Ünnepi recept A zsidó emancipáció egyik alkotóeleme volt, hogy a zsidó közösségek hűek és lojálisak voltak a befogadó országokhoz, ám ez gyakran a zsidó hagyományoktól való eltávolodással járt együtt. A magyarországi emancipáció nyomán a zsidók a zsidóság nemzeti jellegéről megfeledkezve egyre inkább Mózes-hitű magyaroknak vallották magukat, kivették részüket az 1848-49-es magyar szabadságharcból ugyanúgy, mint a… Tovább Kóser gasztro: Piros-fehér-zöld bárchesz

„Amikor beköszönt ádár hónap, sokasodjanak az örömök.”   Azt mondja a Talmud (Táánit 29.): „Ádár hónap beköszöntével az embernek egyre örömtelibbnek kell lennie”. Ádár hónap csillagjegye – mázálja – a halak csillagkép, a mázál dágim. A hal sokféle szimbolikus jelentést hordoz a zsidó tradíció szerint. A midrás szerint, amikor a zsidók egyik legfőbb ellensége, a… Tovább Mázál dágim – halak a kóser konyhában

Ne főzz gödölyét az anyja tejében. (M.II. 34:26) Hetiszakaszunkban, a Ki tiszában ismét elhangzik a fenti tiltás, mely a kóser étkezésnek az egyik legalapvetőbb és legismertebb alapelve: húsos és tejes ételt nem fogyasztunk együtt. Ez a tiltás összesen háromszor olvasható a Tórában, harmadszor a Dvárim könyvében találkozhatunk vele (M.V. 14:21). Bölcseink a szó szerint vett… Tovább Kóser gasztro: csirke sóágyon

Hetiszakaszunk, a Tecáve legnagyobb részben a papi és főpapi öltözékkel foglalkozik. A főpapi viselet legkülönlegesebb darabja a chósen – mellvért – volt. Ez egy textildarab, mely kétrét hajtva két négyzetet adott ki. A chósen öt anyagból készült: aranyból, valamint kékre, lilára, illetve vörösre festett gyapjúból, valamint lenből, ezekből készült csíkokat fontak eggyé különleges technikával úgy,… Tovább Kóser gasztro: drágaköves rizs

És tegyél az asztalra (Isten) színe elé való kenyeret, színem előtt legyen állandóan. (M.II. 25:30) Hetiszakaszunk, a Trumá a pusztai Szentély építésével, illetve a Szentély egyes felszerelési tárgyaival foglalkozik. Ezek közül egy kapcsolódik ételhez: a sulchán lechem hápánim, a színkenyér asztala. A „kenyér” valójában vastag macesz volt, kovásztalan kenyér. Egy teljes héten állt a levegőn, de… Tovább Kóser gasztro: burgonyás kenyér

Hetiszakaszunk, az 53 parancsolatot felsorakoztató Mispátim (a.m. törvények) jó néhány olyan micvát tartalmaz, melyek étkezéssel kapcsolatosak. Szent emberek legyetek nekem; a mezőn széttépettnek húsát ne egyétek, a kutyának vessétek azt. (M.II. 22:30) Miért pont a kutyának? Nem olyan sokkal korábban, a Bo hetiszakaszban szerepeltek a kutyák: Izrael minden fiaira pedig a kutya sem ölti ki… Tovább Kóser gasztro: vegyes saláta

Hetiszakaszunkban, a Jitróban ötven nappal az Egyiptomból való kivonulás után Izrael népe a Szináj-hegy lábánál várakozik a tóraadásra. Szokás, hogy e szakasz felolvasását – legalább a tízparancsolat kinyilatkoztatását – mindenki, a nők és a gyerekek is meghallgassák a zsinagógában. A Szináj-hegyen kapott Tóra a zsidóság legfontosabb könyve, minden szombaton, ezen kívül hétfőn, csütörtökön, újholdkor és… Tovább Kóser gasztro: vörös lencsés dél-indiai lepény

Izraelben tu bisvátkor, a fák újévén kezd megújulni, feléledni a természet, ekkor kezdenek virágozni a mandulafák – ezért az ünnep egyik kedvelt gyümölcse a mandula. E lap hasábjain többféle tu bisváti hagyományról és ételről is beszámoltunk már. Az idei ünnepre egy újabb különleges gasztronómiai vonatkozást mutatunk be.    Tu bisváti néphagyomány Van egy tu bisváti… Tovább Mi az a cháruv? – A szentjánoskenyérfa zsidó vonatkozásai

Vajha meghaltunk volna az Örökkévaló keze által Egyiptom országában, midőn ültünk a húsos fazék mellett, midőn ehettünk kenyeret a jóllakásig; mert ti kihoztatok bennünket a pusztába, hogy megöljétek ezt az egész gyülekezetet éhség által. És mondta az Örökkévaló Mózesnek: Íme, én hullatok nektek kenyeret az égből; menjen ki a nép és szedje a napra valót… Tovább Kóser gasztro: mézes keksz

… az Örökkévaló pedig támasztott keleti szelet az országban… és a keleti szél elhozta a sáskát. És felszállt a sáska Egyiptom egész országára és leereszkedett Egyiptom egész határában, nagyon súlyosan… És ellepte az egész ország színét, hogy sötét lett az ország és felemésztette a föld minden füvét és a fa minden gyümölcsét, amit meghagyott a… Tovább Kóser gasztro: popcorn (meg egy kis sáska)

Menj el Fáraóhoz reggel, íme, ő kimegy a vízhez, állj elébe a folyam partján; a botot pedig, mely átváltozott kígyóvá, vedd kezedbe. És mondd neki: Az Örökkévaló, a héberek Istene küldött engem hozzád, mondván: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem a pusztában; és íme, te nem hallgattál rám eddig. Így szól az Örökkévaló: Ezáltal tudod… Tovább Kóser gasztro: marokkói hal

Ezen a héten kezdjük olvasni a zsinagógákban a Smot könyvét, mely címét az első szakaszáról kapta, és azt jelenti: nevek. A könyv az Egyiptomba levonuló család tagjainak név szerinti felsorolásával indul. Bölcseink több helyen is felteszik a kérdést, hogy vajon miért ismétli meg a Tóra megint a neveket, amikor korábban ezt már megtette. Azt tudjuk,… Tovább Kóser gasztro: tőzegáfonyás káposzta- és répasaláta

Mártások lakomához. Ezen a héten fejezzük be a zsinagógákban a Vájechi hetiszakasszal a Tóra első könyvének, a Berésitnek a felolvasását. Miután a felolvasó szájából elhangzott az utolsó mondat, a közösség tagjai – akik a legtöbb helyen felállva hallgatják az utolsó mondatokat – hangosan így szólnak: cházák, cházák, venitcházek – legyünk erősek, legyünk erősek és erősítsük… Tovább Kóser gasztro: rózsaszín és zöld szezámmag-szósz

Egyetlen zsidó ünnephez sem tartozik annyi étkezési szabály és a szabályokra épülő szigorítás (chumrá), valamint ezerféle szokás, mint peszáchhoz, a szabadság ünnepéhez. A kóser konyha szigorú szabályai mellé a kovászos ételek tilalma társul. Vannak, akik különösen figyelnek arra, hogy csak smurá mácát, vagyis őrzött maceszt fogyasszanak, és ezen belül is vannak, például a lubavicsi haszidok,… Tovább Kóser gasztro: lilahagymás salátaöntet