A Lufthansa náci rezsimmel való szoros kapcsolatáról ma nem sokat beszélnek.
A Lufthansa ma a világ egyik legismertebb légitársasága, Németország nemzeti szimbóluma, amely büszkén ünnepli közel százéves fennállását. A cég, mint számos más nagyvállalat együttműködött a Harmadik Birodalommal, mégis sokuk múltja máig a ismeretlen.
Lufthansa és a náci állam
A Deutsche Luft Hansa 1926-ban alakult, és a harmincas évek elejére komoly gazdasági nehézségekkel küzdött. A fordulat 1933-ban jött el, amikor a nácik hatalomra kerültek. Hermann Göring, a Luftwaffe vezetője a Lufthansa egyik kulcsfiguráját, Erhard Milch-et a Birodalmi Légügyi Minisztérium államtitkárává nevezte ki.
A versailles-i békeszerződés tiltotta Németországnak katonai légierő fenntartását, ám a polgári repülést kevésbé szabályozta. Ennek következtében a Lufthansa a náci újrafegyverkezés egyik fedőszervezetévé vált: pilóták kiképzésében, repülőgépek fejlesztésében és karbantartásában is kulcsszerepet játszott.
Kényszermunka és emberi sorsok
A második világháború alatt a Lufthansa kiterjedten alkalmazott kényszermunkásokat, köztük nőket és gyermekeket is, akiket a náci megszállás alatt álló területekről hurcoltak el. A vállalat repülőgép-javító üzemei a frontvonal mögött működtek, és közvetlen hozzáférésük volt rabszolgamunkásokhoz – ez akkoriban ritkaságnak számított.
A háború végén a szövetséges hatalmak a Lufthansát a német légierő részének tekintették, és 1951-ben felszámolták. Néhány évvel később azonban újraalapították a céget, amely visszakapta a Lufthansa nevet és a híres daru emblémát – miközben több, a náci korszakhoz köthető vezető is visszatért a vállalat irányításába.
Holokauszt, üzlet és felelősség
A Lufthansa története nem egyedi. Történészek és oknyomozó újságírók – köztük David de Jong – rámutattak: a náci Németország gazdaságát számos nagyvállalat tartotta működésben. Ezek a cégek nem pusztán „elszenvedői” voltak a rendszernek, hanem aktív haszonélvezői is.
A holokauszt idején ipari méretekben működött az embertelenség: vállalatok profitáltak a kényszermunkából, a kifosztott zsidó vagyon szállításából, sőt a megsemmisítő táborok működéséhez szükséges anyagok biztosításából is. A háború után azonban az üzleti elit jelentős része elkerülte az elszámoltatást.
Elmaradt igazságtétel
A kényszermunkások ügye csak az 1990-es években került igazán reflektorfénybe, amikor túlélők csoportos pereket indítottak német vállalatok ellen. Nemzetközi nyomásra jött létre a „Emlékezés, Felelősség és Jövő” Alapítvány, amely kártérítést fizetett az áldozatok egy részének – de addigra milliók már nem éltek.
A Lufthansa ugyan elismeri, hogy történetének része a nemzetiszocialista korszak, ám sokak szerint a vállalat máig nem vállalta teljes erkölcsi felelősségét. A múlt feltárására készült kutatások gyakran csak évtizedes késéssel, korlátozott formában váltak nyilvánossá.
A borítókép illusztráció. Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.