Beléptünk áv hónapba, melyet menáchem ávnak, vigasztaló ávnak is neveznek. Mától fogva kilenc napig – az időszakot héberül tisát hájámimnak, jiddisül nájntégnek nevezik – egészen pontosan a hónap tizedikének délelőttjéig a szigorú gyász szabályai vannak érvényben (a három hét már korábban említett szabályai mellett).
Ezen időszak alatt a következő tilalmak érvényesek:
- Húsevés (ide tartozik a csirke is) és borivás. E szabály alól csupán a szombati étkezések, és más, szeudát micvának, micvalakomának minősülő étkezések jelentenek kivételt; például: körülmetélési ünnepség, bár micvá, vagy szijum: egy talmudi fejezet befejezésének megünneplése.
- Mosás (kivéve csecsemő számára) – nem szokás mosni a kilenc nap alatt, és nem szokás frissen mosott felsőruházatot venni. Van, aki emiatt minden olyan ruhát felvesz egy rövid időre a hónap beköszönte előtt, amit a kilenc nap alatt hordani szeretne, mivel így már nem számítanak frissen mosottnak.
- Úszás, vagy fürdés az élvezet kedvéért.
- Ház átalakítása, vagy hozzátoldás.
- Nem szabad az árnyékáért, vagy az illatáért nevelt fát ültetni (gyümölcsfákra ez nem vonatkozik)
- Új ruhát vásárolni, szőni, vagy kötni – még akkor sem, ha csak a kilenc nap után szeretnénk felvenni. Kivéve, ha emiatt anyagi kár érne (ugyanazt a ruhát később csak drágábban tudnánk megvenni), vagy ha később már nem lehetne megvenni. Kivétel továbbá, ha micva okán vásárolunk, például egy menyasszonynak, vagy vőlegénynek.
- Körömvágás tisá beáv (a hónap kilencedik napja) hetén, vagyis a böjtöt megelőző szombat estétől a böjt utáni nap délelőttjéig.
- Szfárádi szokás: csak tisá beáv hetén tartózkodnak a hústól, a bortól és a fürdéstől.
További szokások:
- Az újholdat csak tisá beáv után szentelik meg.
- Nem szokás elutazni, de nem esik tilalom alá, vagyis ha szükséges, akkor utazhatunk ebben az időszakban.
- Az eljegyzés megengedett, de ünnepséget csak tisá beáv után szabad tartani.
Sábát cházon
Áv hó kilencedikét, vagyis tisá beávot megelőző szombat a sábát cházon – a látomás szombatja – így kezdődik a szombati tóraolvasás alkalmával felolvasott prófétai szakasz: cházon Jesájáhu – Jesájá látomása. A híres berdicsevi cádik, Lévi Jicchák rabbi azt mondta, hogy ezen a különleges szombaton minden zsidó lelkének megmutatják a harmadik Szentély vízióját, hogy felébredjen bennük a Szentély utáni vágyódás, és ezért egyre több micvát tartsanak be. Bár ez a látomás szemmel nem érzékelhető, a lélek látja, és azon keresztül hat az ember tudatalattijára.
Szombaton nem érvényesek a gyász szabályai. A szombat kimenetelével azonban újra érvénybe lépnek ezek, ezért szokás, hogy a hávdálához használt bort, vagy szőlőlét egy bár, vagy bát micva kor alatti gyermeknek adják, hogy megigya. Amennyiben áv hó nyolcadika, vagy kilencedike szombatra esik, különleges szabályokat kell betartanunk. Ebben az évben tisá beáv július 30-án lesz.
„Ha elkezdődik áv hónap, kevesebb lesz az öröm…” (Talmud, Táánit 26b)
Ellentétben ádár hónappal, amikor egyre több lesz az öröm és a lehetőség, áv hónap a visszahúzódás időszaka. Azt mondja a Talmud (Táánit 29): ”Ádár hónap beköszöntével az embernek egyre örömtelibbnek kell lennie. Azt mondta Ráv Pápá: ’Ezért kell elkerülnie egy zsidónak a nem-zsidókkal való pereskedést áv hónapban, mert annak a mázálja rossz; és inkább tolja el ádár hónapra, amikor a mázál jó’”. A Talmud az általában szerencsének fordított „mázál” szót használja, itt „konstelláció” értelemben.
Jó hír, hogy a messiási korszakban ezek a napok is pozitív felhanggal töltődnek majd fel, és a bánatból öröm lesz. Addig is megengedhető ünnepségekkel csökkentjük kissé a napok súlyát. Chábád szokás például, hogy a kilenc nap során minden nap más fejez be egy-egy talmudi traktátust – vagyis szijumot csinál, amihez örömteli lakoma is tartozhat -, hogy megengedhető örömöt vigyenek ezekbe a napokba, előkészítve ezzel a messiási kort.