A Nyugat emblémájának megalkotója, Beck Ö. Fülöp, a magyar éremművészet és szobrászat egyik legnagyobb alakja a háború utolsó hónapjaiban tűnt el nyomtalanul.
A magyar-zsidó művészettörténet tragikus sorsában áll Beck Ö. Fülöp élete is. A kiváló szobrász és éremművész életében nemzetközi sikereket aratott, művei ma is a magyar kulturális örökség fontos részét képezik, halálának körülményei azonban mindmáig tisztázatlanok. A második világháború káoszában tűnt el, és mivel földi maradványai soha nem kerültek elő, sírhelye sincs.
Tízgyermekes, pápai zsidó családba született
Beck Ö. Fülöp 1873. június 23-án született Pápán, tízgyermekes zsidó családban. Már fiatalon megmutatkozott művészi tehetsége: a budapesti Iparművészeti Iskolában tanult, majd egy velencei tanulmányút során döbbent rá arra, hogy a művészet lesz élete hivatása. Tehetsége hamar nemzetközi figyelmet keltett, ösztöndíjjal Párizsba került, ahol az École des Beaux-Arts hallgatójaként rangos díjakat nyert.
Nevéhez fűződik több jelentős érem és szobor megalkotása, de különleges helyet foglal el munkásságában a Nyugat folyóirat emblémája is. A legendás irodalmi lap Mikes Kelement ábrázoló emlékérmét választotta jelvényéül, amely Beck alkotói világának egyik legismertebb darabja lett.
Beck Ö. Fülöp hazánk egyik legtehetségesebb művésze volt
A századforduló után figyelme egyre inkább a szobrászat felé fordult. Gödön kialakított műtermében készítette robusztus, monumentális alkotásait, amelyek közül az 1915-ben elkészült Aphrodite életművének egyik csúcspontja. Munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, 1927-ben például elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság nagydíját.
A történelem azonban közbeszólt. A német megszállást követően a zsidó származású művészt sárga csillagos házba kényszerítették. Onnan sikerült megszöknie, de a nyilas terror idején feleségével együtt bujkálniuk kellett. Egy barátjuk házának pincéjében találtak menedéket, ám 1945. január 31-én Beck Ö. Fülöp eltűnt. Többé senki sem látta.
Hiába reménykedtek a szobrász felbukkanásában
A művész felbukkanásában még hónapokkal később is reménykedtek. 1945-ben tele voltak az újságok a „Ki tud róla?” kezdetű bejegyzésekkel, melyekben túlélő hozzátartozók reménykedtek abban, hogy megtudhatnak valamit eltűnt szerettükről. A szobrászt is keresték így, sajnos hiába:
„Keressük Beck Ö. Fülöpöt, a kiváló szobrászművészt, aki Harasztos Sándor névre szóló papírokkal január 31-én reggel 8 óra tájban elindult a Jagelló út felől a Margit körút felé. Magas homloka, ősz haja, deres bajusza van, barna kockás rövid kabátot, sötétbarna kopott öltönyt és sötétszürke kalapot viselt. Felszólítunk mindenkit, aki tud róla, vagy látta, kórházakat, kötözőhelyeket, stb. jelentsék a Szabad Nép szerkesztőségének.”
A felhívás eredménytelen maradt. Bár több feltételezés is született arról, mi történhetett vele Budapest ostromának utolsó napjaiban, biztosat senki sem tud. Holtteste soha nem került elő, így sírhelyet sem lehetett kijelölni számára.
Forrás: „Ki tud róla?”, Szabad Nép, 1945. 3. évf. 38. szám, 4. old.
Borítókép: Beck Ö. Fülöp, Sugár Kata 1940-es felvételén. Forrás: Wikipédia.
.jpg){kind=link}
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.