1700 éves határkövet találtak a Golán-fennsíkon

A lelet a Náfách katonai bázis közelében került napvilágra és tanúsítja, hogy már 1700 évvel ezelőtt is e nevet viselte ez a környék. A feltárást az Izraeli Régészeti Hatóság végzi, mielőtt a Mekorot Vízművek földmunkákba kezdene a területen, hogy új vízvezetékkel lássa el Kácrin városát és a környező katonai bázisokat.

A feltárást két régész, Dina Ávsálom-Gorni és Járdená Alexander vezeti, katonai előkészítős diákok és önkéntesek bevonásával.

A görög felirattal ellátott határkövet egy későbbi korban ismét felhasználták, és egy sírhelyet fedtek le vele.

“A határkövön szereplő felirat említi Kfár Náfách falut. Diocletianus római uralkodó idejében (i. sz. 300 körül) a települések határában is elhelyeztek ilyen köveket, az adószedés megkönnyítése érdekében. A Golán-fennsík középső részén ez az első ilyen határkő, mely felszínre került, ráadásul a feliratán említett helység neve a mai napig használatban van. 1967-ig egy szír falu viselte ezt a nevet, azóta pedig egy katonai bázist hívnak így. Egy név általában akkor marad fent, ha folyamatosan lakják az adott települést és a név nemzedékről nemzedékre tovább öröklődik. Itt azonban nincs nyoma annak, hogy folyamatosan lakták volna ezt a települést. A bizánci korban, tehát 1500 éve elnéptelenedett ez a terület, és csak a modern időkben népesült be újra, leszámítva egy rövid időszakot a Mameluk-korszakban, 5-700 évvel ezelőtt. Éppen ezért egészen különleges, hogy Náfách neve fennmaradt. Nagyon ritkán találunk olyan határkövet, melyen a mai napig érvényes településnév szerepel. Feltételezhető, hogy anélkül is továbböröklődhet egy település neve hosszú időn keresztül, hogy ott folyamatosan élnének emberek” – mondták a kutatók.

A határkő közelében egy középületet is találtak a Mameluk-korból, mely út menti fogadóként szolgálhatott.

“A Golán-fennsíkon ez az első feltárt középület ebből a korból. Az épület a Gálilt (Galileát) Damaszkusszal összekötő út mellett feküdt és feltehetően a Cfátról, a mamulok-kori Gálil székhelyéről Damaszkuszba tartó kereskedőknek és hivatalnokoknak nyújtott pihenőhelyet. Itt ehettek, alhattak és gondoskodhattak a lovaikról. Az épület udvarán egy kemence maradványait és vassalakot találtunk, így feltételezhető, hogy a helyszínen kovácsműhely is működött, ahol a lovak patkóit javíthatták” – mondták a régészek.

Ejál Ben-Dávid, a vízművek egyik vezetője a következőt fűzte a feltáráshoz: “Vállalatunk nagyon sok energiát fektet abba, hogy egész Izraelt modern vízvezetékrendszerrel lássa el és biztosítsa az ország stabil vízellátását a jövőben is. Ezzel együtt nagy örömünkre szolgál, ha a múlt értékeinek megőrzésében is szerepet vállalhatunk és közreműködhetünk e fontos lelet feltárásában”.

zsido.com

Forrás: Arutz7

  • Küldés emailben