Esély a fiataloknak

A magyarországi tanodák általános jellemzői

A Transznacionális Együttműködések program keretében többször érintettük már, hogy a hátrányos helyzetű csoportok tagjai előtt milyen kitörési lehetőségek vannak, milyen utakon tudnak kilépni a szociális rászorultság állapotából. Az egyik legfontosabb út, mely a nyomorból kifele vezet, kétségkívül a tanulás – iskolai keretek között és azokon kívül egyaránt. Ezúttal megismerkedünk a magyarországi tanodákkal, melyek a hátrányos helyzetű fiatalok számára nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget.

Egyelőre nem született meg a „tanoda” mint jelenség általános definíciója. Ma Magyarországon működik több, mint 170 olyan intézmény, melyet tanodának tekinthetünk – ezek legtöbbje önmagára érvényesnek tartja a megnevezést. Legfőbb közös jellemzőik a következők: 1. hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókkal foglalkoznak; 2. hátránykompenzáló kezdeményezéseket valósítanak meg; 3. a cél az iskolai sikeresség növelése; 3. a civil szférához kötődnek. A megalakulásuk mögött az a széleskörű tapasztalat húzódik meg, hogy a „hagyományos” iskola és oktatási rendszer nem tud megfelelni a hátrányos helyzetű és roma tanulók speciális igényeinek. Így a tanodák általában az iskoláktól függetlenül, legtöbbször térben is azoktól elkülönülve, működnek.[1] A rendszeres együttműködés fontossága azonban kétségtelen, ez szerencsére általában meg is tud valósulni.

A tanodák száma Magyarországon az ezredforduló után szaporodott meg. Eleinte főleg civil forrásokból, később Európai Uniós pályázati lehetőségekből finanszírozták a működésüket. A ma működő tanodák 95%-a alapítványi vagy egyesületi keretek között tevékenykedik, aminek praktikus okai vannak: a fennmaradásukhoz elengedhetetlen pályázati lehetőségek csak ezen a módon érhetőek el számukra. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy működésük erősen projekt-függő. Elsősorban olyan területeken működnek, ahol magas a roma lakosság aránya, döntő többségükben kistelepüléseken. Saját ingatlannal legtöbbször nem rendelkeznek, így a korábbi kultúrházak, közösségi házak fogadják be a tanodákat.

A tevékenységükre óriási igény mutatkozik, a legtöbb helyen találunk „létszám feletti” gyerekeket, így nagy a túlterheltség. Három tipikus probléma van, ami a tanodába tereli a fiatalokat. Ezek közül első a családi háttér, mely legtöbb esetben nem tudja megadni a gyerek számára sem anyagilag, sem szellemileg a szükséges támogatást annak érdekében, hogy megfelelő színvonalon teljesítsen az iskolai keretek között. Ez összefügg a második jellemző nehézséggel, mely a mélyszegénység. A kettő együtt egy olyan, speciális igényekkel rendelkező gyerekanyagot termel ki, mellyel a hagyományos oktatási rendszer – saját hiányosságai miatt – képtelen megbirkózni. Ez utóbbi a harmadik jellemző probléma.

A tanodák fő feladatainak az alapkészségek fejlesztése, a nyelvi kompetencia javítása és az iskolai kiegészítő tevékenységek (például korrepetálás, házi feladatok megírása) tekinthetők. Kettős küldetésük tehát, hogy az oktatás és a készségfejlesztés terén egyaránt hatékonyak legyenek. A kettő közül nem tudnak és legtöbbször nem is akarnak választani az ott dolgozók.[2]

A legeredményesebb területek éppen a legnehezebben mérhetőek: a szociális kompetenciák erősödését, az én-kép megerősödését és a jövő-horizont tágulását tapasztalták a tanodai keretek között megforduló gyerekek körében. Ez egyúttal a tanulmányi eredményeik javulását is magával hozta, ugyanakkor fontos megemlíteni a tanodák közösségteremtő és integráló hatását is.[3]

Az elmúlt 20 év tapasztalatainak tükrében világosan látszik, hogy a tanodákban végzett munka hiánypótló, nélkülözhetetlen és valódi esélyt képes adni a hátrányos helyzetű fiatalok számára. Ezért is fontos tevékenységüket minél szélesebb körben megismertetni az emberekkel és tudatosítani azt az alapgondolatot, ami tulajdonképpen életre hívta őket: egy gyermekről sem szabad lemondani.

 

 

Leichter Lilla

[1] Fejes József Balázs: Mire jó a tanoda? Esély 2014/4. 29-56.

[2] Németh Szilvia (szerk.): A tanoda-típusú intézmények működésének, tevékenységének elemzése. Kutatási beszámoló. 2008-2009. https://www.romaeducationfund.org/wp-content/uploads/2019/05/tanodaelemzes_tarki_-ref_08_0.pdf

[3] Tanoda kutatás 2015 március. Készítette a Mind Campus Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft. https://tanodahalozat.hu/wp-content/uploads/2016/07/Tanoda_kutatas_TKKI_2015.pdf

  • Küldés emailben