Budapest megalakítása komoly hatással volt a vallásos zsidó életre is. Ha valaki itt házasodik, mit írjanak a ketubába?
152 éves Budapest! Ki gondolná, de megszületése komoly hatással volt a vallásos zsidó világra, elsősorban a zsidó házasság és legfontosabb okirata, a ketubá területén. Vajon mit kell beleírni, ha az esküvő helyszíne Budapest, amely maga 3 város történelmi egyesüléséből született? A kérdés több mint 150 éve foglalkoztatja a rabbikat, és a válasz messze nem olyan egyszerű, mint hinnénk.
Miért ilyen fontos Budapest neve a ketubában?
A ketubában pontosan fel kell tüntetni, mikor és hol írták alá, ugyanis ez a dokumentum érvényességének alapja. Mivel a válólevelekben (getekben) még ennél is szigorúbb a pontos helymegjelölés, a ketubák írásakor is igazodni kell a közösség által elfogadott formulához.
Budapest születése: 3 városból 1
1873. november 17-én egyesítették Pestet, Budát és Óbudát. Eckstein Ávrahám Eliezer rabbi, a pesti ortodoxia neves dájánja már egy évvel később felvetette: ha a három város immár egy, mit írjanak a getekbe, ketubákba?
A Talmud szerint egy város nevének megváltozását követően az új nevet kell használni, azonban itt nem tiltották a régi elnevezéseket, és az emberek továbbra is külön-külön mondták: Pest, Buda, Óbuda.
A zsidó döntéshozók vitája
Löw Jirmijáhu sátoraljaújhelyi rabbi úgy vélte, hogy írják úgy, hogy „Pest, amit Budapestnek neveznek”. Manheimer Chájim Cvi ungvári rabbi viszont ellenezte a változtatást. Szerinte egy több száz éve folyamatosan működő közösségben nem cserélgetik a városnevet, különben visszamenőleg kérdőjeleződhetne meg sok korábbi okirat.
A vita másik fontos szála a pesti és óbudai közösségek régi rivalizálására vezet vissza. Az óbudai rabbi annak idején szerette volna, ha Pest is a „gyógyforrások városaként” szerepel a getekben, hogy háláchikusan Óbudához kapcsolódjon. Ez azonban nem történt meg: a pesti közösség önálló maradt.
Ezeket figyelembe véve több rabbi is arra jutott: a ketubákban továbbra is „Pest”-et kell írni, még a városegyesítés után is.
Budapest helyett: Pest vagy Peszt, Óbuda stb.
A 19. század végén a zsidó közösség németesen „Peszt”-nek (פעסט) ejtette Pest nevét. A getekben ezért mindkét forma szerepelt: „Peszt, amit Pestnek neveznek”.
De mi legyen a ketubával? A válasz idővel változott: régen kizárólag a Peszt szerepelt. Később a kettős formula vált szokássá. Ma azonban már szinte senki nem mondja „Peszt”-nek a várost, ezért a legtöbb rabbi egyszerűen Pest néven írja.
A modern héber átírás (פשט) viszont nem megfelelő. A háláchikus elv szerint a jiddis fonetika számít, ezért פעשט a helyes írásmód, ahogy a getekben is rögzítik.
Óbuda régi zsidó neve az Ofen jásán (אובן ישן) volt, de mivel ezt senki sem használja ma, nem szerencsés visszahozni. A ketubákban ezért egyszerűen Óbudát kell írni (אובודא).
Oberlander Báruch rabbi teljes, két részes cikkének első rész itt, második része pedig itt olvasható.
A borítóképen Budapest látképe 1900-ból. Forrás: Fortepan / Francia Nemzeti Könyvtár.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.