Az Anash összefoglalója a földönkívüli életet és más égitesteken létező idegen civilizációk létezését vizsgálja zsidó források és a Lubavicsi Rebbe szemszögéből.

Az első rabbi, aki elmélyült e témában, a XIV. században Barcelonában élt Chiszdáj Crescas rabbi volt. Or Hásem (Isten fénye) című munkájában egy egész fejezeten át vizsgálta azt a kérdést, hogy létezhet-e élet más bolygókon. Filozófiai úton próbált válaszra lelni és arra jutott, hogy nem lenne logikus az állítani, hogy kizárólag a Földön van élet, amennyiben bölcseink írásai alapján bizonyítható, hogy léteznek más világok is. Ehhez a Talmud Ávodá Zárá traktátusát kell elővenni (3/b), ahol egy érdekes leírást találunk az Örökkévaló napirendjéről (természetesen csupán metaforikusan): „A nap első három órájában ül és Tórát tanul, a második három órában ítéletet hoz a világ teremtményei felett, a következő három órában táplálékkal látja el a világ teremtményeit, az utolsó három órában pedig a leviatánnal [mitikus tengeri állat] játszik. És mit csinál éjszaka? Gyors angyalain lovagolva átrepül tizennyolcezer világon”. Ez utóbbi mondatot értelmezte úgy Chiszdáj rabbi, hogy más, lakott égitestekre utal. A Talmud persze csak átvitt értelemben írja, hogy az Örökkévaló „angyalokon lovagol”. Ez valójában annyit tesz, hogy a többi tizennyolcezer világban is állandóan jelen van és ellátja azokat.

 

A keresztény, a muszlim és a zsidó teológus meglát egy ufót

A NASA keresztény, muszlim és zsidó teológusokat képez ki a földönkívüli életre.

 

 

A Gemárá e furcsa leírásával egy másik barcelonai bölcs, a XII. században élt Jehuda ben Bárziláj rabbi is foglalkozott. Ő azt firtatta, hogy a többi világot miért éppen éjszaka látja el Isten és miért nappal foglalkozik inkább a mi világunkkal? Az egyik válasza az, hogy ezzel mutatja ki a Föld központi szerepét és fontosságát. A másik pedig az, hogy a Földön élő emberek hajlamosak bűnöket elkövetni és ezért hosszú időt vesz igénybe, míg megbocsájt nekik. A többi világot azonban olyan lények – talán angyalok – népesítik be, melyekben nem él rossz ösztön. Jehuda rabbi felteszi azt a kérdést is, hogy ezek az angyalok miért más világokban élnek, miért nem a mennyben? Erre azonban ő sem talált választ.

A XVII. században élt itáliai rabbi, Dávid Nieto egy Misnában talált bizonyítékot a földön kívüli életre. Az Ukcin traktátusban (3:12) a következő áll: „A jövőben az Örökkévaló háromszáztíz világot hagy minden egyes igaz emberre”. Emellett a 145. zsoltárban is találunk egy mondatot, melyet hasonlóképpen értelmezhetünk: „Királyságod királyság minden világ felett”.

Számos zsidó gondolkodó azonban arra hivatkozva utasítja vissza a fenti okfejtéseket, hogy spirituális, nem pedig fizikai világokról szólnak az idézetek. A lubavicsi Rebbe sem ezekre hivatkozott, amikor a földönkívüliek témájáról beszélt. Ő úgy vélte, hogy alapvetően nincs okunk arra, hogy ezt a kérdéskört boncolgassuk, mert nem tesz hozzá semmit a Tóra parancsolatainak gyakorlásához vagy megértéséhez. Azonban, mivel ez egy sokak érdeklődését kiváltó téma, mégis érdemes foglalkozni vele, mert elképzelhető, hogy valakit éppen ez vesz rá arra, hogy elmélyüljön a Tórában és közelebb kerüljön a zsidó tradíciókhoz.

A Rebbe a Bírák könyvéből, Dvorá (Debóra) diadalénekéből idéz: „Átkozott Meroz, mondja Isten angyala és átkozottak lakói, mert nem siettek Isten segítségére [amikor Sziszra seregével kellett megküzdeni]”. A Talmud (Moed Kátán 16/a) két módon magyarázza a Meroz kifejezést: lehet egy fontos ember vagy egy égitest neve. Ha az utóbbi állítást fogadjuk el, akkor lakott bolygóról van szó, mert Dvorá Meroz lakóiról beszél. Rábénu Chánánel szerint a lakók valójában a bolygó körül keringő holdakat jelentik, de a Rebbe szerint élőlényekről, földönkívüli lényekről van szó. Amikor valaki arról kérdezte a Rebbét, hogy a Tóra szerint létezik-e földönkívüli élet, így válaszolt: „E témakör egyáltalán nem releváns egy zsidó mindennapi élete szempontjából és ezért nincs is egyértelmű vélemény ez ügyben, csupán különböző megközelítések léteznek”. Egy más alkalommal a következőt mondta: „Az egész világegyetem azért jött létre, hogy Izrael népe betarthassa a Tórát. Ebből következik, hogy a Föld, ahol a tóraadás történt, a teremtés legfontosabb eleme. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem létezhet élet más bolygón is. Bölcseink többféle véleményt is megfogalmaztak e témában”.

