A közeledő ellenség elbizakodottsága

 
1. A beszéd, melyet látott Chabakkúk próféta. 
 
2. Meddig, oh Örökkévaló, fohászkodom, és nem hallod; kiáltok hozzád: erőszak! és nem segítesz? 
 
3. Miért láttatsz velem jogtalanságot és szemléltetsz nyomorúságot és van pusztítás és erőszak előttem, és viszály lett és perlekedés támad? 
 
4. Azért elhanyatlik a tan ég soha nem származik ítélet, mert gonosz környékezi az igazat; azért görbítve származik az ítélet. 
 
5. Nézzetek szét a nemzetek közt és tekintsetek és ámuljatok, bámuljatok, mert cselekvést cselekszik napjaitokban; nem hinnétek, ha elbeszélnék. 
 
6. Mert íme támasztom a kaldeusokat, amaz epés és sebes nemzetet, mely elmegy a földnek tágasságaira, hogy elfoglaljon lakóhelyeket, nem az övéit. 
 
7. Rettenetes és félelmetes ő; tőle származik ítélete és fensége. 
 
8. Gyorsabbak párducoknál lovai, hevesebbek az esti farkasoknál, és vágtatnak lovasai, lovasai pedig messziről jönnek, repülnek mint a sas, mely a falásra siet. 
 
9. Mindnyája erőszakra jön; arcukkal kelet felé törekednek, összeszedett foglyot mint a fövényt. 
 
10. És ő királyokat csúfol ki és fejedelmek nevetség neki; ő minden erősségen nevet, felhalmozott port és bevette. 
 
11. Akkor túlhaladt a szellem és túlcsapongott és bűnbe esett, s kinek ereje istenévé vált. 
 
12. Nemde, te vagy régtől fogva Örökkévaló, Istenem, én Szentem: nem halunk meg! Örökkévaló, ítélet végett rendelted, és oh szikla, fenyítés végett alapítottad. 
 
13. Tisztább szemű vagy, semhogy rosszat láthatnál és nyomorúságot szemlélni nem tudsz; miért szemlélsz hűtleneket, hallgatsz, midőn elnyeli a gonosz a nálánál igazabbat? 
 
14. És olyanná teszed az embereket, mint a tenger halai, mint csúszómászó, melyen nincs uralkodó. 
 
15. Mindnyáját horoggal vonja föl, vonszolja a hálójával és összeszedi recéjébe; azért örül és vigad. 
 
16. Azért áldoz hálójának és füstölögtet recéjének; mert általuk zsíros az osztályrésze és kövér az eledele.
 
17. Vajon azért ürítgesse ki hálóját és folyton öldököljön nemzeteket kíméletlenül?