A második világháború idején, a Dachauban működő náci haláltáborban egy zsidó fogoly, Franciszek Kempa titokban egy hegedűt készített és a pokoli körülmények között létrehozott hangszer belsejébe pedig egy rövid üzenetet is rejtett a jövő számára. Ez a feljegyzés több mint 80 évvel később került elő, egy magyar műkereskedő műhelyében, véletlenül.
A hegedű 1941-ben készült, egy olyan helyen, amelyet a világ azóta a náci brutalitás egyik szimbólumaként ismer, a dachaui haláltáborban. A dél-németországi városban több tízezer ember halt meg éhezés, betegség, kivégzés vagy kínzás következtében. Bár a hangszer kívülről sokáig csak egy öreg, kopottas darabnak tűnt, az, aki javítani kezdte, hamar felfigyelt az ellentmondásra: mesteri arányok, de gyenge minőségű faanyag és durva kidolgozás – derül ki az AP hírügynökség beszámolójából.
A papíron ennyi állt:
„Próbahangszer, nehéz körülmények között, szerszámok és anyag nélkül készült. Dachau. Anno 1941, Franciszek Kempa.”
Az elhivatottság magyarázkodásra késztette a náci haláltáborban szenvedő mestert
„Ha megnézzük a szerkezetét és arányait, látszik, hogy mester készítette, aki értett hozzá. Ugyanakkor a faanyag választása teljesen érthetetlen volt”
– mondta Katona Szandra, az egyik magyar műkereskedő, akihez a hangszer javításra került.
A hangszer felnyitásakor bukkantak rá az elrejtett cetlire, egyfajta magyarázatra, sőt bocsánatkérésre egy mestertől, aki a körülmények miatt nem tudta a legjobb tudása szerint megalkotni a művét. A történet új megvilágításba helyezi a koncentrációs táborokban felbukkanó zenét is. Bár dokumentált, hogy a táborokban – propagandacélból – engedélyezték, sőt néha ösztönözték zenekarok alakítását, eddig úgy tudták, minden hangszer kívülről került be. Kempa hegedűje az első és eddig egyetlen ismert hangszer, amelyet valóban a táboron belül készítettek.
Menekülés a mesterségbe
Bár nem ismert, hogyan menekült a hangszer Dachauból, és hogyan került végül Magyarországra – ahol évtizedekkel később egy bútorszállítmány részeként bukkantak rá – a túlélés története így is összeáll. A Dachaui Emlékhely Múzeuma által a műkereskedőknek átadott dokumentumokból kiderül: Kempa túlélte a háborút, visszatért Lengyelországba, és haláláig, 1953-ig továbbra is hangszereket készített.
A dokumentumok szerint a nácik ismerték mesterségét, talán ennek köszönheti az életét. Társa, Tálosi Tamás így fogalmazott:
„A Remény Hegedűje nevet adtuk neki, mert az embernek, ha nehéz helyzetbe kerül, egy cél vagy feladat segíthet abban, hogy túléljen. Nem a problémára koncentrál, hanem a munkára, ez lehetett az, ami ennek a hangszernek a készítőjét életben tartotta.”
A nácik első tábora
A München melletti Dachau volt az első náci koncentrációs tábor, 1933-ban nyitották meg. Kezdetben politikai foglyokat tartottak itt fogva, később „mintaprojekt lett”: raboskodtak itt zsidók, romák, papok, melegek és mások, akiket a náci rezsim ellenségnek nyilvánított. Az amerikai hadsereg 1945. április 29-én szabadította fel.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.