Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Benjámin Netánjáhu utasította Izrael UNESCO-nagykövetét, hogy hivatalosan jelentse be a zsidó állam kilépését a világszervezetből. Kármel Sámá Hákohen a napokban adja át a kilépésről szóló levelet Audrey Azoulaynak, az UNESCO frissen megválasztott elnökének. A határozat a szabályoknak megfelelően, egy év elteltével, 2018 végén lép érvénybe. Az ENSZ tudományos, oktatási és kulturális szervezete számtalan Izrael-ellenes, a zsidó nép és a Szentföld kapcsolatát megkérdőjelező döntést hozott, melyekről mi is beszámoltunk. Bár az új, zsidó származású elnök beiktatásától sokan az elfogultság enyhülését várták, a Jeruzsálem ügyében tartott múlt heti szavazás után az izraeli kormány elérkezettnek látta az időt a már régóta kilátásba helyezett lépés megtételére. Az Egyesült Államok is bejelentette, hogy az alaptalan Izrael-ellenes vádaskodások miatt 2019-ben szintén kilép a szervezetből, mely így bevételének jelentős részétől vehet búcsút.

„Az UNESCO, mely az arab államok és más csüggedt, frusztrált és elmaradott országok befolyása alatt áll, rekordot döntött az Izraellel és a zsidó néppel szembeni képmutatás, uszítás és hazudozás terén. A szervezet saját, nemes értékeit szennyezi be átpolitizáltságával és az antiszemitizmust súroló politikai terrorizmusával. Izraelnek és a zsidó népnek kellene az elsőnek lennie e szervezet támogatásában és az utolsónak, melyek elhagyják, azonban az UNESCO abszurd színházzá változott. E fontos szervezetet olyan országok tették tönkre szakmailag és pénzügyileg, melyeknek semmi közük a tudományhoz, az oktatáshoz és a kultúrához. Izrael nem csapja be maga mögött az ajtót, hanem felszólítja az új vezetőséget és a józan tagállamokat, hogy bátran szegüljenek szembe a szervezetben uralkodó bandával.” – magyarázta a zsidó állam döntését a nagykövet, aki utalt arra is, hogy a megfelelő reformok bevezetése után Izrael megújítaná tagságát.

Az izraeli UNESCO-nagykövet

Az izraeli rabbik harcot hirdettek a szárazság ellen

A Szentföldön már két hónapja az esős évszakban járunk, ám csapadék alig esett, és kiugróan magas hőmérsékletet mértek az utóbbi időben. Mivel tavasz végétől őszig gyakorlatilag nem esik eső ezen a vidéken, mindössze néhány hónap áll rendelkezésre, hogy a termőföldek, a patakok és a víztározók megteljenek a lehulló csapadékkal. A zsidó vallás szerint a Szentföldre hulló eső mennyisége nagyban függ a zsidók életvitelétől, és az eső elmaradása figyelmeztetés a hiányosságokra. A helyzetet súlyosbítja, hogy már öt éve kevesebb eső hullik az átlagos csapadékmennyiségnél, és a meteorológusok szerint idén is csak a mezőgazdaság számára szükséges csapadék 47%-ra számíthatunk csupán. Az ivóvízellátás nagy részéről is gondoskodó tengervíz-sótalanító üzemek pedig önmagukban nem képesek kielégíteni a mezőgazdaság vízigényét.

Az izraeli főrabbinátus ezért két héttel ezelőtt kihirdette, hogy esőért könyörgő betoldást kell a naponta háromszor elmondott főimádságba illeszteni. Meir Mázuz rabbi, a neves Kiszéj Ráchámim jesiva feje és a keleti zsidó közösségek egyik vezető szellemi vezetője szerint ez nem elég, ezért böjtöt és bűnbánatot hirdetett hétfőre. „Egy dolog van, ami teljesen az Örökkévalótól függ: az eső. Ha kevés esik, az azt jelenti, hogy Isten haragszik a zsidó népre. Mindenki böjtöljön hétfőn, aki képes rá.” – mondta a rabbi.

Uri Áriel mezőgazdasági miniszter a jeruzsálemi Siratófal elé hirdetett meg tömeges imádságot az esőért csütörtökre, tévét hó 10-re, mely egyébként is böjtnap. Az imára több ezer résztvevőt és neves rabbikat várnak. „Jól ismert, ősi szokás, hogy imádkozunk és böjtölünk az esőért. Csütörtökön megostromoljuk az eget!”- jelentette ki a miniszter.

Meir Mázuz rabbi

Zsinagógát avattak a Siratófal alatt haladó alagútrendszerben

A vezetett túrával bejárható, földalatti terület közel 500 méter hosszan húzódik a Templom-hegy nyugati fala mellett, a 2000 évvel ezelőtti utcaszintet követve. A ma Siratófalként ismert falrészlet hosszában és magasságában is csupán töredéke az eredeti falnak.  A zsinagógát az alagútrendszer azon részén alakították ki, mely a legközelebb fekszik az egykori szentélyhez. A régészeti feltárás, állagmegóvás és építkezés 12 évet tett ki. A különleges belsőépítészeti megoldások egyik kiemelkedő darabja az egyedi, gömb alakú, fémből készült tóraszekrény, melynek tetején az égő csipkebokrot formázó szobor áll. A tóraolvasó asztal és a bútorok tömör fából készültek, a padlót márvány borítja. Az építés költségeit egy magánalapítvány állta.

A zsinagógát Jeruzsálem főrabbija, Árje Stern avatta fel hanuka hetedik napján, a miniszterelnöki hivatal képviselője jelenlétében. A zsinagóga a Siratófal intézményeit kezelő alapítvány gondozásában áll. Az alapítvány közölte, hogy „az új zsinagóga mindenki számára nyitva áll, aki imádkozni és tanulni akar, illetve szeretné érezni a Teremtő közelségét”. A város muszlim közösségének vezetője, Muhámád Áhmád Huszein főmufti dühödten reagált az eseményre: „A zsinagóga megnyitása a palesztinok érzéseinek megsértése és nyílt provokáció, illetve arra irányuló törekvés, hogy eltöröljék az iszlám történelmet és a zsidó jelenlét hamis látszatát keltsék a térségben”.  A Templom-hegyen az első zsidó szentély 1300 évvel az iszlám születése előtt épült.

Zsinagóga az alagútban

zsido.com

 

Megszakítás