Az adományozás – a támogatási formától és annak értékétől függetlenül – meghatározó az egyén és a közösség, egyén és társadalom viszonya szempontjából. Nagy hagyományokra tekint vissza a jótékonyság mind a vallásos, mind a szabadgondolkodók körében.

Aki adományoz, az gondol másokra, érzékeny embertársai problémáira, bizalma van a kérelmezők iránt és felelősséget is érez gondjaik enyhítésére.

Az adomány olyan pénzátengedés, olyan nem pénzbeli támogatás vagy önkéntes munka, amely ellenszolgáltatással nem járó juttatás. Előfordult, hogy az adakozók sokszor névtelenül, titokban adományoztak, nem egyszerűen az adományozó által fogyasztandó magánjavak támogatása érdekében, még olyan esetekben sem, ha meghatározott célokra szánták az adományt. A jótékonyság önzetlen segítségnyújtást jelent, fogalomkörébe az önkéntes tevékenységek egy része éppúgy beletartozhat, mint a rászoruló csoportoknak, személyeknek és az őket segítő szervezeteknek juttatott adományok (Kuti és Czike, 2006).

 Az EMIH által megvalósított EFOP-5.2.2-17-2017-00029 azonosítószámú, „A társadalmi felelősségvállalás eszközeinek módszertani fejlesztése nemzetközi együttműködés keretében” című projekt tapasztalatait is felhasználva valósultak meg a hagyományos programok.  Idén több alkalommal is tartottunk az adományozáshoz kapcsolódóan eseményeket.

Hanuka ideje alatt minden évben már hagyománnyá vált a hanukai fánk osztása az ünnepek alatt. De például Jom Kipur alkalmából szokás az előtte tartott Kaparot szertartás után szokás a sahter által levágott csirkéket a közösség tagjai között szétosztani. Ilyenkor a közösségek tagjaihoz jutnak el a felajánlott csirkék.