Az 1791-ben alapított Komáromi Zsidó Hitközség 226 éve színtere a településen és a régióban élő zsidóság hit- és kulturális életének. Programjaik, rendezvényeik nyitottak minden zsidó kultúra iránt érdeklődő látogató számára. A komáromi zsidó élet hajtóereje két fivér, Paszternák Tamás és Paszternák András. Munkájukról és a közösségről kérdeztük őket.

Milyen lehetőségek várnak azokra, akik Komáromba látogatnak és a helyi zsidóság történetével szeretnének megismerkedni?

P.A.: A 2000-es évek elején indítottuk útjára Chalon – Ablak programunkat és ekkor hívtuk életre a MENHÁZ – Zsidó Kulturális és Közösségi Központot, mely az 1896-ban épült Menházban próbálja bemutatni a KZsH gyökerei mellett az élő zsidó közösséget is.

Itt található Komárom utolsó működő zsinagógája, a Schnitzer Ár­min Mikromúzeum, a Spitzer Bé­la Kiskönyvtár, a Wallenstein Zol­tánról elnevezett kultúrterem és az utóbbi években felújított, közösségi célokat szolgáló kert, valamint az oktatási helyiségekkel kiegészült iroda. A folyosókon időszaki kiállítások – jelenleg a Menház 120 évét bemutató mobil tárlat – és az elmúlt közel 30 év történéseit idéző fényképek kapnak helyet.

Az épített örökség és neves zsidó személyiségek emlékének megőrzését szolgálják a városban az utóbbi években elhelyezett emléktáblák, illetve a városban elhelyezett botlatókövek.

Paszternák András

Milyen feladatai vannak a MENHÁZ-nak?

A Komáromi Zsidó Hitközség (KZsH) egyik legfontosabb célki­tű­zése, hogy az utókor számára meg­őrizze a közösség történetének leg­fontosabb pillanatait, a városért és a régióért tevékenykedő zsidó emberek emlékét. Ugyancsak fontos a publikációs tevékenységünk. A több mint 22 éve megjelenő Hitközségi Híradó mellett időről időre hiánypótló kiadványokkal jelentkezünk. A világhálón is számtalan információt közlünk a folyamatosan frissülő www.menhaz.sk oldalon.

P.T.: A közösségi munkának négy alappillére van – a hitélet fenn­tartása, az oktatás, a kultúra és a szociális gondoskodás a Holo­ka­uszt túlélőiről és a vészkorszak után született generá­ció tagjairól. A múlt megismerése mel­lett kiemelten fontosnak tartjuk, hogy minden hónapban legalább egy prog­ramot szervezzünk. Az ünnepeket próbáljuk a helyi kö­rülményekhez ké­pest megtartani, eb­ben különböző val­lási irányzatok rab­bijai, kántorai, elő­imádkozói se­gítik munkánkat. Rend­szeresen van­nak előadások, kon­certek is. Aki fe­lénk jár, egy nyi­tott, be­fogadó, de mégis a hagyományokhoz ragaszkodó kis közösséget ta­lál. Amikor csak lehet, biztosítjuk a közösségi eseményeken a kóser étkezést is.

 

Paszternák Tamás

Megközelítőleg hány fő vesz részt a munkában? Mekkora csapat dolgozik a helyi közösség építésén?

P.A.: A közösséget a vezetőség irá­­nyítja, ennek 5 tagja van. A hét­­köznapi működést az irodánk biz­­tosítja, itt három fő tevékenyke­dik. A programok szervezését és a Hitközségi Híradó szerkesztését ket­ten végezzük a bátyámmal. A prog­ramokon a közösség tagjai és szim­patizánsaink is aktívan kiveszik a részüket a feladatokból.

P.T.: Ki kell emelni, hogy az em­lí­tett közreműködők nagy része önkéntesként végzi feladatát.

 

Melyik korosztályt szeretnék megszólítani? Gyermekeket, iskolásokat is várnak?

P.A.: A legkisebbektől a szeniorokig mindenkit várunk a programokon, beszéljen akár magyarul, akár szlovákul, s legyen bármely felekezet híve. Az utóbbi időben majdnem minden rendezvényünkön van játszósarok, a legkisebbeket az ünnepekkel kapcsolatos tematikus, interaktív játékok, fejtörők várják. A nagyobbak izgalmas előadásokból, koncertekből, közös kirándulásokból válogathatnak. 1996-ban nyílt a Shalom klubunk, van héber-oktatás is.

