A Mikéc hetiszakaszban József történetének egyrészletét olvassák fel a Tórából a zsinagógákban.
A szöveg Fáraó álmait, Joszef börtönből való kiszabadulását és a testvéreivel való találkozását is elmeséli. A Mikéc szakasz, illetve az előző hetiszakasz, a Vájesev egyik központi témájával, az álommal foglalkozunk:
József pedig álmodott álmot és tudtára adta testvéreinek; és még inkább gyűlölték őt. És mondta nekik: Halljátok csak ezt az álmot, melyet álmodtam. Íme, mi kévéket kötöttünk a mezőn, és íme, fölállt az én kévém és állva is maradt, és íme, körülveszik a ti kévéitek és leborulnak az én kévém előtt. És mondták neki testvérei: Vajon király akarsz-e lenni fölöttünk, avagy uralkodni akarsz rajtunk? És még inkább gyűlölték őt álmai miatt és beszédei miatt. És még álmodott egy másik álmot, és elbeszélte azt testvéreinek és mondta: Íme, álmodtam még egy álmot, és íme, a nap, a hold és tizenegy csillag leborulnak előttem. És elbeszélte atyjának és testvéreinek, de atyja megdorgálta őt és mondta neki: Micsoda álom ez, melyet álmodtál? Vajon eljöjjünk-e én, anyád és testvéreid, hogy leboruljunk előtted a földre? (1Mózes 37:5-10)
Joszef büszkén meséli álmait a családjának, akik azonban dühösek lesznek miatta, álmait azonnal értelmezik is, és testvérei még jobban gyűlölik őt, akit korábban sem szerettek, hiszen apjuk – szeretett felesége, Ráchel első fia lévén – mindig is kivételezett vele.
A Tóra korábban is érintette már e témakört: a Bét-Élben álmot látó Jáákovval kapcsolatban, amikor az ősapa a létrán felfelé és lefelé menő angyalokról álmodott. Mostani szakaszunkban Fáraó álmairól olvasunk, a hét kövér és hét sovány tehénről, illetve a kétszer hét gabonakévéről.
Ezek az álmok üzenetek voltak Istentől, és a későbbi időszakokban is látjuk, hogy az Örökkévaló gyakran kommunikált prófétáival álmokon keresztül, ahogy már a Tórában ígéretet kapott erre a zsidó nép:
És mondta: Halljátok csak szavaimat! Ha lesz prófétátok, én az Örökkévaló, látomásban fogok neki megjelenni, álomban fogok vele beszélni. (4Mózes 12:6)
Az Álter Rebbe úgy magyarázta, hogy az igazán mély jelentést hordozó álmok nagyon magas spirituális szintről származnak, olyan szférából, mely bőven túllépi fizikai világunk kereteit, és ez teszi lehetővé, hogy természetfeletti, a logikának teljesen ellentmondó események jelenjenek meg benne. Felmerül azonban a kérdés, hogy ezek szerint álmaink Istentől származó üzenetek, melyekre oda kell figyelnünk, melyektől adott esetben félnünk kell, mert negatív jövőképet festenek elénk?
Bölcseink azt mondják erre, hogy napjainkban az álmok legeslegnagyobb része nem hordoz isteni üzenetet, hanem gondolatok csupán, melyeket agyunk a napjaink történéseiből épít fel. A szorongást okozó helyzetek után látott rossz álmok bizonyosan a negatív helyzetből fakadnak, és nem jósolnak semmi rosszat. Azt mondják tehát bölcseink, hogy maga az álom nem jósol semmit, akkor lesz belőle előrejelzés, ha az ember ahelyett, hogy ignorálná, értelmezni kezdi, és maga az interpretáció teljesedik be. A Talmud szavaival (Bráchot 55b): „Minden álom a szájat követi” – vagyis ha az ember nem interpretálja az álmát, akkor az nem is fog bekövetkezni.
A Lubavicsi Rebbét gyakran keresték fel, hogy adjon tanácsot egy-egy rossz álommal kapcsolatban. A Rebbe mindig tartotta magát ahhoz, hogy ha csak nem különlegesen jámbor ember az illető, az álmok nem hordoznak isteni üzenetet, és semmi oka nincs az álmodójuknak arra, hogy aggódjon miattuk. Ha azonban valaki mégis ideges az álma miatt, igyekezzen annak a jó jelentését megtalálni, adjon bőségesen adományt, és ellenőriztesse a tfilinjét, valamint a mezuzáit, hogy megfelelőek-e.
Bölcseink emellett azt mondják, hogy ha valaki rosszat álmodott, akkor böjttel elháríthatja a feje fölül az esetleges negatív konzekvenciákat. A böjtnek ugyanis, különösen ha tesuvával, vagyis megtéréssel és cedákával, azaz adományozással és imával jár együtt, bölcseink szerint olyan ereje van, mely a rossz ítéletet megsemmisíti. A rossz álom után tartott böjt azonban nem kötelező, ha az embert nem tölti el aggodalommal a rossz álma, nem kel böjtölnie.
A jó álmok beteljesülésére jó, ha várunk, és Joszeftől tanuljuk, hogy akár 22 évbe is beletelhet, mire megtörténik, amiről álmodtunk, hiszen 22 év telt el a fent idézett csillagos és búzakévés álma után, míg fivérei meghajoltak előtte, az egyiptomi alkirály előtt.
A Mikéc hetiszakasz szombatja sokszor hanuka szombatja is. Az álmokkal teli hetiszakasz jól illeszkedik az ünnep üzenetéhez: a múltban történt csodálatos események felidézésével azt az álmunkat és kívánságunkat fejezzük ki, hogy hamarosan ismét fellobbannak a Szentély arany menórájában a lángok, és ellenségeink megfutamodnak előlünk, ahogy az történt egykor, a csodás hanukai történet idején.
Izraelben ezekben a napokban köszönt be a valódi tél, Joel és Saul mégis nyáriasan, vízparton üldögélve mesél a Mikéc szakasz érdekességeiről, illetve hanukáról.
zsido.com