Meggyógyították azt az izraeli kisfiút, aki csak a sötétben tudott élni, mert allergiás a fényre

A 12 éves fiú vidáman pózol egy teve hátán a Júdeai-sivatagban. A Nap hét ágra süt, ő pedig pólót sem visel. A legtöbb gyermek számára ebben nincs semmi különös, A-nak azonban maga a csoda. A kisfiú ugyanis olyan fényallergiában szenvedett, amely a betegek csupán 1%-ánál fordul elő. A tünetek öt éves korában kezdődtek, s idővel olyan súlyossá váltak, hogy az életét veszélyeztették.

“Ez volt a legsúlyosabb eset, mellyel valaha találkoztam. Ezen a fiún egy idő után már egy zárt szobában, mesterséges fény hatására is allergiás reakciók mutatkoztak” – mondta Dr. Juvál Tál, a jeruzsálemi Hádászá Kórház allergológiai és immunológiai részlegének orvosa.

A fényallergia hatására akkor aktiválódik a bőrsejtekben lévő hisztamin, amikor a bőrt ultraibolya sugárzás éri. A. esetében a fény viszketést és kiütéseket okozott, melyek gyorsan szétterjedtek a bőrén. Időnként azt érezte, hogy összeszűkül a torka, és nehezére esett levegőt venni és nyelni. Volt olyan is, hogy anafilaxiás sokkot kapott, amely az életét veszélyeztette.

“Vannak olyan emberek, akik hajlamosabbak az allergiás reakciókra, ám ritka az ennyire súlyos eset. A fényallergiát általában az immunrendszer helytelen működése okozza, és a páciensek 50%-ánál egy éven belül magától megszűnik. Három évvel a tünetek jelentkezése után a betegek 70%, öt évvel később a 90%-a gyógyultnak tekinthető. A. esetében a helyzet azonban egyre csak romlott. Állandóan két adag EpiPent hordott magánál, hogy roham esetén azonnal be lehessen adni” – mondta Dr. Tál.

A fiú édesanyja, egy jeruzsálemi pszichológus, a tüneteket először annak az antibiotikumnak tulajdonította, melyet fia a már meglévő tej-, burgonya- és barackallergiájára szedett. “Azt már tudtuk, hogy van olyan antibiotikum, amire szintén allergiás, tehát kézenfekvő volt ez a lehetőség. A tünetek azonban nem szűntek meg, különösen, amikor a szabadban tartózkodott. Először azokon a területeken keletkeztek kiütések, melyek ki voltak téve a napsugárzásnak, de azután szétterjedtek mindenhol” – mondta az édesanya.

A család allergológusa azt ajánlotta, hogy A. használjon napkrémet, állandóan viseljen sapkát, hosszú ujjú felsőt és hosszú nadrágot, ami nem kis kihívás a forró izraeli éghajlaton.  A fiút elvitték egy bőrgyógyászhoz is, aki megállapította, hogy a gyermek nem csak a napfényre, hanem bármilyen látható fényre allergiás, így a napkrém nem jelent számára védelmet. Az orvos felhívta egy kollégája, Dr. Juvál Tál figyelmét a különleges esetre, ő pedig megpróbált megoldást találni a számára.

A fiú állapota ezt követően tovább romlott és már este sem volt biztonságban. Szimchát Tóra ünnepén a fényesen kivilágított jeruzsálemi nagyzsinagógába ment a család. Hazafelé menet A. rosszul lett. Nem kapott levegőt, nem tudott nyelni és anafilaxiás sokkot kapott. A szülők gyorsan beadták az EpiPent, és mentőt hívtak.

A kórházban Dr. Tál egy igen erős gyógyszer, a Xolair alkalmazását kezdte el, melyet egyébként allergiás asztmában szenvedő felnőtteknek adnak. “Ezt a gyógyszert még sohasem adták gyerekeknek korábban, de nem volt más választásunk” – mondta az orvos. A kezelés bevált. Azóta A. háromhetente injekció formájában megkapja a szert, és szinte teljesen tünetmentesen él.

“Most már jól vagyok. Néha a fülem azért elkezd viszketni, és mielőtt megkapnám az újabb injekciót, néha viszket a bőröm bizonyos ruhaanyagoktól” – mondta a fiú.

A család nagyon hálás az orvosoknak, amiért megtalálták a megfelelő terápiát. “El sem lehet mondani, milyen nagyszerű volt az orvoscsapat a kezdetektől fogva, különösen, hogy még sohasem találkoztak ilyen esettel korábban. Mindent megtettek, hogy A. ismét normális életet élhessen”.

zsido.com

Forrás: JTA

  • Küldés emailben