A hetvenes években egy űrkutatással foglalkozó zsidó tudós, Dr. Velvl Greene elpanaszolta a Rebbének, hogy egyesek azzal vádolják, hogy a Tórával ellentétes, amivel foglalkozik. A Rebbe így felelt:

„Nyugodtan keresse az élet nyomait a Marson most is és a jövőben is. Ha nem találja, keresse tovább máshol, ne hagyja abba a kutatást. Ha valaki nem csinál semmit, csak kijelenti, hogy nem létezik élet a földön kívül, azzal megkérdőjelezi Isten mindenhatóságát. Ez pedig tilos!”

Ha tehát elfogadjuk az idegen lények létezését, újabb kérdéssel kerülünk szembe: vajon miféle élőlények ezek? A XVIII. században, Litvániában élt Pinchász Élijáhu Horowitz rabbi sokat foglalkozott e témával és korának tudományos munkáit is tanulmányozta. Azt írja Széfer Hábrit (A szövetség könyve) című művében, hogy egyes tudósok szerint a világegyetemben még számos, a Földhöz hasonló bolygó létezik, melyeket hegyek, völgyek és óceánok borítanak, és növények, állatok és emberek népesítenek be. A rabbi szerint azonban ez ostobaság és korlátoltság. Azt kérdezi, hogy mi értelme lenne a többi, a Földdel megegyező bolygó megteremtésének, amikor Isten képes lett volna akkorára teremteni ezt a bolygót, hogy minden ide tartozó élőlény elférjen rajta. Mivel az Örökkévaló változatos égitesteket teremtett, így nyilván a különböző földön kívüli létformák is változatosak és az adott bolygó viszonyaihoz alkalmazkodnak. Ha az óceán két partján élő teremtmények annyira különböznek egymástól, mennyivel inkább így van ez a különböző bolygókon! Horowitz rabbi továbbá azzal érvelt, hogy ha például a Merkúron is emberek élnének, azok nyilván azonnal elpusztulnának a Nap erejétől, hiszen a Merkúr sokkal közelebb kering a Naphoz, mint a Föld, viszont a Naptól jóval távolabb eső Szaturnuszon megfagynának. Horowitz rabbi azt is állította, hogy a földönkívüliek sokkal magasabb fejlettségi szinten állnak, mint a földi emberek, továbbá örök életűek.

 

Oberlander Báruch: Kérdezd a rabbit (76) Miért csak három ősatyát tartunk számon?

Oberlander Báruch: Kérdezd a rabbit (76) Miért csak három ősatyát tartunk számon? Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt … Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. … Olvass tovább

 

Nem elhanyagolható kérdés, hogy vajon milyen spirituális képességgel vannak felvértezve a földönkívüliek? Vajon van-e szabad akaratuk? Vannak-e rájuk vonatkozó isteni parancsolatok? A már említett Jehuda ben Bárziláj rabbi foglalkozott ezzel a témával és a kabalisztikus Széfer Jecirához írt kommentárjában úgy fogalmazott, hogy Isten feltehetően nem adott Tórát ezen élőlényeknek, de azt nem tudta megmondani, hogy van-e rossz ösztönük, azaz képesek-e bűnt elkövetni vagy inkább angyalokként, illetve szellemekként kell őket elképzelni.

Horowitz rabbi szerint a földönkívüliek nem rendelkeznek szabad akarattal és a Tórát sem kapták meg. Nem szolgálják Istent és Isten sem lel bennük örömöt. Létezésük egyetlen oka, hogy minket, földi emberek szolgáljanak valamilyen módon. A rabbi a Talmudot idézi (Bráchot 32/b): „Az Örökkévaló azt mondta Izrael közösségének: ’Lányom, tizenkét csillagjegyet teremtettem az égben. Minden egyes csillagkép harminc seregből áll. Minden sereg harminc légióból, minden légió harminc ezredből és minden ezred harminc századból. Minden egyes századba 3 650 000 000 csillagot helyeztem. És mindezt a sok égitestet csakis neked teremtettem!’”.

A Rebbe is úgy vélte, hogy a földönkívüliek nem rendelkeznek szabad akarattal. A szabad akarat ugyanis egy paradoxon. Mivel minden Isten akaratából történik, látszólag egyik teremtény sem határozhat szabadon a cselekedeteiről. Az, hogy az emberek mégis szabadon dönthetnek, kizárólag a Tórának köszönhető. Az Örökkévaló ugyanis azt akarja, hogy a szabad akaratunkból döntsünk a Tóra törvényeinek betartása mellett, s ezért kaptunk tőle erre lehetőséget. Mindebből az következik, hogy a szabad akarat csak a Tórával együtt létezhet. Az viszont elképzelhetetlen, hogy a más világok is megkapták volna Tórát, hiszen a tóraadás részletei igen aprólékosan szerepelnek Mózes második könyvében, így pontosan tudjuk, hogy hol történt. Azt sem állíthatjuk, hogy esetleg egy másfajta Tórát kaptak volna, mert a Tóra maga az igazság és igazságból csak egy létezik. Tehát, mivel máshol nincs Tóra, így szabad akarat sincsen. Ha pedig nincs szabad akarat, civilizáció sem jöhet létre, mert ahhoz szabadon gondolkodó és cselekvő, intelligens lényekre van szükség. Mindezt összefoglalva a Rebbe úgy vélte, hogy bár létezik földön kívüli élet, ahogy azt több forrásból kikövetkeztethetjük, intelligens lények által létrehozott, földön kívüli civilizáció nincsen.

Fotó: Michael Herren on Unsplash