Cristina Fernandez de Kirchner múlt héten Lugano egyik nyomornegyedének általános iskolájában tett látogatást. Ott azt javasolta a diákoknak, hogy olvassák a Velencei Kalmárt, mert az megmagyarázza majd nekik Argentína gazdasági problémáit.

Kirchner szerint, ha a diákok elolvassák a színdarabot, akkor megértik az un. „keselyű alapok” működését, amelyek arra törekszenek, hogy begyűjtsék az argentin államadóság hátralékát 2001-ig visszamenőleg. Ajánlását megismételte a Twitteren, ahol azt több mint 3.8 millió követője olvashatta, majd hozzátette a következő megjegyzést: „Nem, ne nevessetek! Az uzsorásokat és a vérszívókat halhatatlanná tette évszázadok legjobb irodalmi műve.”

Abraham Foxman, az ADL nemzeti igazgatója a héten nyilatkozatban utasított el Kirchner kijelentését: „A Velencei Kalmár, és annak aljas karaktere, Shylock, erősítik a zsidókkal szembeni sztereotípiákat és pénzéhesnek, sunyinak és kegyetlennek mutatja be őket. Azzal, hogy a diákoknak ezt a drámát ajánlotta tanulmányozásra, azt az üzenetet küldte a fiataloknak, hogy a zsidók valamilyen módon kapcsolatban vannak országának gazdasági nehézségeivel. – mondta Foxman – „Az argentin zsidó közösség mellett állunk abban, hogy visszautasítsák az elnök kijelentését és a visszatérő célzásait arra, hogy a zsidók érintettek ebben a kérdésben.” – tette hozzá az igazgató.

Hétfőn Kirchner a Twitteren azt tette közzé, hogy az izraeli nemzeti színtársulat, a Habima is előadja a Velencei kalmárt, és egy meghívásra hivatkozott, amelyet a 2013-as spanyol bemutató alkalmából kapott. „A darab? A Velencei Kalmár. Az előadó társulat? A Habima, Izrael nemzeti színháza” – írta az argentin elnök, majd egy másik bejegyzésben hozzátette: „Ki a meghívó? Az spanyolországi Izraeli Nagykövetség. Figyelemre méltó, hogy Izraelben szeretik a jó irodalmi alkotásokat és a legjobb színházakat.” Majd végül ezt írta: „Jó ég. Valaki megérdemli itt a szamárfejet, mint Shakespeare Szent Iván éji álmában.”

Az argentin zsidó politikai ernyőszervezet, a DAIA, szintén közleményben ítélte el a július 2-án történt látogatás után egy nappal az elnök mondatait. Kirchner nem kért elnézést megjegyzéséért, ami nem az első hasonló kijelentése volt. Korábban már összefüggésbe hozta az ország államadósságát a nemzetközi zsidó vezetőkkel.

Az elnök antiszemita hajlandósága nem egyedülálló abban az országban, ahol Latin-Amerika legnagyobb zsidó közössége él.  A 20. század második felétől felerősödő antiszemita támadások miatt sokan elhagyták az országot: míg a ’60-as években nagyjából 310 ezer zsidó élt az országban, mára számuk majdnem a felére csökkent. Bár napjainkban legnagyobb részt a náci üldöztetés elől menekülők, holokauszt-túlélők és leszármazottaik alkotják az argentin zsidó közösséget, az első zsidók a spanyol kiűzetés után érkeztek arra a területre.