Az első Szentély idejéből származó pecsétet találtak Jeruzsálemben

A polgári időszámítás kezdete előtti VII. századból származó, agyagból készült pecséten magas rangú méltóság neve szerepel. Az egészen picike méretű lelet a Dávid Városa nevű múzeumi komplexum átszitáló projektjének keretén belül bukkant fel.

A 2013-ban kitermelt, és most átvizsgált föld a Siratófal Robinson-ívként ismert szakasza alól származik. A pecsét tulajdonosa Adonijáhu volt (a név annyit tesz magyarul, hogy az Örökkévaló az én uram); a név többször is előfordul a zsidó Bibliában.

Eli Sukron régész szerint az aprócska, alig egy centiméteres pecsét felirata kiemelkedő jelentőségű, mivel a rajta szereplő „áser ál hábájit” – „aki a ház fölött van” kifejezést a Biblia több helyen is használja a királyi udvar legmagasabb rangú minisztereinek a megjelölésére. Többek között ezzel a címmel illeti Mózes első könyve, a Berésit Jáákov fiát, Joszefet, vagyis Józsefet, az egyiptomi alkirályt.

A régész azt is elmondta, hogy a bullát az első jeruzsálemi Szentély időszakában használták kiemelkedő jelentőségű dokumentumok lepecsételésére. Legutóbb ez év márciusában bukkantak első Szentély-korabeli bullára, mely felirata szerint Nátán-Melech, a király szolgája tulajdonában volt. Ezt a nevet a Királyok II. könyvéből ismerjük, Josijáhu király egyik tisztségviselője volt. 2018 februárjában egy pecsétdarabot találtak, mely felirata szerint „Jesájáhu tulajdona” volt valaha.

Az átszitálási projekt helyszíne Emek Curimban

A most talált Adonijáhu felirat azért is jelentős, mert megoldást jelenthet számunkra egy 150 éves, megoldatlan kérdésre. Egy, a polgári időszámítás kezdete előtti VII. századból származó, sziklába vájt sírbarlangról van szó, melyen szintén az „áser ál hábájit” felirat szerepel. Ez ma a British Museumban látható, együtt egy névtöredékkel, mely megegyezik a most talált pecséten szereplő név utolsó három betűjével.

A sírbarlangot 1870-ben tárta fel Charles Clermont-Ganneau francia régész, és azóta már több tudományos értekezést írtak róla. Korábban azt gondolták, hogy a sír a legismertebb királyi főminiszter, Sevna, vagy Sevanijáhu temetkezési helye volt. Őt a Királyok II. könyve, valamint Jesája próféta is említi királyi főminiszterként a Júda-beli Hizkijáhu király udvarában. Érdekesség, hogy eltávolították tisztségéből, és feljegyezték róla, hogy sírbarlangot vájt ki magának. A Kidron-völgyben található sírt többen próbálták ehhez a tisztségviselőhöz kötni, annak ellenére, hogy semmiféle konkrét bizonyítékkal nem tudták e feltevést alátámasztani. Ez a most megtalált felirat, mely a sírral nagyjából egykorú, új lehetőségeket nyit meg a nyelvészek és a régészek számára a sírfelirat értelmezésében és a pontos meghatározásban.

„Nem tudjuk, hogy őt [Adonijáhut] temették-e ebbe a sírbarlangba, bár feltehetően ugyanarról az időszakról, az első Szentély koráról, az időszámítás kezdete előtti hetedik századról beszélünk” – mondta Sukron régész.

A pecsét

„2600 év után itt tartom a kezemben ezt a bullát, mellyel olyan leveleket zártak le, melyeket 2600 évvel ezelőtt küldött a királyság legfőbb minisztere. Ez csodálatos… Hevesebben dobog tőle a szívem.” – tette hozzá.

A pecsét egyébként az oldalunkon már számos alkalommal említett Templom-hegyi Átszitálási Projekt keretein belül került elő. Egy polgári szolgálatos önkéntes válogatta át a Templom-hegyről származó, törmelékkel kevert földet tartalmazó vödrök egyikének tartalmát a projekt központjában, a jeruzsálemi Curim-völgyben, amikor a jelentős leletre bukkant.

„Ráborítottam egy vödörnyi földet a szitáló felületre, és elkezdtem mosni a vízsugárral. Egyszerre csak megláttam a homok között ezt a pici, feketére színeződött agyagdarabot”- mondta a büszke felfedező, Bátjá Ofán. „Rögtön felismertem, hogy egy pecsétről van szó, és mindenki nagyon izgatott lett. Számomra az, hogy egy 2600 éves műtárgyat tarthatok a kezemben, a Júdeai Királyság uralkodóinak korából, egyszerűen fantasztikus érzés.”

Az Adonijáhu név egyébként többször is felbukkan a Bibliában, de az agyagpecsét származásának korából nem ismerünk ilyen nevű bibliai személyt. A legismertebb Adonijáhu 300 évvel korábban élt, Dávid király és Chágit fia volt. Ádonijá és Ádonijáhu néven egyaránt említik. A bibliai szövegben két másik, említésre méltó szerepet betöltő Ádonijáhu bukkan fel. Egyikük, akit a Krónikák könyve említ, Lévi törzséből származott (vagyis a Szentélyben teljesített szolgálatot), Jehosáfát király idejében élt (i. e. 870-849 körül). A másik fontos Ádonijáhu Nechemjá próféta idejében élt, vagyis a második Szentély korának perzsa időszakában, mely nagyjából i. e. 465-424-re tehető.

zsido.com

Forrás: TOI

  • Küldés emailben