Szombaton a Chájé Szárá – Sára élete című hetiszakaszt olvasták fel a zsinagógákban. A háftárá arra a részletre reflektál, hogy a meglehetősen idős Ávráhám új feleséget vett magának, Keturát és gyermeket nemzett.

A Királyok könyvéből (I. Kir. 1:1-31) származó részlet azzal a felütéssel indul, hogy az idősödő Dávid király sehogy sem tudott megmelegedni, ezért kerestek számára egy fiatal lányt, aki ápolta és melegítette őt. Közben Dávid egyik fia, Adonijá támogatókat szervezett maga köré, és királynak akarta kikiáltatni magát, holott korábban Dávid már egy másik fiát, Slomót (Salamon) jelölte ki utódjául. Batseva, Slomó anyja, illetve Nátán, a próféta is felhívja a király figyelmét Adonijáhu készülődésére, és szavaik nyomán Dávid újra megígéri, hogy Slomó követi őt a trónon.

Számos érdekes szereplőt sorakoztat hát fel a hetiszakasznak a háftárához kapcsolható részlete és a prófétai szakasz is. Nézzük meg őket sorban. Miután Ávráhám kiházasította fiát, Jicchákot, feleségül vette Keturát, és hat gyermeket nemzett. Az első ősapa házasságkötése idején 140 éves volt. Rási, a középkori tóramagyarázó úgy véli, hogy Keturá nem volt más, mint Hágár, Szárá szolgálója, aki Jismáelt szülte Ávráhámnak, amikor az ősapa 85 éves volt. Nevét pedig azért változtatta meg, hogy megtudjuk belőle, Hágár tiszta volt, akár a Szentélyben az Örökkévalónak bemutatott illatáldozat, a ketoret. Évtizedeken át élt távol gyermeke apjától, mégsem tért el attól, amit az ő házában tanult, és soha nem ment még egyszer férjhez. Arámi nyelven a keturá azt jelenti: megkötött, mert Hágár több mint ötven éven át hű maradt Ávráhámhoz a távolból is.

Felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért várt ennyi ideig Ávráhám Szárá halála után. Miért nem vette el rögtön Keturát? Bölcseink azt mondják, hogy innen tudjuk, hogy ha egy férfinak, akinek már idősebb gyerekei vannak, meghal a felesége, először egyengesse el a gyerekei útját, és csak utána házasodjon újra. Ávráhámnak viszont fontos volt az is, hogy ezután újra felesége legyen és további gyerekeket hozzon a világra, teljesítve a szaporodjatok és sokasodjatok tórai parancsát.

Térjünk vissza a háftárára. Ávráhámmal ellentétben a Dávidot melegítő Áviságról azt írja a Tóra, hogy Dávid „nem ismerte meg őt”. Áviságról elmondja a szöveg, hogy csodálatosan szép volt. Vannak, akik a Sunem-beli nővel azonosítják, akinek a történetét az előző héten felolvasott prófétai szakaszból ismerhettük meg. Nem feleségként szolgált Dávid királynál, hanem ápolóként, abban a reményben, hogy friss, fiatal, érintetlen testével fel tudja melegíteni az öreg királyt. Fontos üzenet az utókor számára is, nem feleség, és nem lesznek olyan utódai, akik trónkövetelőkként léphetnének fel a későbbiekben, ahogy a prófétai szakaszban olvashatjuk Adonijával kapcsolatban. Dávid azzal is indokolta, hogy nem veszi őt feleségül, hogy bölcseink 18 feleséget engedélyeznek egy királynak, ő pedig már elérte ezt a limitet, és nem akart áthágni egy parancsolatot. Azzal, hogy később Adonijá feleségül akarta venni Áviságot, éppen azt akarta bizonyítani, hogy nem Slomó, hanem ő a jogos trónörökös, mivel csak a királynak áll jogában, hogy az elhunyt király szolgáit alkalmazza. Ekkor azonban féltestvére, Slomó, már nem kegyelmezett neki, és megölte Adoniját.

Maga Áviság sem volt teljességgel elégedett ezzel a szokatlan státusszal. A Talmud (Szanhedrin 22a) elmondja, hogy felszólította a királyt, hogy vegye feleségül, ám Dávid visszautasítja azzal, hogy nem vehet magának több feleséget. Áviság nem elégedett a válasszal, és azt feleli neki: „Amikor a tolvajnak már nincs mit ellopnia, erkölcsössé válik”. Dávid király azonban bebizonyítja, hogy még mindig férfiassága teljében van, és kizárólag a Tóra törvényeinek betartása érdekében tartózkodik attól, hogy a gyönyörű lányt, akinek szépségét a midrás az ősanyák szépségéhez hasonlítják, feleségül vegye.

Érdekes, hogy míg a tórai szakaszban, Ávráhám esetében egy pillanatig nem kérdéses az öröklés, addig a háftárá több ponton is érinti az öröklés témakörét. Láthatjuk, hogy Ávráhámnak, aki megvárta az újraházasodással azt az időpontot, amikor az ő örökét követő fia, Jicchák már a saját útját járta, nem volt problémája az örökösödéssel. Dávid király kapcsolatai azonban jóval bonyolultabbak voltak ennél, és számos további bonyodalomhoz vezettek, már a most felolvasott prófétai szakaszban.

zsido.com