Bemutatkozás

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség a Magyarországon bejegyzett három zsidó egyház (MAZSIHISZ, EMIH, MAOIH) egyike. 1927-ben az addig önállóan működő, sem az ortodox, sem a neológ irányzathoz nem csatlakozó hitközségek megalakították a Magyarországi Statusquo Ante hitközségek Országos Szövetségét. Ezzel hivatalossá vált az 1877-ben már elismert harmadik zsidó irányzat is. 1950-ben központilag szüntették meg mindhárom önálló hitközségi szövetséget, és hozták létre a magyarországi zsidóságot egyházi mintájára tömörítő Magyar Izraeliták Országos Képviseletét (MIOK) A 2004-ben újjáalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség az egykori Statusquo Ante hitközségek szellemiségét követve, annak hagyományait elfogadva és ápolva a magyar zsidóság vallási felemelkedésének támogatását tűzte ki céljául.

Hivatalos adatok:

  • Név: Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo Ante) /továbbiakban: EMIH/
  • Bírósági bejegyzés: az EMIH-et a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 00005/2012 nyilvántartási számon nyilvántartásba vette.
  • Bejegyző határozat szerinti cél: „az 1877. március 29-i 7768/1887. V.K.M. rendelet alapján engedélyezett és újjáalakult „Statusquo Ante” elnevezésű izraelita hitközségek hitéleti tevékenységének megújítása”.
  • Székhely: Keren Or Központ, 1052 Károly krt. 20.
  • Vezető rabbi: Köves Slomó
  • Elnök: dr. Sarkadi Sándor
  • Alelnök: Dr. Bőhm András

Az EMIH létrejötte

Az XXI. század elejére a magyar zsidóság reneszánszában egyre erősebb igény mutatkozott egy olyan hitközség vagy érdekképviseleti szervezet létrejöttére, amely a hagyományos zsidó értékeket egyesíti a modern világgal, annak nyitottságával és dinamizmusával. Egy olyan szervezetre, amely a múlt tragédiát feldolgozva pozitív zsidó identitást tud mutatni tagjainak, korosztálytól, és a vallásgyakorlás mértékétől függetlenül. Erre az igényre válaszul született meg 2004-ben, a magyarországi Chabad Lubavics nemzetközi zsidó mozgalom inspirációjára – és bábáskodása mellett – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH), amely szellemi elődjének a Status quo Ante irányzatot tekinti. Célja ennek az irányzatnak a felélesztése és a magyarországi zsidóság vallási fejlődésének előmozdítása. Célul tűzték ki, hogy azokat a zsidókat is bevonják a hitéletbe, akik eddig kevéssé, vagy egyáltalán nem voltak aktívak. Ehhez igyekeznek megteremteni azokat a feltételeket és kereteket, amik elengedhetetlenek a zsidó hagyományok gyakorlásához. A hitközség alapító okirata szerint az EMIH „egy új, konzervatív értékek és ősi gyökerek után kutató fiatal nemzedék képviselője, amely a Statusquo irányzat megújításával, egyesíti az autentikus értékrendet és ortodox hagyományokat a nyitottsággal és dinamikus gondolkodással.”

Az EMIH fenntartása
Az EMIH elsősorban adományokból, tagi hozzájárulásokból és célzott pályázati támogatásokból tartja fent magát. Bejegyzett egyházként révén jogosult továbbá a személyi jövedelemadókból felajánlott kétszer 1%-ra. A 2012. januárjában életbe lépő egyházügyi törvény a Mazsihisz-szel egyenrangúként jelölte meg az EMIH-et és a Magyarországi Autonom Ortodox Izraelita Hitközséget (MAOIH), így – hosszas, és nem minden politikai felhangot mellőző vita – árán megállapodás jött létre az 1949 után államosított zsidó egyházi ingatlanok ellentételezéséül folyósított úgynevezett örökjáradék megosztásáról.

Szervezeti felépítés
Az EMIH élén operatív irányítóként a vezető rabbi áll. Munkáját ellenőrzi és segíti a tagszervezetek, tagintézmények és templomkörzetek által delegált küldöttgyűlés, a küldöttgyűlés által megválasztott elöljárók, valamint a Rabbinátus. A vezető rabbi személyét a Rabbinátus javaslatára a küldöttgyűlés választja illetve hívhatja vissza.
Taghitközségek, templomkörzetek, rabbik
Az EMIH rabbijai és közösségei egyre több helyen találhatóak meg a fővárosban és országszerte.

1. Óbudai Zsinagóga
A magyar zsidóság egyik legrégebbi zsinagógája található Óbudán, amely azonban szinte teljesen az enyészeté lett a Holokauszt után. Az 1821-ben épült zsinagóga még működött pár évig a világháború után, de csakhamar elnéptelenedett és állami kézbe került. A világi célokra használt, leromlott állapotú és díszeitől megfosztott épületet 2010-ben vette át az EMIH és a hívek adományából megkezdte a felújítását. 2010. szeptemberében újévi istentisztelettel nyitotta meg kapuit a zsinagóga, amelyben azóta pezsgő zsidó élet alakult ki, amely az EMIH közösségi életének központjává vált. A zsinagóga rabbija Köves Slomó.

