Rabbi Slomo Ganzfried

A Sulchán Áruch kivonata, 62. fejezet

1. §. Óvakodni kell mindenkinek attól, hogy felebarátját rászedje, mert aki felebarátját rászedi, akár az eladó a vevőt, akár a vevő az eladót, megszegi a Tórának azt a tilalmát, mely azt mondja: „És ha eladsz valamit embertársadnak, vagy veszel valamit embertársadtól, rá ne szedjétek egyik a másikat.” (3Mózes25:14.) Az az első kérdés, melyet az emberhez intéznek abban az órában, hogy felelőségre vonják: becsületesen adtál-e, vettél-e? (Sábát 31a.)

2. §. Amiképpen tilos a rászedés az adás-vételnél, akképpen tilos a rászedés a bérbevételnél és a bérbeadásnál, meg még a pénzváltásnál is.

3. §. Aki becsületesen kereskedik, az nem is gondol csalásra, hogyan is kell ezt érteni? Ha azt mondja: ezt az árut ennyiért és ennyiért vettem; és ennyit és ennyit akarok keresni rajta. Ha őt rá is szedték a vételnél, és akit rászedtek annak emiatt nem szabad rászedni másokat, mindamellett így szabad drágábban eladni, mert hisz ez annyi, mintha határozottan kijelentené, azaz megmagyarázná, hogy nem az áru értékére alapítja számítását, hanem az árára, melyet érte fizetett.

4. §. Akinek van valami eladni valója, tilos azt külsőleg szebbé tennie, hogy ezzel másokat becsapjon. Pl. tilos a marhával zabvizet itatnia, mert az felfújja, vagy fölfelé állóvá fésülni a szőrét, hogy kövérebbnek látsszék, vagy használt tárgyakat befesteni, hogy újaknak tűnjenek és más hasonlók.

5. §. Ugyancsak tilos romlott gyümölcsöt sok jó gyümölccsel összekeverni, hogy azt is jó gyümölcsnek adják el, vagy rossz italt jóval vegyíteni. De ha a rossznak az íze felismerhető, szabad eladni, mert akkor a vevőnek is éreznie kell.

6. §. Szabad a kereskedőnek pörkölt szemet és diót a gyermekek között kiosztani, azért hogy magához szoktassa őket és nála vegyenek. A forgalmi áron alul is szabad eladnia, azért hogy nála vásároljanak, a piaci árusok ebben nem akadályozhatják.

Megszakítás