Mi lesz ebből – hogyan érinti Izraelt a katari káosz?

Az arab államok belviszálya egyre veszélyesebb helyzetet teremt a Közel-Keleten. Nem kizárt azonban, hogy ezáltal csökkenhet a nyomás a zsidó államra.

Ember legyen a talpán, aki kiismeri magát az amerikai külpolitika fordulatain: alig két héttel azután, hogy Trump elnök a szaúdi fővárosban éles szavakkal bélyegezte meg a szélsőséges iszlamista terrorizmust támogató államokat, élükön Katar Állammal, és szinte csak napokkal azután, hogy szavai hatására a fél arab világ példátlan bojkott alá helyezte a kis Öböl-térségbeli emírséget, kiderült, hogy az Egyesült Államok 12 milliárd dollárért F-15-ös vadászgépeket ad el Katarnak. A Boeing által gyártott 36 vadászgép eladásáról üzletet hivatalosan az Iszlám Állam (IS) terrorszervezet elleni harccal indokolták, holott a szaúdiak vezette szankcionáló mozgalom éppen Katar terrorizmust segítő szerepére hivatkozott.

Nem is alaptalanul. A két és félmillió lakosú, páratlanul gazdag emírség már évekkel ezelőtt Amerika rendelkezésére bocsátotta Al Udeid légitámaszpontját, amelyről tízezer amerikai katona indul bevetésekre az IS ellen, ugyanakkor Katar valóban támogatja az Irán által is szponzorált iszlamista (nemcsak síita) terrorizmust, és nyílt Irán-barátságával aktívan destabilizálja a térséget. A jemeni háborúban Irán fő ellenségévé avanzsált Szaúd-Arábia, valamint Bahrein, Líbia, Mauritius, az Egyesült Arab Emirátusok és Egyiptom számára a legjobbkor jöttek Trump rijádi szavai, és azonnal megszakították a diplomáciai kapcsolatot a kis Öböl-állammal. Megfigyelők szerint két tényező játszott ebben döntő szerepet: egyrészt az iráni regionális terjeszkedés feletti aggodalom, másrészt a katari “független” Al-Dzsazíra csatorna manipulatív, a Muzulmán Testvériség és más szélsőséges csoportokat támogató szerepe.

De hogyan érinti mindez a zsidó államot? Elsősorban nem úgy, hogy a belviszály elvonja az arab államok figyelmét Izraeltől, hanem úgy, hogy a zavarossá váló terep aktívabb szerepre, újfajta érdek-koalíciók megkötésére ösztönözheti Izraelt. Az arab bojkottot kiváltó ügy egy meghekkelt hír volt a katari hírügynökség oldalán, amely szerint az uralkodó állítólag egyszerre akart kibékülni Iránnal és Izraellel. Ez ugyan nem volt igaz, de a figyelem mégis elsősorban Iránra összpontosult, a síita-szunnita megosztottságon is túlnövő konfliktusra, Izrael pedig azon kapta magát, hogy már nem a teljes arab világ leggyűlöltebb célpontja. Hajlandósága, hogy részt vegyen egy Irán elleni szövetségben (erről beszélt Liberman külügyminiszter a napokban) azért is lenne érthető, mert az Irán támogatta terror, a Hamász és a libanoni Hezbollah fenyegetése elsősorban őt érinti. A Palesztin Hatóság médiája máris kiállt a katari bojkott mellett, számító módon anélkül, hogy Iránt megemlítené, azt az államot, amely nem a Fatah-ot, hanem a rivális, nála is szélsőségesebb gázai terroristákat támogatja.

A The Jerusalem Post elemzője szerint Izraelnek öt fő oka lehet arra, miért figyeljen oda a katari válságra. Seth J. Franzman úgy látja, a válság először is árt a Hamásznak, amelyet Katar jó évtizede támogat, sőt, vezére, Khaled Ashal öt éve Dohában is él. Katar egyik fő szponzora a gázai övezetnek, a bojkott azonban sújtani fogja ezt a segítségnyújtást is. Másodszor, Izraelt a válság közelítheti az őt ősellenségnek tekintő szaúdiakhoz, Amerika fő szövetségeséhez (Trump is példátlan módon Rijádból repült közvetlenül Jeruzsálembe) és a többi Öböl-államhoz, egyszerűen azért, mert ők is szemben állnak Iránnal. (A lap megjegyzi, hogy a szaúdiak Izrael iránti nyitottsága már ott tart, hogy interjúkat sugároztak a Wonder Woman címszereplőjével, Gal Gadot izraeli színésznővel.)

Harmadrészt a válság azt jelzi, hogy az Egyesült Államoknak ismét van súlya a közel-keleti kérdésekben, Trump rijádi beszédét többen biankó csekként értelmezték, hogy “kisöpörjék” a terrorizmust. Már amelyik őket érintheti: a szaúdi vahabiták és szalafisták természetesen továbbra is segítenek más fundamentalista terrorszervezeteket. Negyedszer, a katari bojkott a szerző szerint delegitimálja a terrorizmust, márpedig Izraelnek nemcsak a saját területe fontos, hanem az is, hogy a térség terrormentes, stabil övezet legyen. Végül mindig Izraelt segíti, ha nem ő áll egy konfliktus középpontjában, ha csak valamelyest is enyhül rajta a nyomás. Netanjahu miniszterelnök két évtizede beszél az iráni veszélyről – emlékeztet a lap, márpedig ha most Iránra fókuszál a térség figyelme, nem a palesztinokra, akkor az háttérbe szoríthatja az izraeli “megszállás” alatti szenvedésekről szóló palesztin narratívát. Szíria és Irán természetesen máris azzal vágott vissza, hogy a szaúdiak vezette koalíció “Izrael érdekét” szolgálja.

Munkatársunktól

Kép: Katar fővárosa, Doha (Fotó: Wikipedia)

 

 

  • Küldés emailben