A zsidó családokban a szombat beköszöntekor a férj egy különleges énekkel magasztalja feleségét, amelyben egyszerre jelenik meg a hála, a tisztelet és a spirituális mélység.
Péntek este, amikor a zsidó család otthonában elkezdődik a szombat, nem csupán a gyertyafény és a kiddus teremti meg a különleges hangulatot, hanem az ősi dalok is. A Sálom áléchem után felcsendül az Éset chájil, amely nemcsak egy költői dicséret, hanem mély jelentéssel bíró szokás, amely összeköti a hétköznapi életet a szentséggel.
A zsidó nő dicsérete még a finom falatok előtt
Minden péntek este, az esti ima után, amikor hazatérünk otthonunkba, a kiddus előtt két dalt éneklünk. Elsőként a Sálom áléchemet, amellyel a szombati angyalokat köszöntjük, majd az Éset chájilt, amellyel a zsidó nőt magasztaljuk. Ez a szokás a szombat békéjét és az otthon melegét szimbolizálja, és generációk óta összeköti a családtagokat.
Az Éset chájil Salamon király költeménye, amely 22 sorból áll, s a sorok kezdőbetűi a héber ábécé sorrendjét követik, mintha az egész ábécé – a teremtés és a Tóra alapja – lenne belefoglalva a versbe. Az éset szó egyértelműen asszonyt, nőt jelent, a chájil viszont sokféle árnyalatot hordoz: jelenthet bátort, erőset, védelmezőt, tehetségest, gazdagot, győzelmest vagy épp odaadót. Ez a sokértelműség mutatja, mennyire sokoldalú a zsidó asszony szerepe a családban és a közösségben.
Salamon költeménye szebbnél szebb hasonlatokkal
A költemény sorai kiemelik, hogy a zsidó asszony fáradhatatlan („nem alszik ki mécsese éjjel”, „a lustaság nem kenyere”), gondoskodó („nyitva marka a szegény előtt, kezét nyújtja a nyomorultnak”), erényes („erő és méltóság övezi”), becsületes és Istenfélő („aki az Örökkévalót tiszteli”). A házas férfi ezzel az énekkel köszöni meg feleségének mindazt, amit egy héten át érte, a családért és a zsidó otthonért tett, és kifejezi, hogy mindezt nem természetesnek, hanem ajándéknak tekinti.
Kommentátorok sora allegóriaként is értelmezi a költeményt. Egyesek szerint az Éset chájil a Sechinát, az Örökkévaló jelenlétét jelképezi; mások szerint a Szombat királynőt, amely péntek este „bejön” a házba; megint mások a Tórát látják benne, amely a zsidó nép lelki tápláléka. A haszid hagyomány még azt is hozzáteszi, hogy az ének nemcsak dicséret, hanem áldás is, amely békét és harmóniát hoz a házra.
Éset chájil magyar fordításban
Derék asszonyt ha találtál, az igazgyönggyel is felér. Férje szívből bízik benne, keresetben nincs hiány. Jót tesz vele, soha rosszat, egész életében. Gyapjút, lent ha szerez, kedvvel forog keze. Mint a kereskedőhajó, messziről hozza kenyerét. Még éjjel van, s fölkel, ételt adni háza népének, munkát cselédeinek.
Megtekint egy telket, meg is veszi, keze munkájával szőlőt ültet. Erő övezi derekát, attól duzzad a karja. Látván, hogy jól sáfárkodik, nem alszik ki mécse éjjel, akkor guzsalyért nyúl, és orsót forgat a keze. Nyitva marka a szegény előtt, kezét nyújtja a nyomorultnak. Nem félti háza népét a hóeséstől, mert mind karmazsint ölt.
Takarót készít magának, muszlin és bíbor a ruhája. Férje ismert a városkapukban, hol az ország vénei közt ül. Köpenyt készít, és eladja, övet ad el a kalmárnak. Erő és méltóság övezi, nem fél a jövőtől. Okos szóra nyitja száját, és szeretetre oktat beszéde. Jól ügyel háztartására, a lustaság nem kenyere.
Felállnak előtte fiai, és boldognak mondják, férje is dicséri. Sok nő dolgozik derekasan, de te mindet felülmúlod. Hazug a báj, mit sem ér a szépség, asszony, aki az Örökkévalót tiszteli, az dicséretre méltó. Hadd élvezze munkája gyümölcsét, dicsérjék nyilvánosan tetteit!
A borítókép illusztráció, Sefira Lightstone grafikája.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.