Vajon az Örökkévaló oltárának sarkát találták meg Izraelben?

Megint szenzációs leletre bukkantak azok a  régészek, akik az egyik kezükben ásóval, a másikban nyitott Bibliával kutatnak.

És a hír eljutott Joávhoz – mert Joáv Adoníjához hajlott, de Ávsálomhoz nem hajlott volt – erre menekült Joáv az Örökkévaló sátorába és megragadta az oltár szarvait. (I.Kir. 2:28)

Elképzelhető, hogy néhány héttel ezelőtt ez a bibliai mondat jelent meg az ősi Siló ásatásain dolgozó, nagyjából kétszáz régész és önkéntes szeme előtt. A dr. Scott Stripling vezette feltáráson egy kőből készült szarvra bukkantak, amely minden bizonnyal egy olyan négyszarvú oltár egyik sarka volt, amilyenről a Királyok könyve is beszél.

A Silóban folytatott ásatások igazgatója, valamint a Bibliakutatók Egyesületének vezetője szerint a lelet megfelel az előzetes elvárásoknak, hiszen a kutatott terület nem más, mint az ősi Siló település, ahol a Tánách (zsidó Biblia) tanulsága szerint a frigyládát magába foglaló sátorszentély állt. Siló Jeruzsálemtől mintegy 40 km-re, északra található. Az ősi város területén régészeti park működik, s közelében modern zsidó települést alapítottak, azonos néven.

A bibliai archeológusként tevékenykedő Stripling évtizedek óta kutat Izraelben, és számos fontos régészeti projekt résztvevője, illetve vezetője volt. Silóban kutató csapatában 11 egyetem régészei és önkéntesei vesznek részt a világ minden tájáról. Az elmúlt három évben számos jellegzetes, gallérszerű nyakkal ellátott tárolóedényt találtak, melyek Stripling szerint a tizedként a Szentélynek adományozott gabona- és gyümölcsfélék tárolására szolgált.

A Silóban folyó ásatások felülnézetből

Találtak még többek között vallási célokat szolgáló kelyhet, valamint egy kicsi, kerámiából készült, a felakasztására szolgáló kampókkal ellátott gránátalmát. „A gránátalma szent motívum” – mondta Stripling. – „Izraelben csakis olyan helyszíneken találtunk hasonló gránátalmát, melyek a lévikkel álltak összefüggésben”. A kohén gádol, vagyis a főpap több mint háromszáz éven át a Silóban felállított sátorszentélyben teljesített szolgálatot. Ruhájának alján kis méretű gránátalmák és csengettyűk lógtak.

„A Biblia és más vallási szövegek mutatják a régészet számára az utat a térségben. Fel kell ismernünk a Biblia érvényességét… most igazolásunk is van a bibliai történetre.” – mondta Stripling.  Vannak azonban olyanok, akik nem értenek vele egyet. A helyszínen először egy dán régészcsapat folytatott több ízben ásatásokat majdnem száz éve, majd az 1980-as évek elején ásott ott a Tel-Avivi Egyetem professzora, Jiszráel Finkelstein. Szerinte az akkor megtalált csontraktár elég bizonyíték a késő bronzkori (a polgári időszámítás kezdete előtti XV.-XII. század) kánaánita áldozati rend meglétére Silóban. Stripling értelmezése szerint azonban e csontokban is a bibliai események bizonyítéka keresendő. „Kóser és fiatal állatok voltak, sok csonton égés, vagy sakter késének jelei láthatók, ezen felül többnyire az állatok jobb oldalából származtak. Az állat jobb oldala volt a kohénok része, melyet helyben, Silóban kellett elfogyasztaniuk. Bemutatták az áldozatot, a papok elfogyasztották a részüket, a csontokat pedig kidobták.” Ahogy a Tórában olvassuk:

És a jobb combot adjátok ajándékul a papnak békeáldozataitokból. (M.III. 7:32)

Vagyis, mondja a régész, amit olvasunk, az egybevág azzal, amit látunk. Stripling a bibliai archeológusoknak azt a maximalistáknak nevezett csoportját képviseli, akik egyik kezükben ásóval, másik kezükben nyitott Bibliával kutatnak. A spektrum másik végén azok a minimalistáknak nevezett régészek helyezkednek el, akik teljesen elkülönítik a leleteket a bibliai szövegektől, és gyakran kifejezett politikai céljuk a modern Izrael Állam delegitimálása.

A megtalált oltárszarv

Stripling mindenesetre a legmodernebb technikát állítja kutatásai szolgálatába. Az előző évben például egy ásatáson drónos felvételeket készített, hogy új térképet rajzolhasson egy feltárásról. Ma már napi ezer drónos felvétel készül, és egy csapat csak azon dolgozik, hogy ezekből háromdimenziós képeket hozzon létre, hogy mindent megvizsgálhassanak különféle szögekből. Tervrajzok helyett a kérdéses tárgy fölé röptetik a drónt, és hamarosan minden információ a rendelkezésükre áll. A felügyelők digitális jegyzeteit Stirpling azonnal összerendezett formában kapja meg, és ennek alapján pontos döntéseket tud hozni a helyszínen. Nemrégiben a Templom-hegyi Átszitáló Projekt mintájára készült szitáló állomást is létrehoztak Silóban. Ennek segítségével jóval több leletet vesznek észre, mint korábban.

„Rájöhetünk egy-egy lelet származási korára” – mondta Brent Nagtegaal az Armstrong Nemzetközi Kulturális Alapítvány egy képviselője – „ám a Biblia nélkül képtelenség megérteni az egész kontextusát. A Bibliai a legjobb eszköz, amit az izraeli régészek a kezükbe vehetnek.

Silóból a Trumá hetiszakasz kapcsán itt láthatnak helyszíni tudósítást. Az ott folyó ásatásokról nemrégiben itt adtunk hírt.

zsido.com

Forrás: JPost

  • Küldés emailben