Hogyan talált a Gázában túszként fogva tartott Ágám Berger szidurt, vagyis zsidó imakönyvet Gázában? A megdöbbentő és csodával határos történetet a JFEED osztotta meg.

Ágám Berger a Hámász vérszomjas és kegyetlen terroristáinak fogságában, 482 hosszú napon át is fenntartotta törhetetlen zsidó hitét és elkötelezettségét a Tóra és a benne foglalt parancsolatok iránt. Míg fogva tartói mindent megtettek azért, hogy a testét és a lelkét egyaránt megtörjék, addig Ágám szilárd hitről és emberfeletti erőről tett tanúbizonyságot. Betartotta a kóserság törvényeit és semmilyen körülmények között sem volt hajlandó dolgozni vagy főzni szombaton, még akkor sem, amikor ezt parancsolták neki a terroristák. Aztán egyszer csak Ágám váratlan kincsre bukkant: egy imakönyvre.

A húszéves lány megfigyelőként teljesített katonai szolgálatot Náchál Oz kibucban a fekete szombaton, 2023. október hetedikén. Onnan rabolták el és hurcolták Gázába a térséget elözönlő arab terroristák.

Ágám váratlan kincset talált Gázában, egy zsidó imakönyvet

A sötét gázai pokolban Ágám váratlan kincsre bukkant: egy imakönyvre, melyet feltehetőleg izraeli katonák felejtettek ott. Ágám ragaszkodott az imakönyvhöz, rengeteget imádkozott, és ezzel párhuzamosan mindahányszor eltökélten ellenállt annak, hogy a terroristák Koránt nyomjanak a kezébe. Elképzelhetetlen szilárdsággal és végtelen merészséggel tartott ki zsidó identitása mellett.

„Rengeteget imádkozott, áldást mondott az ételre és nem volt hajlandó tüzet gyújtani szombaton”

– erősítette meg az öt, nemrégiben szabadult fiatal nő egyike, Ágám Goldstein. Bár éheztették őket, Ágám amennyire csak lehetett, ragaszkodott a kóserság szabályaihoz, és semmilyen körülmények között nem volt hajlandó nem-kóser ételt fogyasztani. Még tisá beávot, a zsidó év leggyászosabb napjának huszonöt órás böjtjét is betartotta a fogságban.

Vallásos elkötelezettsége túllépett saját személyes gyakorlatán.

„Bizonyosan tudtuk, hogy olyan erőkkel rendelkezik, melyek által képes olyan dolgokra, amikről senki nem hitte el, hogy meg tudja tenni. A hit adta neki az erőt”

– mondta Ágám édesapja, Slomi Berger egy interjúban. Édesanyja, Méráv korábban, még szabadon bocsátását megelőzően arra kérte a médiát és a különféle hivatalnokokat, hogy amennyiben Ágám szombaton szabadulna ki a fogságból, úgy tiszteljék Ágám vallásosságát, és ne filmezzék a családot szombaton. Azzal kapcsolatban is kikérte rabbik véleményét, hogy mi a teendő abban az esetben, ha lánya szabadulására szombaton kerülne sor.

Ágám a vallásos elkötelezettség modern szimbóluma lett

Ágám Berger egyik pillanatról a másikra a vallásos elkötelezettség modern szimbóluma lett. A zsidó értékekhez való ragaszkodása egészen extrém és kegyetlen körülmények között erőteljes bizonyíték a spirituális kitartásra és a szellem erejére a gyilkos terrorral szemben.

Szabadulását követően a család számos vallásos eseménnyel adott hálát a Teremtőnek. Többek között nagyszabású kalácssütéssel, melynek során ünnepélyes keretek között végezték el a háfrását chálá szertartását. Ez a szertartás az, amikor leválasztotanak a tésztából egy darabot a szentélybeli áldozatok emlékére.

Ágám Berger hazatértét egyébként Izrael-szerte fonott copfokkal ünnepelték a lányok, ugyanis fogsága egész ideje alatt ügyelt arra, hogy a vele együtt fogva tartott lányoknak szép copfokat fonjon. Ezt már a 2023 novemberében létrejött első alku alkalmával megfigyelhette az izraeli közvélemény, és igazán nyilvánvalóvá az Ágám átadása előtt néhány nappal szabadult négy fiatal nő egyenletes fonatai által vált.

Az újévi ünnep tartozékai: Máchzor (imakönyv)

A zsidók eredetileg könyv nélkül, fejből imádkoztak. Csak később, miután szétszóródtak az egész világon, vált nehézzé az imák pontos megtanulása és szöveghű továbbadása. Ekkor foglalták őket írásba. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy az egyik legrégebbi, máig is meglevő könyv egy körülbelül a polgári időszámítás szerinti 840-ben íródott zsidó imakönyv. Az imakönyvet kezdetben szidurnak nevezték, ami rendet, … Olvass tovább

Megszakítás