Az üzleti élet vezetője, a londoni elit ünnepelt háziasszonya, a Tóra kiváló ismerője és mindemellett háromgyermekes édesanya. Farha Sassoon (más néven Flora) története Bombayból indult, de hatása a zsidó közéletre és a nők szerepére világszerte érezhető maradt.
Farha Sassoon neve talán keveseknek ismerős, pedig életútja olyan, mint egy történelmi regény főszereplőjéé: 19. századi indiai szefárd zsidó közösség, Talmud-tanulás rabbinikus körökben, férje üzleti birodalmának átvétele özvegyként, majd zsidó szalonok szervezése a viktoriánus Londonban. Nemcsak korát előzte meg, hanem példát is mutatott arra, hogyan lehet egyszerre elkötelezett hívő, anyagi és szellemi értelemben is vezető nő – emeli ki a Jwa.org.
Úgy emlegették a családot: „Kelet Rotschild”
Farha 1856-ban született az indiai Bombayban, ahol akkoriban pezsgő zsidó élet folyt. A mesésen gazdag és jótékony Sassoon család tagja volt, dédapja, David Sassoon Irakból menekült Indiába, és hamarosan a térség egyik legnagyobb kereskedelmi vállalatát hozta létre. A „Kelet Rotschildjai” néven ismertté vált dinasztia tagjaként Farha már fiatalon több nyelven beszélt, tanult rabbiktól és a legjobb iskolákban tanult.
Fiatalon ment férjhez az idősebb Slomó Sassoonhoz, aki egyszerre volt társa, mentora és vallási példaképe. A hagyományos világban szokatlan módon Farha nemcsak elkísérte férjét üzleti útjaira, hanem részt is vett a tárgyalásokon. Férje halála után ő vezette tovább a céget, nőként, a családi ellenállás ellenére. És sikerrel.
A zsidó asszony, mint a modern nő előképe
Farha három gyermekét egyedül nevelte, miközben levelezett rabbikkal, támogatta az oltóanyag-fejlesztéseket és adományozott zsidó intézményeknek Indiában és Európában. A „rábánit” cím, amit korábban nem használtak nőkre, az ő nevével vált ismertté.
Később Londonba költözött, ahol zsidó közösségi életet szervezett, előadásokat tartott, és társasági esteket rendezett – természetesen kóser konyhával. Zsidó iskolák, árvaházak és kórházak támogatójaként számos kezdeményezés mögött állt. Utazásai során mindig tíz férfival utazott, hogy minden nap részt vehessen az imában, és mindig magával vitte saját sakterét is.
Egy zsidó nő, aki Tórát tanított
Nemcsak tanulta, hanem tanította is a Tórát: cikkei jelentek meg a Misnáról és a Talmudról, a londoni rabbiképző vendégelőadója volt. Bagdadi útja során olyan tisztelettel fogadták, hogy felolvasásra kérték fel a zsinagógában, ami példátlan volt nő esetében.
1936-os halála után Jicchák Hálévi Herzog, a későbbi izraeli főrabbi így búcsúzott tőle: „A Tóra, az Isten-félelem, a bölcsesség, a jóság és az adományozás bugyogó forrása.”
Farha Sassoon öröksége ma is inspirálja azokat, akik nőként vallási, közéleti és szellemi téren egyaránt szeretnének hatást gyakorolni.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.