Támuz hó 17-én veszi kezdetét a háromhetes gyászidőszak, melynek során a jeruzsálemi Szentélyek elveszítését és a mai napig tartó száműzetést siratjuk. Ez a nap böjtnap: a polgári időszámítás szerinti 69-ben e napon törték át a rómaiak Jeruzsálem városfalát, és ezek az események torkollottak végül, három héttel később abba a pusztulásba, melyre tisá beáv böjtje, a zsidó év legszomorúbb napja emlékeztet. A messiás eljövetele után azonban e nap örömünnep lesz, és felépül a harmadik, utolsó Szentély is…

A babilóniai száműzetés 25. évében – vagyis az első Szentély pusztulása után negyed évszázaddal – az Örökkévaló az eljövendő Szentély vízióját mutatta meg Jechezkél (Ezékiel) prófétának. A második Szentély azonban csak részben épült a próféta könyvében leírtak szerint, mivel, mint mondják, e prófétai leírás a harmadik Szentélyre vonatkozik.

A midrás elmeséli, hogy amikor Isten megparancsolta a prófétának, hogy mondja el a Szentély méreteit a népnek, Jechezkél ezt kérdezte: “Világmindenség Ura! Miért mondod, hogy mondjam el Izraelnek a ház alakját; száműzetésben vannak ellenségeink földjén – mit kezdhetnének most ezzel? Hagyd őket, amíg vissza nem térnek a száműzetésből. Akkor aztán megyek, és elmondom nekik.” Így felelt erre az Örökkévaló: “Mellőzni kell-e házam építését azért, mert gyermekeim száműzetésben vannak? A Szentély felépítésének tanulmányozása, ahogyan az le van írva a Tórában, a valós építkezéshez hasonlítható. Menj, és mondd nekik, hogy tanulmányozzák a Szentély formáját. Tanulásuk és a vele való foglalkozásuk jutalmaként úgy tekintek majd rájuk, mintha valójában felépítették volna a harmadik Szentélyt.”

A fenti midrás alapján a Rebbe minden hívét arra ösztönözte, hogy tanuljon a Szentély épületéről, különösképpen az évnek abban az időszakában, amikor a Szentély pusztulását siratjuk. Így hát, bár a középkori rabbi, orvos és filozófus Rámbám (Majmonidész) arra figyelmeztet, hogy Jechezkél próféta leírása nem megfelelően pontos, az alábbiakban ezzel ismerkedhetnek meg.

Nagy lesz

A harmadik Szentély alapterülete többszöröse, egészen pontosan 36-szorosa lesz az előző kettő területének, így több mint két négyzetkilométer kiterjedésű lesz!

Négyzet alakú lesz

Bár a Szentély alapvető területi felosztása nem változik, a külsőbb területek egészen másként fognak kinézni, mint a két korábbi épületben, és a belső udvar négyzet alakú lesz.

Vasból is lesz

Az első két Szentély építésénél nem használtak vasat, ahogyan a Királyok első könyvében (6:7) olvashatjuk: “A ház ugyanis, amikor épült, ép kövekből, úgy amint fejtették, épült; sem kalapács, sem fejsze, sem bármi vasszerszám nem hallatott a háznál, amikor épült.” Miért? Mert a vasat olyan szerszámok készítésére is felhasználják, melyekkel meg lehet rövidíteni mások életét, és a Szentély célja az volt, hogy békét teremtsen ember és Isten között, meghosszabbítva ezáltal az egyén életét. Nem lett volna tehát megfelelő egy életet támogató szerkezetet építeni egy olyan anyagból, mely az épület tökéletes antitéziseként szolgál. A lubavicsi Rebbe azonban hosszasan magyarázta, hogyan kalapálják majd a messiási békekorban a kardokat ekévé, és azt is, hogy mivel a vasat már csak jóra fogják használni, ezért többé nem áll majd fenn az a tilalom, hogy ne lehetne vasat használni a Szentély építésénél. A vashasználat nemcsak a béke jelképe lesz, hanem általában véve a messiási koré. A vas héberül bárzel, ez a szó pedig rövidítése Jáákov ősapánk feleségei nevének – akiktől a zsidó nép származik (Bilhá, Ráchel, Zilpá, Lea). Ez megfelel annak a misztikus tanításnak, hogy a megváltás korában a nők magasabb szinten állnak majd, mint a férfiak.

Gyakran látogatunk majd oda

 “És lesz újholdról újholdra, és szombatról szombatra el fog jönni minden halandó, hogy leboruljon előttem, mondja az Örökkévaló”. (Jesája 66: 23). A midrás elmagyarázza, hogy bár a két korábbi Szentély időszakában a zsidók csak évi háromszor zarándokoltak el a Szentélybe, addig a messiási korban minden hónap elsején így teszünk majd. A midrás azt is elmondja, hogy bár a korábbi időszakokban ez lehetetlen volt, a harmadik Szentély korában “felhők” szállítanak majd mindenkit Jeruzsálembe, a korábbinál sokkal gyakoribb látogatásokat téve ezáltal lehetővé.

Bölcseink azt tanították, hogy aki gyászolja Jeruzsálem pusztulását, jutalmul láthatja majd annak felépülését a messiás eljövetelét követően. Jöjjön el az a nap minél hamarabb, hogy naptárunk gyászos napjai a határtalan öröm napjaivá válhassanak. Váljon javunkra a Szentélyről való tanulás, és épüljön fel a harmadik Szentély mihamarabb, még napjainkban!

Forrás: chabad.org