Izrael választási rendszere

A „kneszet” szó azt jelenti: gyülekezet, tanács, utalva a 2500 éve Izrael népét vezető, 120 tagú „Nagy Gyülekezet”-re. A kettő között természetesen semmiféle folytonosság sincsen, hiszen az egykori Kneszet Hágdolá vallásos gyülekezet volt, és tagjait nem demokratikus választásokkal fogadta soraiba, hanem tehetség és bölcsesség alapján kerülhettek be oda megfelelően képzett férfiak. 

 

Az izraeli parlament

A jelenlegi izraeli parlament szintén 120 taggal rendelkezik, tagjait egyfordulós, demokratikus választások útján választják. A Kneszet egykamarás parlament, tagjait négy évre választják. A törvény lehetőséget nyújt a miniszterelnöknek a Kneszet feloszlatására és előrehozott választások kiírására is. Ez viszonylag sokszor megtörténik – az állam 71. évében járva a közelgő választások alkalmával az izraeli választók szavazataikkal a 21. Kneszetbe bejutók listáját határozzák majd meg.

 

Kik szavaznak és kikre?

Szavazásra jogosult minden 18. életévét betöltött állampolgár. A szavazás titkos. A szavazófülkébe lépve az ember egy fából készült, négyzetrácsos tárolót lát maga előtt, melynek rekeszeiben kis fehér cédulák helyezkednek el. Az egyes cédulákon nagy betűvel áll egy párt betűjele, alatta, kisebb betűkkel az adott párt neve. Akik nincsenek megelégedve az egyencédulákkal, azoknak sima fehér papírlapok is a rendelkezésére állnak. A kézbe kapott borítékba egyetlen cédulát helyezhet bele a választópolgár, és azt kell lezárva a szavazóurnába bedobni.

A Kneszetben a helyeket az adott pártra leadott sza­va­zatok száma szerint osztják ki. A pártok listákat állíta­nak, és a listáról kerülnek be a jelöltek a Kneszetbe aszerint, hogy az adott párt hány képviselőt delegálhat. A listák zártak, a választópolgár nem szavaz képviselőkre, csak listára, és minden listához automatikusan tartozik miniszterelnök-jelölt is. Hosszú ideig külön lehetett szavazni miniszterelnök-jelöltre is, amikor a fehér, pártokat jelölő cédula mellett egy sárga cédula is a borítékba került. A választások után az államelnök kéri fel a legtöbb szavazatot szerző párt miniszterelnök-jelöltjét a kormány­alakításra.

Kormánypárt helyett koalíciók

Ahhoz, hogy egy párt bekerüljön a Kneszetbe, el kell érnie a bejutási küszöböt, ami jelenleg 3,25% az összes szavazatot számolva. 1988-ig csupán 1%-ot kellett elérnie egy-egy pártnak, hogy bekerülhessen a Kneszetbe, azóta azonban folyamatosan emelik a küszöböt. Ennek oka, hogy az izraeli politikai paletta rengeteg pártot tartalmaz, mely megnehezíti az ország stabil kormányzását. A politikusok rendszeresen szakadnak el eredeti pártjuktól és alapítanak újabb és újabb csoportosulásokat saját céljaik jobb körülhatárolhatósága és szavazatok szerzésének reményében.

Ennek eredménye egyébként az is, hogy egy nagyon rövid időszakot kivéve soha egyetlen párt sem volt képes egyedül kormányozni, vagyis a helyek közül legalább 61-et megszerezni, hogy egyszerű többsége legyen. A kormányok ezért mindig kormánykoalíciók, többnyire nemcsak két, hanem három-négy vagy még több párt megegyezéséből jönnek létre, és részben ez okozza, hogy csak nagyon ritkán töltik ki négyéves megbízatásukat. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy maguk a pártok is gyakran több politikai csoportosulás szövetségei, és ez tovább növeli a konfliktushelyzetek számát.

A pártok nagy létszámának előnye is van: a rendkívül színes izraeli társadalomban minden politikai és vallási meggyőződés képviseletet kaphat a törvényhozásban. A pártok programját alapvetően meghatározza az ideológiai meggyőződésük (jobb- és baloldal), a valláshoz való viszonyuk (nemzeti-vallásos, haredi, világi, hagyománytisztelő) és a cionista eszme iránti elkötelezettségük. Külön tömböt alkotnak az arab kisebbséget képviselő pártok, melyek között akad marxista és iszlamista is.

 

Akik kiesnek a játékból…

Egy politikai pártot a következő indokok egyikével lehet kizárni a versenyből: 1. Izrael mint a zsidó állam elutasítása, 2. A demokratikus berendezkedés elutasítása, 3. Rasszista uszítás, 4. Izrael-ellenes fegyveres küzdelem támogatása. Az arab pártok némelyike rendszeresen megszegi az első és a negyedik pontot, amiért többször indult már eljárás velük szemben, ám különböző nagypolitikai megfontolások miatt végül a Kneszetben maradhattak.

A választásokon a következő személyek nem jelöltethetik magukat: 1. az államelnök, 2. az országos főrabbi, 3. hivatalban lévő bíró, 4. hivatalban lévő dáján (vallási bíró), 5. az állami számvevőszék feje, 6. hivatalban lévő rabbik és más egyházi vezetők, 7. a törvény által felsorolt, magas beosztású állami és katonai vezetők.

 

Kormányalakítás

A választások után az államelnök találkozik minden egyes, a Kneszetbe bejutott párt vezetőségével, és megkéri őket, hogy nevezzék meg a miniszterelnök-jelöltjüket. Az elnök döntési jogkörébe tartozik, hogy melyiküket kéri fel kormányalakításra – azt a vezetőt, akinek erre a legnagyobb esélye lehet, ám ez nem feltétlenül a legtöbb helyet elnyert párt vezetője. Előfordulhat, hogy a második helyezett több potenciális koalíciós partnert tud megnevezni, és így megszerezheti a jogot a kormányalakításra. A miniszterelnök-jelöltnek 42 napja van a koalíció megalakítására (később még csatlakozhatnak mások is, de ennyi idő alatt működőképes kormánykoalíciót kell létrehoznia), majd, hivatalba lépése előtt, a Kneszetnek bizalmat kell neki szavaznia.

Az állam nem szűkmarkú a parlamenti képviselők ja­va­dal­mazása kapcsán. A Kneszet tagjainak havi alap­fi­zetése 43 000 sékel (3,2 millió Ft), melyhez számos egyéb juttatás tartozik, illetve jogosultak munkatársak és szakértők alkalmazására is.

Naftali Deutsch írása

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287

  • Küldés emailben