Weboldal: www.obudaizsinagoga.hu

2. Keren Or központ
Budapest szívében található a modern Keren Or központ. A Károly körút 20-ban található épületben zsinagóga működik, amelyik kedvelt találkozóhelye a Magyarországon élő izraeliek közösségének. Élén Raskin Sámuel rabbi áll. A központ otthont ad továbbá az EMIH központi irodáinak, felnőttoktatási tantermeknek és kulturális rendezvényeknek. A központban judaika- és könyvesbolt is található.

3. Vasvári Pál utcai zsinagóga
A pesti városrész legrégebbi ortodox zsinagógája 1868-ban épült. A zsinagóga, amelyben a háború előtt is jesiva működött, ad otthont a Pesti Jesivának, amelyik Magyarország első és máig egyetlen hagyományos Talmudi főiskolája a rendszerváltás óta. A zsinagóga élén a magyarországi chábád mozgalom vezetője, Oberlander Báruch rabbi áll.

4. Nagyfuvaros utcai templomkörzet
A Budapesti Zsidó Hitközség egyik legaktívabb és a hagyományokat gondosan őrző tagjai alkotja a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségét. A zsinagóga megválasztott rabbija 2010 óta Glitzenstein Sámuel rabbi, a Bet Menáchem Oktatási központ vezetője. Az izraeli születésű rabbi Magyarországra költözése után nem sokkal csatlakozott a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségéhez, amelynek tagjai hamar befogadták és megszerették a fiatal rabbit és családját. Kinevezése óta sokat tesz azért, hogy továbbvigye a zsinagóga hagyományait és vidám ünnepségekkel, közösségi programokkal még aktívabbá tegye közösségét.

5. Teleki téri templomkörzet
Az egykor csortkovi hászidok által használt stiebel, vagyis lakásimaház kuriózum a maga nemében. A már-már eltűnt közösség főnix-szerű feltámadása csodálatosan példázza a magyar zsidóság reneszánszát. A közösség választott rabbija Hurwitz Shalom, a Pesti Jesiva és Bet Menáchem iskola tanára. Feleségével, Dvorával valóságos motorjai az önerejéből fejlődő, fiatal közösségnek

Weboldal: www.telekiter.com

6. Keszthely
A Keszthelyi Zsidó Hitközség 2012-ben csatlakozott az EMIH-hez. A kicsi, de aktív közösség zsinagógát, biblia-kertet, közösségi központot és temetőt tart fenn. A hitközség elnöke: Goldschmied István

7. Debrecen
A cívisváros zsidó közössége egyike a kevés fennmaradt és máig működő vidéki hitközségeknek. A közösség különlegessége, hogy egyetemvárosként nagyszámú izraeli egyetemista lakja. Az ő támogatásukra érkezett a városba Faigen Sámuel rabbi és családja, akik chábád házat tartanak fenn Debrecenben. AZ EMIH és a Debreceni Zsidó Hitközség (MAZSIHISZ taghitközség) együttműködésének köszönhetően 2012 óta újra működő, kóser mikve üzemel a városban, ami nagyban megkönnyíti az itt élő vallásos családok életét.

8. Szeged
Szeged Debrecenhez hasonlóan sok izraeli diáknak ad otthont. Az ő vallási és közösségi életüket a Pesti Jesiva Budapestről érkező rabbinövendékei segítik.

Nemzetközi kapcsolatok
Megalakulásakor számos külföldi zsidó szervezet köszöntötte az EMIH-et.
Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) felkérte a Hitközséget a tanácsba való belépésre. A legjelentősebb Észak-amerikai rabbi tanács, a Rabbinical Alliance of America, illetve Berl Lázár, Oroszország Főrabbija is elküldte gratuláló levelét. Jona Metzger, Izrael Állam askenáz főrabbija Magyarországon tett látogatásakor üdvözölte az új hitközséget.
A Hitközség rabbijai a hivatalos Izraeli Rabbinátus megbízásából, annak hazai képviseletét is ellátják, és az ortodox hitközség rabbiján kívül csak az ő rabbinikus határozataikat fogadja el az Izraeli Rabbinátus.
A hitközség szerteágazó amerikai és izraeli kapcsolatokat tart fent, mind a chabad mozgalommal, mind más zsidó szervezetekkel. Ilyen például az amerikai Anti-Defamation League-gel (Rágalmazásellenes liga) való együttműködés. Figyelemmel kíséri a hitközség munkáját, és magyarországi látogatásaikor egyeztetett az EMIH vezetőségével Andrew Baker rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) elnöke. Az izraeli vallási és politikai élet számos szereplője tett már látogatást az EMIH-ben, illetve tart fent munkakapcsolatot velük.

Történelmi visszatekintés
Hazánk területén az elmúlt 140 évben három nagy zsidó irányzat és hitközség működött: a Kongresszusi (közismert nevén: Neológ), a neológoktól teljesen elzárkózó Ortodox és a Statusquo Ante, mely irányzatát tekintve ugyancsak ortodox volt, ugyanakkor nyitott maradt a zsidó közösség minden tagja felé, és az összetartást hirdette.

