Izrael holnap magánfinanszírozású űrhajót indít a Holdra

A Berésit nevű, embert nem szállító jármű a tervek szerint április 11-én száll majd le a Nyugalom tengerének nevezett kráterben. Ezzel Izrael lesz a negyedik állam a világon, amely járművet juttat el a Holdra.

A 110 millió dolláros projektet elsősorban zsidó donorok adományaiból finanszírozzák. Az üzemanyag nélkül mindössze 160 kg-t  nyomó, négylábú űrhajó lesz az eddigi legkisebb és legolcsóbb jármű, amely a Holdon landol. Korábban a Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak és Kínának sikerült űrhajót juttatnia a Holdra. A kilövése pénteken kerül sor a floridai Cape Canaveralban

Az űrhajó két vállalat, a SpaceIL és az Israel Aerospace Industries közös projektje, melynek költségvetését szinte kizárólag ismert zsidó filantrópok adományaiból finanszírozzák. Köztük van például a dél-afrikai milliomos Morris Kahn, Miriam és Sheldon Adelson, valamint Lynn Schusterman.

A Berésit Elon Musk Falcon 9 rakétájához csatlakozva indul útjára, majd, nagyjából fél órával a kilövés után leválik róla, és megkezdi héthetes útját a Hold felé. A Berésit egyre nagyobb ellipszisekben kerüli meg a Földet, mielőtt április 4-én rááll a Hold pályájára. A SpaceIL igazgatója, dr. Ido Anteby szerint április 11-én nagyjából este 8 órakor érkezik meg a Nyugalom tengerére. „Ez az első alkalom, hogy egy kicsi ország Holdra száll, de ez nem a kormány projektje, mivel magánszemélyek finanszírozzák a missziót. Új lehetőségeket nyit meg a Hold, mint kereskedelmi lehetőség horizontján. Az ilyen jellegű projektek többnyire a legnagyobb szuperhatalmak kormányzati hivatalaitól származnak.”

A SpaceIL volt a nemzetközi Google LunarX PRIZE pályázat egyetlen izraeli résztvevője. A verseny célja az volt, hogy személyzet nélküli űrhajót juttassanak az űrbe, és 20 millió dollárt ajánlottak fel a győztesnek. Bár a versengés márciusban eredmény nélkül lezárult, a SpaceIL csapata úgy döntött, hogy folytatja megkezdett kutatásait, és adományozókat keresett a fejlesztéseihez.

A Berésit a Hold mágneses mezőit méri majd, az adatokat a Weizmann Intézetnek továbbítja, hogy jobban megismerjék a Hold kialakulásának körülményeit. A szerkezet két-három napon át küldi majd mérési eredményeit a Földre, amíg a Nap meg nem olvasztja a kommunikációs rendszer egyes elemeit, véget vetve ezzel a küldetésnek.

A SpaceIL alapítói időkapszulát helyeznek el az űrhajóban

Bár a kutatókat természetesen a száraz mérési adatok is érdeklik, az űrhajó elindításának egyik legfontosabb célja azonban nem ez, hanem az oktatás. A Berésit csapata azt reméli, hogy az első izraeli holdraszállás is elindítja az 1960-as évek Apolló-hatását, amikor az űrutazás amerikai gyerekek százezreit inspirálta arra, hogy természettudományokat tanuljanak, illetve légiközlekedési mérnökséggel foglalkozzanak – mondta dr. Ofer Doron, az Israel Aerospace Industries egyik vezetője.

„A legizgalmasabb rész az, hogy az izraeli gyerekek hihetetlenül érdeklődővé válhatnak a technológia iránt, és látják, hogy bármit el tudnak érni. Fantasztikusan nagy technológiai eredményről, de egyben oktatási eredményről is szó van.” – mondta Doron. A Berésit csapata az Oktatási Minisztériummal karöltve dolgoz ki különféle programokat, melyek segítségével a diákok követhetik az űrhajó útját. Ezek közé tartozik például egy okostelefonos applikáció, valamint egy tanári oktatási csomag.

Reuven Rivlin államelnök jeruzsálemi rezidenciáján csütörtök éjjel pizsamapartit tart izraeli diákok számára, hogy hajnali 3:45-kor együtt nézhessék meg a startot. A projekt tagjai közül több az oktató, mint a mérnök, hogy biztosítsák: az űrhajó útja, valamint a holdraszállás a lehető legtöbb gyerekhez elér, mondta Daniella Geron mérnök, aki a projekten dolgozó, különféle csapatok közti koordinációért felelős.

