A múltról, de a jövőről is szólhat a temetők felújítása.

Az Európa Tanács határozatban rögzítette, hogy az európai zsidó temetők az európai kulturális örökség szerves részét képezik. Ennek alapján a magyar kormány egy 2014-es határozatában döntött arról, hogy pályázati rendszeren alapuló programot indít a zsidótemetők felújítására. A cél a helyi zsidó örökség ápolása elsősorban olyan területeken, amelyen korábban zsidó temető volt, de ennek látható nyomai már nem lelhetők fel. Összeállításunkban megkérdeztük dr. Latorcai Csabát, a Miniszterelnökség helyettes államtitkárát, Köves Slomót, az EMIH vezetőjét, Winkler Miksát, a Mazsihisz képviselőjét. A téma vallási vetületéről Oberlander Báruch rabbival, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetőjével is beszélgettünk. 

Dr. Latorcai Csaba, kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár elmondta: Magyarországon több mint 1600 zsidó temető található, ezek 99,9 százaléka a lezárt temető, vagyis ezekben évtizedek óta nem történt temetés. A zsidó temetők közül 728 esetében indokolt a sürgős beavatkozás.

Felújítás ott lesz, ahol van fenntartó

Az államtitkár tájékoztatása szerint a program előkészületei 2014-ben kezdődtek meg, és az állagfelmérések sze­rint a temetők rendbetétele jelentős ráfordítást igényel, ezért első körben a Magyarországon található temetők megmentését célozza a program. Az állagmegóvási, felújítási munkála­tok finanszírozására a Miniszterelnök­ség olyan támogatási konstrukciót dol­gozott ki, amelynek elemeit szakmai egyeztetésen is véleményeztették az érintett zsidó vallási közösségekkel, szervezetekkel. A programot úgy indít­ják el, hogy elsőként azokat a temetőket újítják fel, ahol a helyi önkormányzat – tulajdonosként vagy morális kö­te­lezettség alapján – vállalja a hosszú tá­vú fenntartást. Az önkormányzati vállalás teljesíté­sé­nek ellenőrzésére az adott temető sze­rint illetékes zsidó val­lási kö­zös­séget kéri fel a kormány. Ké­sőbb a határon túli magyar zsidótemetők felújítása is megtörténhet. A Külügyminisztérium bevonásával a Miniszterelnökség már felmérte a határon túli magyar zsidó temetők állapotát is.

Bevonják az iskolákat

A felújítási program célja, hogy minél többen vegyenek részt a zsidó kulturális örökség megőrzésében. A projektbe ezért bevonnának középiskolásokat és közfoglalkoztatottakat is. A fiatalokat olyan programokon keresztül szólítanák meg, amelyek révén a diákok közreműködhetnek egy adott temető gondozásában, illetve a zsidóság történetével összefüggő ismeretek feldolgozásában és közreadásában. Latorcai Csaba kiemelte, hogy a temetőfelújítási program egyik fontos célja az, hogy a közfoglalkoztatottak és az iskolai közösségi szolgálat olyan tevékenységet végezzen, amely értékelhető eredménnyel járnak a zsidó közösség számára. A projekt résztvevői holokausztoktatásban és előítélet-mentességre való nevelésben is részesülnek nem formális oktatás keretében, így ezért a program az antiszemitizmus elleni harc fontos eszköze is lehet.

A „miként” a lényeg…

Megkérdeztük Köves Slomót, az EMIH vezetőjét, aki szerint még nem dőlt el, hogy a jövőről vagy a múltról szól a program. Mint mondta, „először azt kellene meghatároznunk, hogy miként lehet fontos ez a program. Eleget kell tennünk a temetőkkel kapcsolatos vallási kötelezettségeknek, és méltó körülményeket kell biztosítanunk a halottak emlékének. De emellett rengeteg temetőnek óriási szellemi értéke is van, hiszen az utolsó lenyomatai annak a hihetetlen gazdag, sokszáz éves zsidó életnek, amely Magyarországon létezett. Ha a kormány foglalkozik ezzel a kérdéssel, az dicséretes, de nagyon nem mindegy, hogy milyen módon teszi.” Köves Slomó emlékeztetett arra, hogy körülbelül egymilliárd forintos lesz a program, ami rengeteg pénz. De ha úgy költik el, ahogy most várható, tehát fák kivágására, kerítések építésére, akkor csak egy csepp lesz a tengerben. Ha döntően erre megy el a pénz, akkor két-három évtized múlva ezek a felújítások már nem is látszanak majd.

