Január 16-án vallási felekezetek képviselői cseréltek eszmét a klímaválság lehetséges megoldásáról. A beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalom Kutatóintézete (VTK) kezdeményezte, melyen Faith Áser, a Budavári zsinagóga rabbija is részt vett. Az esemény moderátora Jancsó András, az NKE EJKK VTK tudományos segédmunkatársa volt. 

Fotó: Nemzeti Közszolgálati Egyetem/Szilágyi Dénes

A beszélgetésen részt vettek: Ujházi Lóránd, a kutatóintézet vezetője, az NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyetemi tanára, Gájer László teremtésvédelmi referens 2020, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, Faith Áser az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség rabbija, Ötvös Csaba, a Konstantinápolyi Pátriárkátus lelkésze, Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa és Hidvéginé Pulay Brigitta a PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa. Az alaptémát XVI. Benedek és Ferenc pápa teremtésvédelmi politikája adta, illetve a pápák társadalmi tanításai, melyeket összegeztek az eseményen résztvevők. 

Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája szinte minden újságolvasó számára ismert. Azonban már XVI. Benedek is minden elődjét meghaladó mélységben foglalkozott a környezetvédelem kérdésével, az olasz sajtóban ezzel elnyerte a zöld pápa nevet is. A teremtésvédelem egyszerre szociális, környezeti és gazdasági kérdés.

A pápák társadalmi kérdésekkel foglalkozó munkája kapcsán Gájer László azt is elmondta, a pápák világi kérdésekkel foglalkozó tevékenységét XIII. Leó pápa kezdte, ám azóta szinte töretlen ez a sorozat. A PPKE Hittudományi Karának tanszékvezető tanára hozzátette, a teremtésvédelem szót először egy 2008-as hazai püspöki konferencia említi, a témában megszülető első pápai körlevél pedig 2015-ös. A teremtésvédelem lényege, hogy a környezetről a bibliai megközelítés alapján mint teremtésről beszélünk, melynek az ember kiemelt része. Ferenc pápa ennek kapcsán azt hangsúlyozza: minden mindennel összefügg. Tehát a különféle válságok nem szeparáltak egymástól, így a környezeti válságot sem lehet elszigetelten kezelni. Amíg az embert nem értjük meg, addig nem lehet megoldani egyetlen válságot sem. A korábbi pápák szintén kiemelték, hogy a napjainkban tapasztalható szenvedések erkölcsi eredetűek. A Vatikán válasza e kihívásra az átfogó humanizmus elmélete. Az eddig ismert, emberközpontú humanizmus reduktív megközelítés, így nem szolgálja az ember javát az egyház szerint. A keresztény humanizmus annyival több, hogy az embert a teremtésben is elhelyezi. E gondolat elsőként VI. Pál pápa társadalmi körlevelébe került bele, de XVI. Benedek ugyancsak feleleveníti ezt a teológiai hagyományt.

Faith Áser a teremtésvédelem kapcsán azt emelte ki, hogy az írás szerint Ádámnak az Édenkertet egyszerre kell megtisztelnie és őriznie, védenie. Az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség rabbija szerint tehát az embernek nemcsak élnie, de környezettudatosnak is kell lennie. A közösségvezető feladata pedig az, hogy erre felhívja közössége figyelmét, illetve az, hogy közelebb hozza az emberi megértéshez a környezeti problémákat.

A teljes cikkért kattintson a ludovika.hu cikkére!