Az űrhajó egy nanotechnológiával pénzérme nagyságú fémlapocskára írt, héber nyelvű Bibliát, valamint egy időkapszulát is magával visz, benne az izraeli Függetlenségi Nyilatkozat, a nemzeti himnusz, egy holokauszt-túlélő emlékiratai, gyerekrajzok az űrről és a Holdról, az úti ima, valamint a néhai Simon Peresz egykori elnök egy jegyzete.

A Berésit központi műhelye Jehudban van, nem messze Tel-Avivtól, itt építették és tesztelték a járművet, valamint készítették fel az extrém hőmérsékleti ingadozásokra is. A költség és súlytakarékosság érdekében a Berésit nem visz magával dupla felszerelést, ahogy az más űrhajóknál lenni szokott annak érdekében, hogy hiba esetén a második napelem, kommunikációs rendszer, vagy más technológiai rendszer léphessen működésbe. Vagyis ha egy dolog elromlik, az egész projekt kárba vész.

A Simon Peresztől 2011-ben kapott irat, mely belekerült az időkapszulába

A Berésit óránként 36 ezer kilométert tesz majd meg, és legtávolabbi pontján 400 ezer km-re lesz a Földtől. A csapatnak összesen egy lehetősége lesz a holdraszállás megkísérlésére, noha előfordulhat, hogy még egyszer próbálkozhatnak, ha az első kísérlet kudarcba fullad. A projekt egyébként majdnem áldozatául esett Donald Trump amerikai elnök határzárának. Ha az űrhajó nem érkezett volna meg idejében Amerikába, az egész kezdeményezésnek befellegzett volna, mondta a SpaceIL 89 éves elnöke, Morris Kahn, aki minden kapcsolatát megmozgatta, hogy végül is megkapják az amerikai vámhivatal engedélyét az űrhajó beutaztatására az Egyesült Államokba. A projekt iránt egyébként a NASA is nagy érdeklődést mutat, és ez új utakat nyithat meg a zsidó állam és a NASA közti együttműködés terén. Emellett a német OHB űrügynökség is érdeklődik a technológia iránt. „Jelenleg sok űrügynökség szeretne visszajutni a Holdra, így lehetőségünk nyílhat a kereskedelmi forgalmazásra”- mondta Doron, megjegyezve, hogy az izraeli holdraszállás a kereskedelmi hasznos mellett növeli a nemzeti büszkeséget is. „Mennyi hücpére (szemtelenségre) van szükség ahhoz, hogy elhiggyük, 100 millió dollárból eljuthatunk a Holdra? Talán inkább hücpének kellett volna elneveznünk.” – viccelődött. A Berésit (kezdetben) nevet (ezt a címet viseli a Tóra első könyve) a SpaceIL által kiírt szavazás keretében választották ki az izraeliek.

A 25 fős mérnöki csapat jelenleg lázasan készülődik a startra. „Négyóránként körülbelül fél órán át lehetünk kapcsolatban az űrhajóval.” – mondta Geron. A csapat a világ különféle pontjain található, maximum 74 méter átmérőjű műholdas antennákat használ majd a jármű követésére. Geron azt is elmondta, hogy a megszerzett információt nemcsak az árhajó által végzett mérések adatai jelentik, hanem ennél sokat több tudás lesz Izraelé: „Minden, amin keresztülmentünk, a kiépített kapcsolatok, a késő éjszakai e-mailek, rengeteget tanultunk, és legközelebb minden gyorsabban és hatékonyabban megy majd. Számos kreatív megoldást kellett találnunk, hogy lehetővé tegyük a mozgó űrhajó és a mozgó Föld közötti kommunikációt. Mindezt a tudást mi már megszereztük, az oktatási részleg pedig rengeteg gyermeket inspirál majd.” Azt is elmondta, hogy amikor a mérnöki csapatnak egy kis szünetre volt szüksége az intenzív munka közben, akkor iskolákba mentek el, hogy a projektről beszéljenek, és mindig feldobva érkeztek vissza az érdeklődés nagysága miatt.

„Abban a pillanatban, amikor leszállás után képesek leszünk kommunikálni az űrhajóval, fellélegezhetünk. És akkor kimondhatjuk, hogy megérte”- mondta Geron.

 

zsido.com

 

Forrás: TOI

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287
  • Küldés emailben