Ephraim Mirvis, az Egyesült Királyság főrabbija szorgalmazta, hogy a koronavírus időszakában levont tanulságokat ültessék át a mindennapokba, egyben kijelentette: ideje, hogy a hívek visszatérjenek a zsinagógákba. A lezárások alatt ugyanis népszerűvé váltak a parkokban, utcasarkokon vagy magánházak kertjében tartott istentiszteletek, melyekre ma már nincs szükség, ám sokan ragaszkodnak hozzájuk – írja a Jerusalem Post.

„Rengetegféle módon reagáltunk a vírus jelentette kihívásokra, de eközben igen nehéz, sőt traumatikus élményeket szereztünk. Most azt kell megvizsgálnunk, hogy mit tanultunk a járványból. Milyen tapasztalatokat szereztünk személyes, családi, közösségi és nemzeti szinten? Az a felelősségünk, hogy ezek a tapasztalatok ne merüljenek feledésbe”

– mondta a főrabbi az Münchenben tartott Európai Rabbik Konferenciáján.

Mirvis főrabbi emellett megosztotta annak a nagyszabású felmérésnek az eredményeit, melyet a közösség tagjai között végeztek. „A kutatást nagyjából egy éve végeztük, a járvány közepén, a brit zsidó közösség és különösen a londoni United Synagogue hitközség tagjai között. Az eredmény sokatmondó. Ötezer ember válaszolt, ami a teljes létszámhoz viszonyítva rendkívül magas érték.”

„Az egyik dolog, amit sokan mondtak, hogy túl hosszúnak találják az istentiszteleteket. Ez nem azt jelenti, hogy le szeretnék rövidíteni az imákat, hiszen a szertartások meghatározott elemekből állnak. Annak viszont semmi értelme, hogy egy szombat reggeli ima három órán keresztül tartson”

– közölte a főrabbi. „Emellett a hitközségünk tagjai új utakat keresnek a spiritualitáshoz. Az emberek rájöttek, hogy anélkül is eltelik a szombat, hogy elmennének a zsinagógába. Remélem azért imádkoznak. Most viszont okot kell adnunk nekik arra, hogy visszatérjenek a zsinagógákba. A United Synagogue tagjainak közel egyötöde úgy nyilatkozott, hogy a járvány elmúltával nem biztos, hogy újra részt vesz majd a szombat reggeli istentiszteleteken” – tette hozzá.

A United Synagogue hitközség a brit ortodox zsinagógák nagy részét fogja össze. Hatvankét taghitközségük van, összesen negyvenezer taggal. Ezzel ez a szervezet Európa legnagyobb hitközsége.

A főrabbi elmondta, hogy a felmérésben részt vevők közül sokan túl hosszúnak találják a rabbi beszédét az istentiszteleten.

„Az a kérés, hogy a rabbik beszéljenek rövidebben. Erre is tekintettel kell lennünk. Őszintén szólva arra még senki sem panaszkodott, hogy egy beszéd túl rövid lett volna.”

A felmérésből világossá vált, hogy a zsinagógába járók számára a kötelező maszkviselés jelentette a legnagyobb nehézséget. A járvány alatt nagy visszatartó erőt jelentett, hogy a zsinagógákban maszkot kellett hordani. Ez nem azt jelenti, hogy az emberek ellenezték volna ezt az intézkedést, azért nem szerették mert ez elválasztotta egymástól a jelenlévőket. Sok helyen ráadásul – a hatóságok ajánlására hivatkozva – az éneklést is megtiltották.

Veszélybe került Nagy-Britannia legrégebbi zsinagógája

A környéken tervezett építkezések fenyegetik a londoni műemlék épületet, ami több mint 300 éves. 

A felmérés kimutatta azt is, hogy az online programokat a tagság 92 százaléka kedvelte, ám hatvan százalék elégedetlen volt a fiataloknak kínált lehetőségekkel. Ez éppen az a korosztály, melyet a hitközség a leginkább megcélzott. Az emberek 58 százaléka mondta, hogy megfelelőnek találta zsinagógája járványkezelését. 14 százalékuk érzi úgy, hogy jobban kötődik a közösséghez a pandémia óta, és tíz százalékuk számolt be ennek ellenkezőjéről.

