldött engem hozzátok az Örökkévaló, hogy elmondjam füleitek hallatára mind e szavakat. 16. Erre szóltak a nagyok meg az egész nép a papokhoz és a prófétákhoz: Nem illeti ezt az embert halálbüntetés, mert az Örökkévalónak, a mi Istenünknek nevében be­szélt hozzánk.

17. És fölkeltek emberek az ország vénjei közül és szóltak a nép egész gyülekezetéhez, mondván: 18. Michá a Morésetbeli prófétált Chizkijáhu, Jehudá kirá­lyának napjaiban, és szólt Jehuda egész népéhez, mond­ván: Így szól az Örökkévaló, a seregek ura: Ción me­zővé fog fölszántatni és Jeruzsálem romhalmazzá lesz és a háznak hegye erdős magaslatokká. 19. Vajon meg­ölték-e őt Chizkijáhú, Jehuda királya, meg az egész Jehuda? Nemde félte az Örökkévalót és könyörgött az Örökkévalóhoz, és meggondolta az Örökkévaló a rosszat, amit kimondott felőlük! És mi nagy rosszaságot köves­sünk el lelkünk ellen?

20. Még egy ember prófétált az Örökkévaló nevében, Urijáhu, Semájáhu fia, Kirját-Jeá­rimból; prófétált a város felől és ez ország felől egészen Jirmejáhú beszédei szerint, 21. és hallották Jehójákím ki­rály, meg mind a vitézei és mind a nagyok az ő szavait és a király meg akarta őt ölni; de meghallotta Urijáhú, félt és megszökött és eljutott Egyiptomba. 22. Akkor küldött Jehójákim király embereket Egyiptomba, Elnátánt, Áchbor fiát meg embereket ővele Egyiptomba; 23. kivitték Urijáhút Egyiptomból és elhozták Jehójákim királyhoz, és megölte karddal, és eldobták hulláját a nép fiainak sírjaihoz. 24. Csakhogy Áchikám, Sáfán fiának keze volt Jirmejáhúval, hogy ne adják a nép kezébe, hogy megölje.

Jirmejáhú fogsága

Jeremiás 37:11-21.

11. És volt midőn a kaldeusok hadserege elvonult Jeruzsálem alól a fáraó hadserege miatt, 12. kiment Jirmejáhú Jeruzsálem­ből, hogy Benjámin földjére menjen, hogy kivegye onnan részét, a népnek közepette. 13. Midőn ő Benjámin kapujá­ban volt – ott pedig egy felügyeletes tiszt volt, neve Jirijá, Selemja, Chánánjá fiának fia – elfogta Jirmejáhú prófétát, mondván: A kaldeusokhoz akarsz átszökni! 14. Mondta Jir­mejáhú: Hazugság, nem akarok átszökni a kaldeusokhoz. De nem hallgatott rá, és megfogta Jiríja Jirmejáhút és bevitte őt a nagyokhoz. 15. És haragudtak a nagyok Jirme­jáhúra és ütötték és börtönbe vetették, Jehonátán írónak házába, mert azt tették fogházzá. 16. Így jutott Jirmejáhú a tömlöcbe és a boltozatokba, és ott maradt Jirmejáhú sok ideig. 17. És küldött Cidkijáhú király, elhozatta őt és kérdezte tőle a király a maga házában, titokban és mondta: Van-e ige az Örökkévalótól? Mondta Jirmejáhú: Van. És mondta: Bábel királyának kezébe fogsz adatni. 18. És szólt Jirmejáhú Cidkijáhú királyhoz: Mit vétettem neked és szolgáidnak és a népnek, hogy fogházba vetettetek en­gem? 19. És hol vannak prófétáitok, akik prófétáltak nek­tek, mondván: Nem jön Bábel királya ellenetek és az ország ellen. 20. Most halljad csak, uram király, hadd jusson eléd könyörgésem és ne tégy vissza engem Jehónátán írónak házába, hogy ott meg ne haljak. 21. És megparan­csolta Cidkijahú király, és őrizetbe tették Jirmejáhút az őrség udvarába és adtak neki egy cipó kenyeret napjára a sütők utcájából, míg el nem fogy ott minden kenyér a városból. És maradt Jirmejáhú az őrség udvarában.