A jeruzsálemi Kedem Aukciósházban olyan dokumentumok kerülnek kalapács alá, melyek a híres ruzsini rebbe, Jiszráel Friedman rabbi (1796-1850) meneküléséről szólnak, amikor a cári Oroszországot titokban elhagyva az Osztrák-Magyar Monarchia területén kapott menedéket.
Olvashatunk a rebbe letelepedéséről Szadigurában, és láthatjuk három kézjegyét is, melyek igazi ritkaságnak számítanak. A rebbe ugyanis nehezen írt, ezért csak kézjegyével látta el az általa lediktált szöveget. Erről így vallott: „Az emberek általában akkor tanulnak meg írni, amikor fiatalok. Én azonban sohasem voltam fiatal…”
A ruzsini rebbe – a többi hászid vezetővel ellentétben – rendkívül gazdag volt és úgy élt a palotájában, mint egy valódi főúr. Ellenlábasai azzal vádolták meg a cár előtt, hogy zsidó királyságot akar alapítani Oroszországban, továbbá része volt egy zsidó besúgó meggyilkolásában. A hatóságok letartóztatták, majd két év után kiengedték, de a titkosrendőrség folyamatosan szemmel tartotta. A rebbe értesült róla, hogy az uralkodó száműzetésre akarja ítélni, ezért a menekülés mellett döntött. A bukovinai Sadhorába (jiddisül: Szadigura) utazott, mely már az Osztrák-Magyar Monarchia területén feküdt. Egy évtizedekkel korábban eltűnt zsidó fiú, Jiszráel Donnenfeld papírjaival sikerült beutazási engedélyt szereznie, hogy Moldáviába juthasson. A most árverésre kerülő iratok között egy francia utazási engedély is szerepel, mellyel Moldáviából Ausztriába utazhatott a rebbe.
A dokumentumokból kiderül, hogy a rebbe egy szombati napon menekült el Oroszországból, 5602. svát hó 4-én (1842. január 15.). Bár a zsidó törvények tiltják a szombati utazást, mivel a rebbe élete veszélyben forgott, így akkor rá nem vonatkozott ez a tilalom. Sikeres szökése után a cári hatóságok a kiadatását követelték Ausztriától. Az osztrák hatóságok vizsgálata megállapította, hogy a rebbe illegálisan lépett be az országba, ám 10 000 forint ellenében végül eltekintettek a kiadatástól, sőt, I. Ferdinád császár letelepedési engedélyt is adott a számára.
A rebbe sikeresen újjászervezte közösségét Szadigurában és több tízezer hászidot vezetett. Kortársai szerint a szentség különlegesen magas fokán állt és a messiás lelke lakozott benne. Hat fiából mind rebbe vált, akik a mai napig fennálló közösségek alapítói lettek. Ilyen hászid csoport Bohus, Boján, Szadigura, Stefanest, Csortkov és Huszjatin.
„A ruzsini rebbe nyomozati anyaga rendkívüli értéket képvisel. Az iratokon keresztül betekintést nyerhetünk a ruzsini dinasztia és egyben a hászid mozgalom történetének egyik legfontosabb eseményébe. Tanúi lehetünk annak, hogy a rebbe milyen elszántsággal és határozottsággal birkózott meg az előtte álló nehézségekkel. E dokumentumkötet a zsidó történelem fontos elemét képezi és számos, korábban ismeretlen információval szolgál” – mondta Meron Eren, a Kedem Aukciósház vezetője.
Az árverésre július 7-én kerül sor Jeruzsálemben. A kikiáltási ár 110 000 dollár, de elképzelhetőnek tartják, hogy a leütési ár elérheti a félmillió dollárt is.
zsido.com
Forrás: JPost