A 40-es évek vége felé megszületett a MIOK (később MAZSIHISZ), mely a hatalom szoros utasításai alatt magába olvasztotta a holokauszt után megmaradt ortodox és Statusquo hitközségeket is.

A rendszerváltást követően a százezer fősre becsült, hagyományaitól eltávolodott magyar zsidóság sok tagja kezdte el újra felfedezni gyökereit.

A kezdetek

1Az EMIH – amely az első Mazsihisztől független bejegyzett zsidó egyház – egyik elsődleges céljának azt tartja, hogy a magyar zsidóságnak azt  a hatalmas százalékát karolja fel, mely már nemzedékek óta  nem kötődik vallásos gyökereihez. Az EMIH, már a hivatalos bejegyzés előtt is sok eredményt mutatott fel, és a hitélet nem egy alapvető feltételét biztosította hazánkban.

A Hitközség megalakulását nemzetközileg is nagy örömmel fogadták. Az Európai Zsidó Közösségek Tanácsa (ECJC) felkérte és elfogadta a Hitközséget a tanácsba való belépésre. A legjelentősebb Észak-amerikai rabbi tanács, a Rabbinical Alliance of America illetve Berl Lázár Oroszország Főrabbija is elküldte gratuláló levelét. 2005. januárjában az EMIH új belvárosi imaházának és központjának avatása alkalmából Yona Metzger, Izrael Főrabbija is látogatást tett hazánkban, melynek keretében személyes megbeszélésen vett részt az a Magyar Köztársaság  akkori elnökével és a miniszterelnökkel, az EMIH küldöttsébajnai_menorag közvetítésével.

A Hitközség rabbijai a hivatalos Izraeli Rabbinátus megbízásából, annak hazai képviseletét is ellátják, és az ortodox hitközség rabbiján kívül csak az ő rabbinikus határozataikat fogadja el az Izraeli Rabbinátus.

Az EMIH szoros munkakapcsolatban áll a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközséggel, és törekszik a neológ irányzatú Mazsihisszel is az együttműködésre, de ezzel együtt nem tekinti azt, az egész magyar zsidóság képviselőjének.

1989-ben Budapoberlander_koves_metzger_orbanestre érkezett Oberlander Báruch rabbi és létrehívta a Chábád Lubavics Zsidó Nevelési és Oktatási Egyesületet. A magyar anyanyelvű Oberlander rabbi – aki magyar holokauszt túlélők gyermekeként New Yorkban született – a ’90-es évek folyamán a hazai zsidó közösséget segítve gyönyörű eredményeket ért el. A Chábád több tízezer embert ért el, és sok ezer zsidó származású embert indított el a gyökereinek megtalálásához vezető úton. A Chábád ebben a másfél évtizedben egy közösséget nevelt ki, ami messze túl mutat az egyesületi kereteken.A Chábád és az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (Status quo ante) szellemi vezetői átfogó tevékenységi körrel értek el eredményeket.

 

áder+lauTevékenységek

Több mint kilencezer családdal áll személyes kapcsolatban, és több tízezer emberhez juttatja el az „ősi forrás” üzenetét:

Kiadói tevékenységükkel pótolták a klasszikus magyarországi zsidó irodalom legalapvetőbb hiányát. Létrehozták a Zsidó Tudományok Szabadegyetemét, valamint a Pesti Jesiva megalpításával  elindult az ortodox rabbiképzés is; iskolát és óvodát tartanak fenn. A Holokauszt óta elsőként avattak ortodox rabbit hazánkban; sok identitását kereső embernek mutatják meg az autentikus zsidóság útját. Útörő szerepet töltenek be bizonyos közösségi programok (pl.: Zsidó Sátor a Sziget Fesztiválon, Nyilvános Chanuka ünnepségek, Hanna Női Klub) szervezésében.

A zsidóság szerkezete a rendszerváltást követő években alapvető változásokon ment keresztül. OLYMPUS DIGITAL CAMERAKialakult egy hagyományőrző-konzervatív csoport, amely egyre markánsabb jelleget ölt.  A találkozások során rengeteg emberben fogalmazódott meg a vágy a nagy múltú Status quo Ante hitközség újjáalakítására. Ezek az emberek olyan, a Status quo történelmi szellemével azonosuló magyar zsidók, akik – a hazai viszonyokra jellemzően – egyik jelenlegi hitközséghez sem tartoznak, de kutatják identitásukat, és egyre közelebb kerülnek gyökereikhez. A megalakult Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbijává Köves Slomót választotta, kinek személye kitűnő záloga az EMIH értékeinek, hiszen jómaga is egy jellegzetesen hagyományaitól eltávolodott családból származik, és az új zsidó nemzedékre jellemzően a kilencvenes években talált vissza gyökereihez és végzett tanulmányokat külföldi ortodox rabbiképzőkben. A Holokauszt óta ő az első hazánkban avatott ortodox rabbi. Rabbivá avatásán 2003-ban Mádl Ferenc köztársasági elnök és Izrael Állam főrabbija is részt vett.

 

 

  • Küldés emailben