P.T.: Fontos feladatunk, hogy a régió iskolái számára is tartsunk oktatási programokat. Általános- és középiskolások is ellátogatnak hozzánk egy-egy rendhagyó történelemóra keretében. Van kapcsolatunk a helyi egyetemmel is. Felnőttek számára pedig rendszeresen megtartjuk a „Nyitott kapuk napját”.

Milyen a kapcsolatuk a városi vezetéssel, önkormányzattal? Mennyire támogatják az Önök munkáját?

P.A.: Rendezvényeinken rendszere­sen jelen vannak (Észak-)Komárom városának vezetői, a városi kép­vi­se­lő­testület tagjai. Számos pro­jek­tet va­lósítottunk meg az önkor­mány­zat támogatásával. Időről-időre bekapcsolódunk a két Komá­rom legnagyobb kulturális prog­ramjába, a Komáromi Napokba.

P.T.: Ugyanakkor egyre többször kell szót emelnünk az olykor a hivatalos szervek aktív- vagy passzív támogatásával megvalósuló szélsőjobboldali rendezvényekkel szemben. Oktatási intézményekben is előfordultak antiszemita jelenségek az utóbbi időben, ezek ellen programjainkkal próbálunk küzdeni.

Kapcsolatban állnak a szomszédos országokban, például Magyarországon élő zsidósággal?

P.A.: Komárom-Esztergom megye az egyetlen a mai Magyarországon, ahol már nincs működő zsidó hitközség. Tatáról, Tatabányáról és a környező településekről rendszeresen érkeznek hozzánk hittestvérek. Az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemmel, a BZsH különböző körzeteivel és intézményivel rendszeresen szervezünk közös programokat.

P.T.: Sokan keresik gyökereiket az egész világból, akik rendszeresen ellátogatnak városunkba. Ennek segítésére most kezdődik a temető síremlékeinek digitalizálása. Munkánkat az utóbbi években több zsidó szervezet támogatta Hollandiából, Izraelből és Angliából. Velük is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot.

 

Közösségépítő munkájuk rendszeresen külső elismerésben részesül. A közelmúltban is átvehettek egy díjat, melyik volt ez?

P.A.: 2017 áprilisában, a Komáromi Napok nyitó testületi ülésén, melyet a Duna két partján lévő Komáromok önkormányzatai közösen szerveznek, Komárom város polgármesterének díjában részesültünk, az elmúlt 20 évben a zsidó hagyományok megőrzéséért és a kulturális élet színesítéséért tett erőfeszítéseink elismeréseként. Jó érzés volt, hogy jelöltek bennünket a rangos elismerésre, melynek odaítélése erőt ad a folytatáshoz. Köszönettel tartozunk nagyszüleinknek, szüleinknek, életünk párjainak és mindazoknak, akik lapunk olvasójaként, a Menházban szervezett programok közreműködőjeként vagy látogatójaként hozzájárult a közösen elért sikerekhez.

Melyek a jövőbeli terveik, milyen célokkal folytatják munkájukat?

P.A.: Amikor a OR-ZsE liturgiatörténet szakára jártunk, gyakran hallottuk, hogy a legfontosabb zsidó életélményt nyújtani. Ezt tanultuk madrichként és korcsoportvezetőként Szarvason is. Egy-egy újabb lapszám megjelentetésével, egy-egy rendezvény megszervezésével ugyanez a célunk. Sosem fogalmaztunk meg nagyívű célokat. Szeretnénk minél több mozaikdarabot megőrizni a múltból, s minél gazdagabb programkínálattal tovább írni a Komáromi Zsidó Hitközség krónikáját.

P.T.: A közelmúltban bővítenünk kellett közösségi terünket, mert olykor kicsinek bizonyult a terem. Pár hete, Lag Baomerkor 20-an képviselték Komáromot a regionális ünnepségen, Dunaszerdahelyen. Ezek erőt adnak a folytatáshoz. Az aktív tagjaink közül sokan korábban nem jártak közénk. Mivel ez egy kisváros, szinte mindenkit ismerünk. Tudjuk, van még „tartalék”, a cél, hogy ők is bekapcsolódjanak a munkánkba. Ebben bízunk.

Horváth Ivett írása

 

A cikk az Egység magazin 96. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.