A számos negatívum ellenére Mirvis főrabbi optimistán tekint a jövőbe: „Azt mondanám, hogy a járvány előtti szint nagyjából nyolcvan százalékát már elértük, ha az istentiszteletek látogatottságát vizsgáljuk. Sokan, főleg az idősek még mindig óvatosak, egyesek pedig egyszerűen kijöttek a gyakorlatból. Ezzel együtt újra visszatért a pezsgés a zsinagógákba és a közösségi eseményekbe. Ehhez sokat hozzátett a világszerte megtartott Shabbat Project, melyet a mi hagyományos brit szokásainkhoz híven tartottunk meg. A dél-afrikai főrabbitól, Warren Goldsteintől származó ötlet keretében számtalan közösségi programot szerveztünk és ez sokaknak okot szolgáltatott arra, hogy visszatérjenek a zsinagógába. Ez már a hatodik Shabbat Projectünk volt, igaz három év kimaradt a korona miatt. Istennek hála, remekül sikerült és az emberek jól fogadták. A kezdeményezés lényege, hogy minél több jót tegyünk, finom ételeket együnk, sokat tanuljunk és együtt legyünk. Mindezt pedig anélkül, hogy bármit is erőltetnénk” – mondta a főrabbi.

Az újragondolt Sábát-projekt több mint 1600 város otthonaiba viszi el a szombatot

Ebben az évben kerül sor a hetedik nemzetközi „Shabbat Project”-re, mely az egységet, az optimizmust és az élet taposómalmából való kiszakadást jelenti sokak számára. A koronavírus okozta világjárvány árnyékában a projekt szervezőinek új megoldásokat kellett találnia, hogy a helyzetnek megfelelően tudjanak különleges sábáti élményt nyújtani a lehető legtöbb érdeklődőnek. A tervezett események között szerepelnek virtuális … Olvass tovább

A felmérés eredményének értékelése után Mirvis főrabbi és csapata útjára indította a „Project Welcome” című kampányt, melynek célja, hogy minél több tagot toborozzon a zsinagógák számára és növelje a hitközséghez tartozók elégedettségét. Olyan embereket is el szeretnének érni, akik korábban nem érdeklődtek őseik hagyománya iránt és olyanokat is, akik a járvány miatt idegenedtek el a közösségüktől.

„A három hónapja indított kezdeményezés rendkívül sikeres és modellként szolgálhat más hitközségek számára is”

– mondta a főrabbi. „Fontos, hogy az emberek jól érezzék magukat az istentiszteleteken. Oda kell figyelni, hogy ki az előimádkozó, milyen dallamokat használnak az imákhoz, bevonják-e a jelenlévőket, vagy inkább előadás jellege van a szertartásnak. Egyes közösségeink befogadóbbakká és spirituálisabbá váltak és ez nagyszerű. Vannak zsinagógák, ahol fontos a kiemelkedő kántori teljesítmény, és ragaszkodnak a régi dallamokhoz, illetve az operaelőadás jellegű szertartásokhoz. Vannak azonban olyanok is, akik számára mindez idegen. Én nem akarom meghatározni, hogy pontosan hogyan nézzen ki egy istentisztelet, de arra oda kell figyelni, hogy a közösség kapcsolódni tudjon és spirituális élménye legyen. Át kell gondolnunk az istentiszteletek stílusát és olyanná kell formálnunk, hogy az emberek élvezzék a részvételt. Arra kell koncentrálnunk, ami biztosítja a folytonosságot. Az istentisztelet utáni kidus nem alkalmas erre, a hit azonban igen. A kihívások része, hogy a zsinagógai közösség igen heterogén, és mégis ugyanazon a szertartáson vesznek részt. Valaki előadást akar, mások inkább együtt énekelnének. Sok múlik az életkoron és a megszokásokon is” – tette hozzá.

A főrabbi eltökélt szándéka, hogy minél több spirituális tartalommal töltse meg a zsinagógákat és minél befogadóbbá tegye a közösségeket.

„Az az üzenetem, hogy mindenki számára tegyük lehetővé a a közösség életébe való bekapcsolódást. Nem elég, ha mindezt csupán technikailag tesszük lehetővé. Gondoskodni kell a barátságos fogadtatásról is, legyen szó férfiakról, nőkről, gyerekekről, bárkiről, életkortól függetlenül”.

Címlapkép: Chabad Notting Hill, London