A Tóra tanulmányozása sosem volt kizárólag a férfiak kiváltsága. A történelem során számos kiemelkedő nő hagyott mély nyomot a zsidó tudományosságban és vallási életben.
A Talmudtól a 20. századig végigvonul a zsidó történelemben egy különleges vonulat: tanuló, tanító, író, szervező és inspiráló nők, akik nem féltek belépni a szellemi térbe, és maradandó hatást gyakoroltak a Tóra világára. Az alábbi összeállítás 12 ilyen rendkívüli asszonyt mutat be különböző korokból, különböző háttérrel, mégis közös elhivatottsággal: a Tóra szeretetével.
Beruriá, a Talmud női bölcse
A legismertebb asszony a névsorból talán Beruriá, Rabbi Meir felesége és Chánánjá ben Terádion lánya. A Talmud több történetben említi, és elmondja, hogy naponta 300 háláchikus kérdést tanulmányozott.
A Bölcsek gyakran kikérték a véleményét, különösen a nőkre vonatkozó törvényekben. Egy döntésben még az is elhangzott:
„Rabbi Chánánjá lánya, Beruriá bölcsebb, mint a fia.”
Perl, a Máhárál felesége és szerkesztője
A prágai Máhárál felesége, Perl, maga is kiváló Talmud-tudós volt. A hatodik lubavicsi rebbe emlékirataiban olvashatjuk, hogy Perl naponta több órát tanult, férjével pedig együtt tanulmányozták a Talmudot és a filozófiát. Ő olvasta fel a háláchikus kérdéseket, jegyezte a válaszokat, és szerkesztette a Máhárál műveit. Sőt, 8 helyen még hibát is javított férje szövegeiben.
Az Or HáChájim lányai, apjuk tanítványai és örökösei
Chájim ibn Átár, az Or HáChájim kommentár szerzője, minden péntek este leült lányaihoz, és a heti szakaszról tanított. Később ezekből a tanításokból állt össze az a mű, amely ma a Tóra-kommentárok egyik legnagyobb klasszikusa.
Seindel Isserlein, a Tóra-tudós asszony
A 15. századi Seindel, Jiszráél Isserlein rabbi felesége, legalább egy háláchikus döntvényt maga írt meg férje nevében, a családi tisztaság törvényeiről. Ez a válasz bekerült férje tanítványa által összeállított Leket Joser című műbe.
Bajla Falk, a bölcs Tóra-tudós asszony Lembergből
Bajla, a Mérát Énájim szerzőjének, Jehosua Falk rabbinak a felesége, tanult, gondolkodó nő volt. Férje tanítványai emlékeznek rá, hogy a tanházban mellette ült, és néha maga is válaszolt kérdésekre.
A gyertyagyújtás szabályairól szóló véleményét még generációkkal később is idézték, a Noda B’Jehuda pedig kimondta: „Nemde egy bölcs asszony volt, akit a bölcsesség emelt fel?”
Estellina Conat, az első női könyvkiadó
Az 1470-es években, az olaszországi Mantovában, Estellina Conat vezette férjével a korai héber nyomdák egyikét. Ő az első ismert nő, akinek neve könyvszerkesztőként szerepel.
Saját kézzel írt kolofonja a Bechinát Olám kötet végén ma is olvasható, tanúsítva a nők korai szerepét a zsidó könyvnyomtatásban.
Rivka, a nők tanítója Tiktinből
Rivka bát Meir, a 17. században élt tanítónő, a Méneket Rivka szerzője. Jiddis nyelvű munkájában a nők szerepéről, a családi tisztaság törvényeiről és az etikus életvitelről írt, gyakran midrási történetekkel színezve előadásait.
Chává Bacharach, a Tóra egyik bölcs tudója
A prágai születésű Chává, a Máhárál leszármazottja, kivételes tudásáról volt ismert. Segítette a rabbikat szövegmagyarázatokban, és unokája, Jáir Chájim Bacharach rabbi (Chávot Jáir) később róla nevezte el fő művét, tisztelettel említve bölcsességét és éleslátását.
Osnát Barzani, a kurdisztáni Tóra iskola vezetője
Osnát Barzani, egy híres rabbinikus család lánya, apja halála után átvette a moszuli jesiva vezetését. Tanítványokat képzett, és egész Kurdistanban ismert volt mint tanítónő és spirituális vezető, valószínűleg a történelem első női jesiva-vezetője.
Odel, a Báál Sém Tov lánya
Odel, a haszidizmus alapítójának, Jiszráél Báál Sém Tovnak lánya, maga is tanult és befolyásos nő volt. Hallgatta apja tanításait, és sok tanítvány hozzá fordult útmutatásért.
Az első nyomtatott haszid mű, a Toldot Jákov Joszef egy „mezsibozsi asszony” tanítását idézi, aki minden bizonnyal ő volt.
Ellus Slutskból, a gyásztörvények tolmácsa
A 18. században élt Ellus lefordította a Má’ávár Jábok című, a gyász és halál törvényeiről szóló héber-arámi mű részeit jiddisre. Ezzel elérhetővé tette a nők számára a spirituális útmutatást a gyász idején, fordítása máig fontos vallási forrás.
Szárá Schenirer, a lányok Tóra taníttatásának úttörője
A 20. század elején Szárá Schenirer felismerte: a zsidó lányoknak is szükségük van minőségi vallási oktatásra. 1917-ben alapította meg az első Bét Jákov iskolát Krakkóban, ebből nőtt ki a lányok oktatásának világméretű hálózata.
Halálakor, 1935-ben már 40.000 diák tanult az iskoláiban, öröksége ma is formálja a zsidó oktatást világszerte.
A borítóképet Sefira Lightstone készítette.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.