Isten kegyelméből

  1. első ádár 8. [február 16.]

Brooklyn, N.Y.,

Őexcellenciája, Dávid Ben-Gurion

Izrael Állam miniszterelnöke részére

 

Íme, válaszom levelére, melyben a véleményemet kérdezi az olyan vegyes házasságokból született gyermekek regisztrációjával kapcsolatban, akik zsidó apától és a szülés előtt a zsidóságba be nem tért, nem zsidó anyától származnak. Kérdésének célja az említett levél megfogalmazásában a következő: „Olyan rendeletet hozni, mely harmonizál a zsidóság elfogadott – ortodox és nem ortodox – irányzatok hagyományával, figyelembe véve, hogy Izrael szuverén állam, mely a diaszpórából visszatérő zsidóság központjaként garantálja a lelkiismereti- és a vallásszabadságot”.

Az álláspontom a Tóra és a nemzedékek óta elfogadott hagyomány szellemében teljesen egyértelmű. Az efféle ügyekben nem lehet érvényes, ha valaki pusztán szóban deklarálja azt a kívánságát, hogy zsidóként regisztrálják. Egy ilyen kijelentés nem képes megváltoztatni a valóságot.

A Tóra és ősi, de a mai napig érvényes hagyományaink szerint csak azt a személyt tekinthetjük zsidónak, aki zsidó anyától született vagy egy olyan betérésen ment keresztül, mely teljes mér­tékben megfelelt a zsidó törvénykezés forrásainak, a kezdetektől egészen a Sulchán Áruchig.

A fentiek nem csak azokra a gyermekekre érvényesek, akiket szüleik vagy gondviselőik zsidókként szeretnének regisztrálni, hanem bárkire, aki szeretné megváltoztatni hovatartozását, hogy a zsidó néphez csatlakozzon. Egy puszta deklaráció nem bír semmilyen érvényességgel, szükség van a megfelelő módon, a zsidó jogforrásokban és a Sulchán Áruchban lefektetett szabályok szerint végrehajtott betérésre is.

 

Tisztelettel és áldással,

 

u.i.: Nem idézek forrásokat, mert Maimonidész törvénykódexe, a Tur, a Sulchán Áruch stb. világos és részletes szabályokat közöl.

Az alábbiakban egy további utóiratot olvashat, melyet azzal a szándékkal írtam, hogy kiemeljem: Még ha részben vagy egészben nem is fogadja el a véleményemet, az nem változtatja meg fenti döntésem véglegességét. A következő megjegyzésekkel a levelében felvázolt szituációra reagálok.

  1. a) A regisztráció, vagy nevezzék bárminek is, nem csak Izrael ügye. Mondanom sem kell, és levelében is ez áll, hogy nem szabad falat emelni az Izraelben és a diaszpórában élő zsidók közé. Éppen ellenkezőleg: minden testvérünk, éljenek bárhol is, egy népet alkot a kezdetektől fogva, hiába szóródtak szét a világ minden tájára. Ennek megfelelően olyan megoldást kell találni, mely a zsidó világban mindenki számára elfogadható, s mely így erősíteni képes a zsidók közötti összetartozást és egységet ahelyett, hogy akár csak a legkisebb rést is ütné soraink közé. Így tehát, még akkor is, ha ön szerint a jelenlegi izraeli helyzet miatt érdemes lenne újratárgyalni ezt a kérdést, vegye figyelembe, hogy ez nem csak Izraelt érinti, hanem a világ teljes zsidóságára hatással van.
  2. b) A zsidó néphez való tartozásunk sohasem volt a számunkra külsődleges, formális dolog. Mindig is a zsidósághoz való tartozás és elköteleződés teljessége határozta meg azt, ami az ember valódi lényegéből és legbelsőbb élményéből fakad. Emiatt bármilyen olyan tett, mely leegyszerűsítené vagy semmisnek tekintené a csatlakozáshoz szükséges folyamatot, lebecsüli a zsidó néphez való tartozás értékét, illetve a zsidók komoly és mély belső kötődését saját népükkel.

 

  1. c) A zsidó néphez való csatlakozás feltételeinek enyhítése, különösen a speciális izraeli helyzet fényében, amikor (finoman szólva) barátságtalan államok és népek veszik körül az országot, jelentősen veszélyeztetné Izrael biztonságát.
  2. d) A fenti pontokból kitűnik, hogy ha esetleg egy kompromisszumos megoldással kerülnék meg a problémát, például azzal, hogy a „zsidó” szó helyett egy teljesen szekuláris kifejezést alkalmaznak, azzal valójában nem oldanának meg semmit, mert olyan kár keletkezne, mely egyszerre gyengítené a zsidók között fennálló összetartozást és egységet, továbbá az ország belső erejét és biztonságát.
  3. e) Természetesen nem használhatjuk fel érvnek azokat az eseteket, amikor a megfelelő módon betért emberek kárt okoztak a zsidó népnek. Továbbá előfordulhat az is, hogy valaki, aki pusztán kijelenti, hogy a zsidó néphez tartozik, a hasznára lesz Izraelnek. A megfelelő betérési eljárásra vonatkozó igényt tehát nem teszi semmissé azon nem zsidó „szentek” létezése, akik – ahogy a kifejezésből is egyértelmű – valójában nem zsidók.
  4. f) A kérdés kapcsán felmerült a diszkrimináció ügye. Diszkrimináció azonban csak akkor valósul meg, ha jogok megadásáról vagy megvonásáról van szó, továbbá büntetések kiszabásáról. A regisztráció kapcsán ez nem értelmezhető, hiszen az csak a meglévő állapotot rögzíti.

 

Végezetül hadd adjak hangot azon reményemnek és elvárásomnak, hogy Izrael minden tekintetben, jelenleg és a jövőre nézve is, mindig egyesítő erő legyen a zsidó nép tagjai között, éljenek bárhol és tartozzanak bármely ortodox vagy nem ortodox irányzathoz. Váljék Izrael egyre méltóbbá ahhoz a nevéhez, melyen az egész világon ismerik: a Szentföld.