Van más út is

Az EMIH vezetője hangsúlyozta: „nem úgy kellene kezdeni, hogy az egymilliárdból hozzányúlunk harminc-negyven temetőhöz, hanem mérjük fel, és örökítsük meg ezeket a zsidó emlékhelyeket, mert nagyon hamar már nem lesz mit megörökíteni. Az 1600-ból 6-700 olyan temető van, ami már most helyrehozhatatlan, például csak tíz-tizenöt sírhely egy erdő közepén, gazzal benőve. Az lenne ideális, ha temetőről temetőre haladva, minden egyes sírhelyet dokumentálva létrehozunk egy virtuális adatbázist, amelyet összekötünk az adott hely fellelhető helytörténeti vonatkozásaival, főként azzal, ami kapcsolódik a magyar zsidó történelemhez és a helytörténethez. Ezekhez csatolhatjuk még a népszámlálási adatokat, akár a deportálási listákat is, és az eredmény egy igazán méltó mementó a valaha élt magyarországi zsidóságról.”

Köves Slomó felidézte, hogy az EMIH már indított egy sikeres virtuális emlékprogramot Tokaj-Hegyalján, ahol ebben a szellemben uniós támogatással feldolgozták tizenkét temető adatait, és létrehoztak egy adatbázist a csodarabbikutja.hu honlapon. Ebben minden egyes sírhely jelen van GPS-koordinátákkal, kinagyítható fotókkal és itt olvashatóak a népszámlálási és deportálási információk is. A tervezett egymilliárd forintból az összes magyarországi zsidó temetőt meg lehetne örökíteni közhasznú és korszerű formában.

1600-nál is több temetõ lehet

Winkler Miksától, a Mazsihisz önkéntes koordinátorától megtudtuk: az 1600 zsidótemető legnagyobb része a Mazsihisz tulajdonaként szerepel a tulajdoni lapokon; mindez a második világháború után alakult így. Ennyi temetőt a Szövetség saját erejéből képtelen fenntartani, így szükség van a segítségre. 600-700 temető esetében megállapodásuk van önkormányzatokkal, illetve magánszemélyekkel a temetők karbantartására: ezek hellyel-közzel működnek is. A nagyobb városokban a működő hitközségek próbálják megoldani ezt a feladatot. Aláhúzta: a temetők száma ennél még több is lehet. Megyénként is nagy a szórás, mert amíg Csongrád megyében ötven körül van a fellelhető temetők száma, addig Borsodban, Szabolcsban, északkeleten, bőven háromszázötven feletti a számuk. Szinte minden faluban volt temető.

Annál a hatszázötven temetőnél, amelynél szerződést kötött a MAZSIHISZ és az önkormányzat, elmondható, hogy létezik karbantartás, amely persze örök kritika tárgya lehet, ugyanis a gondozottság szintjének megítélése azért erősen szubjektív dolog. Általában akkor sikerül létrehozni egy ilyen együttműködést, ha valaki személyesen kötődik az adott temetőhöz, vagy az adott település évforduló előtt áll. Jó példa Bakonytamási, ahol az önkormányzatnak volt egy kis pályázati pénze a kerítés felújításához. Ott sikerült is találnia Winkler Miksának pár olyan családot, akik kötődtek a temetőhöz, és még a hitközség is be tudott szállni a munkálatokba. Ennek a végeredménye pedig most egy nagyon szépen felújított, rendben lévő temető. „De az 1600 temetőhöz képest ez nyilván elenyésző” – fogalmazott a Mazsihisz képviselője. Hozzátette: nagyon ésszerű, jól átlátható programra van szükség. Arra a kérdésünkre, miszerint mikor lesz látható eredménye a programnak, Winkler Miksa azt mondta, hogy egyelőre ezt nehéz megítélni, de valószínűleg jövőre.

N. G. írása

 

 

A cikk az Egység magazin 87. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.

 

Megszakítás