Ezekben a napokban Budapesten tartja éves konferenciáját az Európai Zsidó Szövetség, amelyen hétfő este bemutatták annak a kétéves kutatásnak az eredményét, mely a zsidóság helyzetét mérte fel az európai országokban – írja a Neokohn.

A jelentés az európai zsidók biztonságérzetét, az antiszemita attitűdök mértékét és a különböző európai kormányok tevékenységét vizsgálta az antiszemitizmus elleni harc, a zsidó közösség biztonsága és a vallásszabadság, továbbá például azzal kapcsolatban is, hogyan szavaz az adott ország  Izraelt érintő kérdésekben, a nemzetközi fórumokon. A jelentést az Európai Zsidó Szövetség éves konferenciáján mutatták be, melyet most először rendeztek  Budapesten, ahol a vendéglátó az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség.

A londoni székhelyű, független intézet, a British Institute of Jewish Policy Research együttműködésében összeállított tanulmány figyelembe veszi azokat a felméréseket, melyek a zsidóság biztonságérzetéről korábban készültek, továbbá összegzi a zsidókat ért személyes támadások, illetve a zsidósággal szembeni ellenérzés mértékét mutató adatokat is. A budapesti konferencián bemutatott tanulmány szerint a 12 ország közül, ahol a legtöbb zsidó él Európában, a zsidók Dániában és Magyarországon érzik magukat a leginkább biztonságban, ezen belül Magyarország az első helyen áll abban is, hogy ott érte a zsidókat a legkevesebb antiszemita támadás.

„Az elmúlt években több fontos, ám eltérő módszertannal készült tanulmányt láttunk a zsidó közösségek életéről. Nehéz volt ezeknek a felméréseknek az eredményeit ebbe a  tudományos, összehasonlító adatbázisba illeszteni, és még nagyobb kihívást jelentett a különböző tanulmányok adataiból egységes, objektív mércét megállapítani, hogy valóban javuljon a zsidó közösség és az egyének élete is a hazájukban.”

– mondta Menachem Margolin rabbi, az Európai Zsidó Szövetség elnöke.

A tanulmány szerint például Franciaországban érzik legkevésbé biztonságban magukat a zsidók. Ugyanakkor Franciaország azon országok közé tartozik, amelyek megtették a legszükségesebb lépéseket a zsidó közösség fennmaradásának biztosítása érdekében, így várhatóan pozitív elmozdulás lesz tapasztalható a biztonságérzetről készülő későbbi felmérésekben.

A jelentés szerint ugyanakkor Belgium az az ország, amely a legkevesebb intézkedést teszi a zsidók életének támogatására.

A tanulmány az elmúlt években készült felméréseket súlyozva, az európai kormányok tevékenységét illetően, az alábbi sorrendet állította fel a zsidók életminőségére vonatkozóan:

  • Olaszország
  • Magyarország
  • Dánia
  • Egyesült Királyság
  • Ausztria
  • Hollandia
  • Németország
  • Svédország
  • Spanyolország
  • Franciaország
  • Lengyelország
  • Belgium

Az alábbi rangsor pedig az európai kormányoknak a zsidóság érdekében tett lépései alapján készült:

  1. Németország
  2. Ausztria
  3. Franciaország
  4. Hollandia
  5. Olaszország
  6. Magyarország
  7. Egyesült Királyság
  8. Svédország
  9. Lengyelország
  10. Dánia
  11. Spanyolország
  12. Belgium

„Ez a tanulmány egyedülállóan integrálja azokat az adatokat, melyek nemcsak az antiszemitizmus, hanem a zsidók ellen irányuló erőszak mértékét is mutatják. Az elmúlt években a magyar zsidók azt érezték, hogy javult a közbiztonság helyzete, és örülünk, hogy az Európai Zsidó Szövetség jelentése is ezt erősíti meg. A zsidó közösség és a magyar kormány közötti szoros együttműködés azonnali és közvetlen javulást eredményezett a zsidóság biztonságában, beleértve egyebek között az alkotmányos és törvényi változásokat és ahogyan a rendőrség kezeli az antiszemita incidenseket”

– mondja Köves Slomó az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija.

„A zsidó közösség és a kormány közös munkája a záloga annak, hogy csökkenjenek a magyar társadalomban a zsidókkal szembeni negatív érzelmek és vélemények. Ennek a közös erőfeszítésnek fontos pillére többek közt az oktatási tartalmak és közoktatásban használt tananyagok folyamatos felülvizsgálata, az Oktatási Minisztérium, a magyarországi zsidó közösségek és a Tett és Védelem Liga (APL) együttműködésével. Az a tény pedig, hogy a Sorsok Háza állandó kiállításának kialakításával is a zsidó közösséget bízták meg, szintén bizonyítja az elkötelezettséget a cselekvés és a hosszú távú változás előidézése mellett, a kormányzati és közösségi partnerség révén”

– tette hozzá Köves Slomó.

„A tanulmány célja nem az, hogy vitába szálljon egyik másik kormánnyal, a cél az, hogy létrehozzunk egy közös eszközkészletet a zsidóság életminőségének tudományos összehasonlítására az egyes országokban, ami lehetővé teszi a közösségek vezetői és a kormányok számára, hogy lássák, milyen lépésekre van szükség a kihívások leküzdéséhez”

– mondta Menachem Margolin rabbi.

“Pozitívum, hogy mind a 12 vizsgált ország közül mindegyik 60 feletti pontszámot ér el.

Tehát egyetlen ország sincs a „vörös zónában”, ami kézzel fogható veszélyt jelezne a zsidó közösség számára.

Ez az eszközrendszer minden bizonnyal egy olyan kiindulási pont, amit érdemes lesz fejleszteni, a politikai és társadalmi kihívások ellenére, melyekkel meg kell küzdenünk”

– mondta Margolin rabbi.

Az Európai Zsidó Szövetség (EJA) budapesti konferenciájára Angliából, Ukrajnából, Lengyelországból és Hollandiából is érkeztek küldöttek, de miniszteri szinten képviseltetik magukat európai országok és az uniós intézmények is. A konferencia megnyitóján beszédet mondott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a gálavacsorán pedig Pintér Sándor belügyminiszter képviseli a magyar kormányt.

Címlapkép: Christian Lue on Unsplash