69 évvel csatlakozása után Izrael kilép az ENSZ kulturális és tudományos szervezetéből, miután az UNESCO évek óta az egyoldalúan Izrael-ellenes küzdelem fő helyszínévé vált.
A zsidó állam már korábban jelezte távozási szándékát, és ez 2019. január 1-én vált hivatalossá. Az Egyesült Államok szintén felmondta tagságát az UNESCO-ban.
„Az UNESCO egy olyan szervezet, amely folyamatosan átírja a történelmet, többek között semmisnek tekinti a zsidó nép és Jeruzsálem közötti köteléket. A szervezetet Izrael ellenségei korrumpálják és manipulálják, és folyamatosan az egyetlen létező zsidó államot teszik meg bűnbaknak. Nem leszünk tagja egy olyan szervezetnek, amely szándékosan ellenünk dolgozik” – jelentette ki Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete.
A kilépésről még 2017 októberében határozott Benjámin Netánjáhu miniszterelnök, közvetlenül az után, hogy az Egyesült Államok bejelentette távozását. Az amerikaiak egyik fő problémája szintén az UNESCO elfogult Izrael-ellenessége volt. Az USA egyébként 1984–ben egyszer már kilépett, mert Ronald Reagen elnök nehezményezte a szervezet elfogultságát a Szovjetunió javára, és csak 2003-ban csatlakozott újra. Az amerikaiak tagsága különösen fontos az UNESCO számára, mert éves költségvetésének nagy százaléka tőlük érkezik.
„Bízunk benne, hogy a szervezet megváltozik, bár nem fűzünk nagy reményeket hozzá. Éppen ezért tartom magam a korábbi elhatározásunkhoz, és megtesszük ezt a lépést” –mondta Netánjáhu. Az ENSZ megpróbálta némileg javítani a helyzetet, amikor kinevezte a zsidó származású Audrey Azoulayt az UNESCO élére. Az izraeli nagykövet „jóindulatú, párbeszédre és konszenzusra törekvő” vezetőnek nevezte Azoulayt, aki azonban kevés eredményt tudott felmutatni, és vezetése alatt alapvetően nem változott meg a szervezet politikája. Emiatt Netánjáhu miniszterelnök az utóbbi időben már nem volt hajlandó találkozni Audreyval.
A változatlanul ellenséges attitűdre jó példa két, a közelmúltban meghozott határozat, mely „megszálló erőnek” nevezi Izraelt és elmarasztalja, amiért megvédte a határát a több tízezer gázai tüntetőtől, akik fegyverekkel akartak behatolni a zsidó állam területére, és robbanóanyaggal támadtak a katonákra. A hevroni Máchpéla-barlangra, a zsidóság egyik legszentebb helyére pedig a „megszállt palesztin területek integráns részeként utalt”, egyáltalán nem említve a hely és a zsidó nép évezredes kapcsolatát. Egy másik határozatban a Golán-fennsíkot „megszállt szír területnek” nevezték.
Izrael 1949. szeptember 16-án csatlakozott az UNESCO-hoz, mely kilenc izraeli helyszínt nyilvánított a kulturális világörökség részének. Ezek: a Mecádá (Maszada) erőd, Akkó óvárosa, a Bahai-templom Haifán, Tel-Aviv Bauhaus negyede (a „fehér város”), bibliai régészeti helyszínek Megidóban, Beer-Seván és Hácorban, a Negev-sivatagban húzódó „fűszer út” településeinek romjai, a nekropolisz Bét Seárimban, az ősembereknek otthont adó barlangok a Kármel-hegyen és a barlangváros Bét Guvrinban. További 18 izraeli helyszín várólistán van, és vizsgálják jogosultságát a címre.
zsido.com
Forrás: TOI