A nagypapa náci volt, az unoka izraeli kommandós lett

Messze esett az alma a fájától.

Gaya Bertele az Izraeli Védelmi Erők harcoló alakulatának tagja. Ezzel nincs egyedül a fiatal lány, azonban abban egyedül álló, hogy nagyapja még a náci párt lelkes tagja volt Hitler Németországában. “Azért dolgozott a pártban, hogy a Harmadik Birodalom ideológiája minél nagyobb teret kapjon. Ha tudná, hogy hol vagyok, biztosan forogna a sírjában.”

Johann, a nagypapa egy dél-német falu polgármestere volt.  A háború után sem bánt meg semmit, és továbbra is teljes mértékben kitartott a náci eszmék mellett. A halála napjáig nem változtatott álláspontján.

“Biztos vagyok benne, hogy ha tudná, hogy a fia, azaz apám beért a zsidó vallásba, én pedig a zsidó állam katonája lettem, dühös volna, és megszakítaná velünk a kapcsolatot.” – mondta Gaya.

A lány édesapja, Hans, Izrael egyik legsikeresebb cukrásza. Üzletét Gayáról nevezte el. A háború végén született, egy hétgyermekes keresztény családban. Egyik bátyját 16 évesen besorozták, és hamarosan brit hadifogságba esett. Egy másik bátyja a Luftwaffe pilótája volt, aki életét vesztette a háborúban. “Természetes volt, hogy a zsidókról, mint mocskos disznókról beszéltek nálunk, mindenki így gondolta.” – emlékezett vissza Hans.

A nagypapa

“Apám sohasem érezte magát németnek. Nem szerette a szigorúságot, például azt, hogy minden ételnek el kellett fogynia a tányérról, különben verés következett. Nem szerette a németek rideg személyiségét sem. Úgy érezte, hogy ha elesne és meghalna, az senkit sem érdekelne. Apámnak elege lett a német mentalitásból, ezért elhatározta, hogy messzire költözik szülőföldjétől.” – mondta Gaya.

Hans cukrászmesternek tanult és a Hilton szállodaláncnál kezdett dolgozni. Amikor Izraelbe küldték, jeruzsálemi és tel-avivi hotelekbe, tartott tőle, hogy az ország németellenes légköre feltépi a régi sebeket. Mindenkinek azt mondta, hogy svájci, de az izraeliek hamar rájöttek, hogy valójában német, és nem mindig voltak kedvesek vele. Ezzel együtt Hans hamar beleszeretett Izraelbe és az izraeli életstílusba. Közel érezte magához a mentalitást és a kultúrát, és egyre inkább odatartozónak érezte magát. Végül a betérés mellet döntött, majd bevonult a hadseregbe. Harcolt is a jom kipuri háborúban. Leszerelése után találkozott jövendőbelijével, aki egy holokauszt-túlélő család gyermeke volt. Meglepő módon a család szeretettel fogadta. “Nagymamám, akit Auschwitzba hurcoltak és mindenkijét elvesztette a soában, nagyra értékelte az utat, amelyet apám bejárt, és nem tartotta felelősnek apja tetteiért. Látta, hogy teljes szívével a zsidó nép tagja lett.”

Gaya

Gaya elmondta, hogy más nézőpontból szemléli a holokausztot, mint a többi izraeli. Az iskolában tanultunk arról, hogy miként bántak a nácik a zsidókkal. Mivel nagyapám is egy volt közülük, jobban megértettem az egész folyamatot, pontosan tudtam, hogy a nácik mit tartottak a zsidókról. Polgármesterként nagyapám egyik feladata az volt, hogy őrködjön a település faji tisztasága felett. Zsidók, vagy más, nem-árják nem élhettek a faluban. Nagyapám terjesztette a náci ideológiát az emberek között. Ezek a dolgok csak erősítették a motivációmat, hogy harcoló alakulathoz kerüljek, és védelmezzem Izrael népét. Van egy spirituális oldala is annak, hogy azt a népet védem, amit a nácik ki akartak irtani.”

Hansnak él még egy bátyja Németországban. Ő sem követi apja eszméit, de nagyon Izrael-ellenes állásponton van. “Nem látogatott meg minket még egyszer sem, mert veszélyes helynek tartja az országot. Ezt bizonyára arra alapozza, amit a televízióban lát, tőlem épp az ellenkezőjét hallja.” – mondta Gaya.

Gaya családjában egyszerre van jelen holokauszt túlélő, és egykori náci. Éppen ez az elegy volt az, ami miatt harcolni akart. “Kétszeresen is bezárult egy kör, amikor bevonultam. Védelmezem anyámat, amit nagyanyám nem tudott megtenni. Annak a népnek a hadseregébe léptem be, melyet nagyapám gyűlölt és ki akart pusztítani. Ezen felül folytatom az apám által elkezdett mély, spirituális utat. Ő úgy döntött, hogy egy másik nép tagjává válik, egy teljesen különböző kultúrát tesz a magáévá.”

Forrás: Jewishbreakingnews

  • Küldés emailben