Megszabadulhatunk-e fogadalmainktól Zoomon keresztül?

Mi minősül személyes jelenlétnek?

A ros hásáná és jom kipur közötti időszak a magunkba nézés időszaka. Ekkor igyekszünk kijavítani az elmúlt években vétett hibáinkat és jóvátenni tévedéseinket. E folyamat fontos állomása a hátárát nedárim szertartása, melyet sokan a ros hásánát megelőző napon tartanak meg, mások a jom kipur előtti napon vagy a két ünnep között. A kifejezés jelentése: a fogadalmak feloldása. A be nem tartott ígéreteitől szabadulni kívánó ember egy három (más szokás szerint tíz) tagú bét din, azaz vallási bíróság elé áll, és elmond egy szöveget, melyben a meggondolatlanul tett ígéreteire és a elmulasztott fogadalmaira kér feloldozást és bocsánatot. Ezt követően a bét din tagjai háromszor elmondják a feloldozó szöveget.

E bét din tagja lehet bármely nagykorú zsidó férfi, aki érti a szöveg és a szertartás jelentőségét, nem kell feltétlenül rabbinak lennie. Nők nem szoktak hátárát nedárimot tartani bét din jelenlétében, ők a jom kipurt köszöntő Kol nidré (minden fogadalom) kezdetű imára támaszkodnak.

A különböző járványügyi előírásokkal nehezített nagyünnepi időszakban felmerülhet a kérdés: vajon elvégezhetjük-e a hátárát nedárim szertartását az interneten keresztül, pl. a Zoom alkalmazás segítségével? Vajon elengedhetetlenül szükséges-e a személyes jelenlét?

Alább a neves izraeli döntvényhozó, Joszef Cvi Rimon rabbi gondolatmenetét olvashatjuk a témáról.

A Talmud (Nedárim 8/b) szerint a férj képviselheti a feleségét a bét din előtt, hogy a fogadalmait semmissé tegyék. A Talmudot magyarázó Toszfot szerint akár egy idegen is vállalhatja más képviseletét a bét din előtt, és a Talmud azért hozza éppen a férj és a feleség példáját, mert ez az eset új információval is szolgál: még a férj is képviselheti a feleségét, pedig nem feltétlenül tekinthető pártatlan személynek, hiszen a felesége által tett és most feloldani kívánt fogadalmak az ő életét is befolyásolhatják. Egy idegen esetében ilyenről nincs szó, hiszen ő anélkül tanúskodhat, hogy a bíróság döntése bármilyen előnyt vagy hátrányt jelentene a számára.

A neves barcelonai kommentátor, a Rán néven ismert Rábénu Niszim ben Reuvén (1320-1376) hozzáteszi, hogy szükség esetén egy bét dinnek küldött levél is megteszi, ha nincs lehetőség személyesen megjelenni. A szintén barcelonai Rásbá, azaz Slomó ben Ávráhám ibn Áderet rabbi (1235-1310) szerint a levél jobb megoldás, mint megbízott képviselőt küldeni a bét din elé.

Mások kevésbé megengedőek: a Rámbám (Maimonidész) szerint kizárólag a férj helyettesítheti a feleségét a bét din előtt, más esetben nem megengedett a képviselő igénybe vétele. A Rivás néven ismert Jicchák ben Séset rabbi (1326-1408), bár a Rán tanítványa volt, úgy vélte, hogy levélben nem lehet a fogadalmak feloldását kérni, mindenképpen személyesen kell megjelenni a bírák előtt. A nagy törvénykódex, a Sulchán Áruch (Jore Deá 228:16) is a szigorúbb álláspontra helyezkedik és úgy dönt, hogy csak a személyes jelenlét elfogadható, a levél lehetőségét azonban nem tárgyalja. Kiegészítésében a Táz, Dávid Hálévi Szegál rabbi (1586-1667) hozzáteszi, hogy levélben nem lehet semmissé tenni a fogadalmakat.

A fentiekből úgy tűnik, hogy a Zoom nem alkalmas a hátárát nedárim szertartására, mert nem teljesül a személyes jelenlét kritériuma. De vajon mi a probléma egy küldött alkalmazásával?

Egyes vélemények szerint a fogadalom feloldása éppen olyan, mint egy ítélet meghozatala, melynél mindenképpen jelen kell lenni az érintett személynek. Mi állhat e rendelkezés mögött? Az, hogy az igazság mindenképpen elhangozzék (ez pedig távolról, azaz a Zoom segítségével is teljesülhet), vagy talán ez egy önmagában álló, kötelező erejű törvény, melyet nem szükséges megindokolni?

A küldött szereplése ellen felhozható, hogy nem biztos, hogy az ő segítségével pontosan tisztázni lehet a fogadalom feloldása érdekében fontos részleteket és indokokat. A Zoom használatát azonban ez nem zárja ki, hiszen az alkalmazás segítségével bármilyen kérdést fel lehet tenni a kérelmezőnek.

Természetesen a személyes jelenlét a legoptimálisabb, de a koronavírus jelentette veszélyes időszakban jó megoldás lehet, ha valaki a Zoomon keresztül jelenik meg a bét din előtt. A Sulchán Áruch egyik fontos kommentárja, az Ávráhám Cvi Eisenstadt rabbi (1812-1868) által írt Pitchéj Tesuvá azt írja, hogy a Sulchán Áruch és a Rámbám véleménye dacára számos nagy rabbi engedélyezte – bizonyos kényszerítő körülmények között – a küldött általi hátárát nedárimot. Figyelembe véve ezt, illetve azt a tényt, hogy a Sulchán Áruch nem sorolta a tilalmak közé a levélküldés lehetőségét, dönthetünk úgy, hogy a Zoomon, vagy akár telefonon keresztül is érvényes lehet a fogadalmak feloldása. Az is elképzelhető, hogy a Rámbám csupán a pontos információszerzés miatt ellenezte a küldött igénybevételét, tehát a Zoomot, ahol a bírák magának a kérelmezőnek tehetik fel kérdéseiket, nem találná tilalmasnak.

Elképzelhető, hogy a Zoom jelentette virtuális tér, ahol egyaránt láthatják és hallhatják egymást a felek, felfogható személyes jelenlétnek is – bírósági ügyek esetében (a közösségi imára ez nem vonatkozik). Ha az egyik monitor előtt a kérelmező, a másik előtt pedig a háromtagú bét din ül, akkor elfogadható ez a megoldás, különösen egy ilyen nehéz, korlátozásokkal és fertőzésveszéllyel teli helyzetben.

zsido.com

  • Küldés emailben