Tudta-e, hogy az 1946-ban a náci főbűnösök és az azt követő két évben még számos más, a népirtásban részt vett személy ügyét tárgyaló nürnbergi pereknek óriási szerepe volt az ENSZ által kiadott, a népirtás bűntettének megelőzéséről és büntetéséről szóló egyezmény (1948), valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948) létrejöttében, illetve az 1949-es, a háborús jogról szóló genfi egyezmény megalkotásában? Cikkünkből további kevéssé ismert tényeket is megtudhat a történelem egyik legnagyobb peréről.
Szimbolikus helyszín
A bajor város nagyban hozzájárult a Harmadik Birodalom felíveléséhez. Az 1920-30-as években óriási náci felvonulásoknak teret adó Nürnberg a szövetségesek értelmezésében a lehető legjobb helyszín volt a Reich szimbolikus halála számára. Bár a háború ezt a várost sem kímélte, az Igazságügyi Palota, benne az 1200 rab elhelyezésére alkalmas börtönnel nagyrészt érintetlen maradt. A bírósági tárgyalótermet német rabokkal nagyobbíttatták meg, és ezt követően megindulhattak a tárgyalások.
A nemzetközi jog megalkotásának rajtköve
A náci főbűnösök nürnbergi pere volt a történelem első olyan jogi eseménye, melyben nem egy ország törvényei alapján döntöttek. Nürnbergben négy nemzet képviseltette magát, és a négytagú bírói testületben egy amerikai, egy szovjet, egy francia és egy angol bíró foglalt helyet. Mindnyájukhoz tartozott egy-egy helyettes is a saját országukból. Ilyen módon precedensként szolgált például a Japánban elkövetett háborús bűnök kivizsgálásakor, és elvezetett a fent említett, népirtásról szóló egyezmény, az emberi jogok nyilatkozata és a genfi egyezmény megalkotásához.
A világ első ítéletei emberiségellenes bűnökért
A Nemzetközi Katonai Törvényszék londoni alapokmánya, mely meghatározta a nürnbergi perek szabályait és működését, háromféle bűnt állapított meg: békeellenes bűnök, háborús bűnök és – a történelemben először – emberiségellenes bűnök. Ez utóbbiba tartozik a gyilkosság, a rabszolgasorba hajtás, a deportálás és a politikai, vallási vagy faji alapon való üldözés is.
Szimultán tolmácsolás
A jogi területen elért elsőségeken kívül a nürnbergi perek úttörők voltak például a tolmácsolással kapcsolatban is. Az IBM akkoriban kifejlesztett új fordítói rendszere lehetővé tette minden résztvevő számára, hogy valós időben, fülhallgatóval hallgassa a tolmácsolást. A mikrofonok mellett egy sárga fény jelezte a beszélőknek, ha lassítaniuk kellett, hogy a tolmácsok utolérjék őket, a vörös fény felvillanása pedig arra figyelmeztette a felszólalót, hogy meg kell ismételnie a mondatot. A szimultán tolmácsolás négyszer gyorsabbá tette a tárgyalásokat, hiszen négy nyelven (német, angol, francia és orosz) folyt egyszerre.
Nyelvújítás
A „genocídium” vagy népirtás fogalmát a nürnbergi perekben az amerikai ügyészeket vezető Robert Jackson tanácsadójának, a zsidó Raphael Lemkinnek köszönhetjük, aki egyébként majdnem ötven hozzátartozóját vesztette el a soában. A lengyelországi születésű ügyvéd 1944-ben használta először a kifejezést azzal kapcsolatban, hogy a nácik zsidók teljes elpusztítására törekedtek. A szót a görög „nem, faj” és a latin „gyilkosság” kifejezésből alkotta meg.
Megjelent: Egység Magazin 33. évfolyam 165. szám – 2023. április 27.