A gólem, ember által alkotott, emberszerű, földből-agyagból épített lény. Gólemeket szent életű emberek készítettek annak érdekében, hogy megóvják a zsidó közösségeket a támadásoktól. Leghíresebb közülük a XVI. században Prágában készült gólem volt, de a midrás – egyes tórai mondatok alapján – azt is elmeséli, hogy már Ávráhám alkotott állatokat és embereket is, és ezt a hagyományt folytatták Jáákov fiai, amikor állatokat alkottak.
Bölcseink elmondják, hogy a világ tíz isteni kijelentés által teremtetett. A kabalisták (misztikusok) hozzáteszik, hogy minden egyes létező entitás az „isteni betűk” különleges elrendezése nyomán jött létre. Mi történik, ha egy nagyon magas spirituális szinten álló ember újrarendezi ezeket a „betűket”? Képessé válik arra, hogy létrehozzon egy entitást…
A Talmudban (Szánhedrin 65b) olvassuk:
Rává egyszer készített egy embert. Elküldte őt kollégájának, rabbi Zérának. Rabbi Zéra beszélt hozzá, de ő nem válaszolt. „Úgy tűnik, azok közül való vagy, akiket a bölcsek teremtettek” – mondta. „Térj vissza a porba!”
Chanina rabbi és Osájá rabbi minden szombat este együtt ültek és tanulmányozták a Széfer Jecirát. Tanulásuk nyomán kövér borjakat teremtettek, melyeket aztán megettek.
A prágai gólem mellett a chelmi Báál Sém, Élijáhu rabbi is készített gólemet, és hozzákezdett egy gólemhez a vilnai gáon is, akit szintén Élijáhunak hívtak (de amikor égi jel szólította fel a folyamat félbehagyására, akkor engedelmeskedett).
Míg a varázslás és a fekete mágia tisztátalan erőket alkalmaz és ezért tiltott, addig a természet befolyásolása az isteni betűk alkalmazásával megengedett, ám rendkívüli elővigyázatosságot igényel.
A gólem készítése a zsidó misztika, vagyis a kabala körébe tartozik, méghozzá annak nem a kontemplatív, hanem a gyakorlati ágához, mely spirituális erők felszabadítása által ér el változást a természetben. Míg az előbbi, amennyiben jól alkalmazzák, bárki számára nyitott terület, addig az utóbbi csak néhány kiválasztott, nagy formátumú elme kiváltsága.
Bölcseink foglalkoznak azzal, hogy a gólem beleszámíthat-e a minjánba (az imádkozáshoz szükséges tíz férfi), lehet-e szombaton gólemet készíteni és vajon a gólem hatástalanítása (ahogy Zéra rabbi esetében láttuk), gyilkosságnak tekinthető-e. A válasz többnyire az, hogy míg különleges cádikok képesek arra, hogy emberhez hasonlatos lényt hozzanak létre, kizárólag az Örökkévaló képes lelket helyezni a testbe. Az emberek által készített emberek nem emberek, legfeljebb emberhez hasonlatos, másodrendű lények.
A kérdés érdekes módon napjainkban még mindig érdekes. A laborban tenyésztett hús nagyon hasonlít a Széfer Hájecirában említett húsra, és háláchikus státusza (húsos vagy párve) is a zsidó misztika e korai alkotásától függ részben.
Fontos szót ejteni a legismertebb gólemről, melyet a Máhárál néven is ismert Jehuda Lőw rabbi készített a XVI. századi Prágában. Számtalan történet szól erről a csodás teremtményről és arról, hogy hány zsidóellenes támadást és pogromot akadályozott meg. Vannak természetesen, akik tagadják e történetek igazságát, de annyi bizonyos, hogy gólemeket már igen régóta készítenek, ezért nem tekinthető a prágai gólem léte sem példa nélkül álló esetnek.
A prágai gólem történetét itt olvashatják.
Fotó: Flickr/Enrico
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.