Családfakutató workshop indul az Óbudai Zsinagógában, már nincs sok hely!

Egy szálon futó életünk csak akkor érthető igazán, ha a mögötte álló generációk világát is megismerjük. A családfakutatás nem csupán szórakoztató hobbi vagy történelmi kaland, hanem mély önismereti út, amely során megértjük: a múlt nemcsak a miénk. Június 15-én az Óbudai Zsinagógában a Sorsról sorsra, ágról ágra című workshopon erre a belső utazásra indulhatunk, gyakorlati segítséggel és történelmi kontextusba ágyazott tudással.

Az esemény vezetője Lengyelfi Edit családfakutató, aki gyakorlati tudnivalókkal lát el minket a levéltári, online és helyszíni kutatás lehetőségeiről: mit és hol keressünk, hogyan rendszerezzük az adatokat, hogyan állítsuk össze a saját családfánkat. Segítségével akár teljesen kezdőként, akár haladóként is új utakra lelhetünk.

A nap második felében Dr. Preisz Éva Eszter pszichiáter, pszichoterapeuta is csatlakozik, hogy segítsen abban: hogyan kapcsolódik mindez a transzgenerációs örökségünkhöz, miként hat ránk őseink megélt – és gyakran elhallgatott – történelme.

Hogyan kezdjünk neki a családfakutatásnak?

A név az első nyom. Zsidó családneveink múltja önmagában is egy külön fejezet. A név nem csupán azonosít, hanem mesél – gazdagságról, foglalkozásról, helyről, identitásról. A francia, spanyol vagy olasz zsidók már a 15. században hangzatos, olykor nemesi hangzású nevekkel büszkélkedhettek: don Joszef Pichon, Manasse de Veson, Abraham da Cota – ezek a nevek egyfajta kulturális státuszt is közvetítettek. A magyar zsidó nevekre azonban egészen más történeti folyamatok hatottak.

A magyar családnevek

A magyar területeken a családnevek hivatalos rögzítésére egészen II. József 1787-es rendeletéig nem került sor. A császári parancs értelmében minden zsidó családfő köteles volt felvenni egy németes hangzású vezetéknevet, és ezt bejelenteni. Így születtek meg olyan nevek, mint a Katz (Kohén Cedek), Basch (Ben Simon) vagy Bram (Ben reb Mose). Azonban a történet nem mindig volt ilyen szelíd: a névválasztás gyakran kreatív rögtönzés, kényszer, sőt, néha anyagi kérdés volt – mint Jókai híres történetében, ahol a Rothesel „csúfnevet” egy „i” betűvel és némi pénzzel „Rothheisel”-lé nemesítették.

A workshop során e történetekbe is bepillantást nyerünk. Megtudhatjuk például, hogyan vált a Trencsén megyei Dlhepole-i család Langfelderré, vagy miért vált valaki Herzka-vá a Hirsch (szarvas) nevet viselő ős után. A résztvevők nemcsak elméleti előadásokban részesülnek, hanem saját kutatásaikhoz is irányt kapnak, és az interaktív beszélgetések során saját kérdéseik is terítékre kerülhetnek.

Az eseményen legfeljebb 20 fő vehet részt, úgyhogy foglalja le helyét minél előbb! A részvételi díj 20.000 forint, amely magában foglalja a kóser hideg ebédet, kávét, teát. 

Ha kíváncsi, hogy miért hívják úgy a családját, ahogy – itt az alkalom, hogy elinduljon a nyomok után. A Sorsról sorsra, ágról ágra workshopon megteheti az első lépést.