Mézédes kezdet: Háromévesen kezdett Tórát tanulni Oberlander Báruch unokája
Oberlander Báruch rabbi nemrég különleges eseményen vett részt New Yorkban, ahol unokája, Morde unokája számára megrendezték az első tanulási napot a héderben. Ez az ünnepélyes pillanat a zsidó hagyományok szerint mérföldkőnek számít egy gyermek életében, hiszen hároméves korában kezdi el tanulni a Tórát és a héber betűket, a héderben zajló hagyományos oktatás keretein belül.
Az ünnepség rituáléi
Az ünnepély különleges hagyományokkal teli nap volt. Az unoka, aki nagyapja, Morde nevét viseli, ünnepi taliszba burkolva érkezett meg a héderbe, hogy még véletlenül se érje őt olyan látvány, amely nem illene a nap szentségéhez. A héderben a tanító elkezdte vele tanítani az álef-bétet, a héber ábécét, amelyhez különleges rituálék kapcsolódnak.
Az álef-bét betűit mézzel kenték meg, amelyet a gyermek megízlelhetett, így tanulása első pillanatait az édesség, az öröm és a pozitív érzések kísérték. Ez a szokás azt szimbolizálja, hogy a zsidóság és a Tóra tanulása édes és örömteli élmény legyen a gyermek számára. A rituálé részeként cukorkákat is szórtak, amelyeket a hagyomány szerint „az angyalok dobnak”, ezzel is erősítve az esemény különleges jelentőségét és a tanulás örömét.
Tóra tanulás és jótékonyság kéz a kézben
Az ünnep részeként a gyermek különböző, tanuláshoz kapcsolódó bibliai verseket hallgatott, amelyek közül néhány a hagyomány szerint süteményekre van írva, így a gyermek onnan olvashatja le őket. Ez a különleges forma ismét az édességen keresztül kapcsolja össze a tanulást és az örömöt.
Az ünnepség különleges része volt, amikor a gyermek apró pénzérméket osztott szét a jelenlévőknek, jótékony célra ajánlva fel azokat. Ez a szokás a zsidó értékeket, a tzedáká (jótékonyság) fontosságát helyezi előtérbe, már a legkisebbek életében is.
Hagyományok továbbvitele
Oberlander Báruch rabbi különösen meghatottnak érezte magát, hiszen unokája a nagyapja nevét viseli, és ezen a napon elkezdte a zsidó hagyományok és tanítások útját járni. Az esemény a család számára nemcsak az unoka első tanulási napját jelentette, hanem a hagyományok továbbadásának szimbólumát is. Az ünnepség során a rabbi kifejezte reményét, hogy unokája mélyen elköteleződik a zsidó élet és a tanulás iránt, és továbbviszi mindazt, amit a család generációk óta épít.
A jövő reményei
„Adjon az Örökkévaló sok-sok náchaszt (örömet) ennél a gyereknél, hogy nagy zsidó férfiúvá váljon, aki büszkén viszi tovább a hagyományokat. Ez a mi álmunk, hogy ő és az összes többi gyermek is boldog és sikeres legyen” – mondta Oberlander Báruch rabbi az ünnepség végén.
A család és a közösség számára az esemény nemcsak a hagyományok továbbadásáról szólt, hanem arról az édes örömről is, amelyet a Tóra tanulása és a zsidó élet nyújthat a legfiatalabb generációk számára is. Mazal tov!
