ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

HELSINKI ÚJ RABBIT KERES

A FALASMORÁK BEVÁNDORLÁSA NYOMÁN VIRÁGZÓ ETIÓP EGYHÁZ IZRAELBEN

MELLRÁK – ÉS A ZSIDÓ ÉS A MOSZLIM SZEMÉREM

Helsinki új rabbit keres

    A helsinki hitközség, amely 1000 bejegyzett tagot számlál – új főrabbit keres. A hitközség hirdetés tett közzé az egyik izraeli napilapban. A hirdetésben a hitközség titkára, Dan Kantor részletezi a jövendő rabbi teendőit, amit a hitélet erősítésében és “minden korcsoport” nevelésében jelöl meg. A hirdetés ismerteti azt is, hogy a hitközség óvodát és iskolát tart fenn, naponta ima van a zsinagógában; kóser élelmiszert árusító üzlet, temetkezéssel foglalkozó Szentegylet, stb. működik. A jelöltnek perfekt kell tudnia angolul és héberül, és a jiddis nyelvtudás előnyt jelent. Finnül nem kell tudnia.

A falasmorák bevándorlása nyomán virágzó etióp egyház Izraelben

    Évekkel ezelőtt éles vita folyt Izraelben az etiópiai falasmorák bevándorlása körül. Az etióp zsidók (az ún. falassák) leszármazottai több ezer főt számlálnak, de az elmúlt 100 évben igen sokan közülük kitértek a zsidóságból, és az etiópiai keresztény egyházhoz csatlakoztak – ők a falasmorák. Most, amikor az etiópiai zsidók tömegesen Izraelbe vándoroltak (“alijáztak”), a falasmorák is csatlakozni akartak a hazatérők Exodusához. Azonban felmerült a kérdés, mennyiben lehet zsidónak tekinteni azokat, akik egy-két nemzedékkel ezelőtt – önszántukból – elhagyták őseik hitét és más egyházhoz csatlakoztak. Voltak, akik azt állították, hogy a falasmorák nagy része csupán kényszerből tért ki, mert Hailé Szelasszié (a Négus) keresztény rezsimje csak azoknak engedett földet venni, akik az uralkodó egyházhoz tartoztak.

    Az izraeli rabbik egyöntetű véleménye az volt, hogy a hitehagyottakat nem lehet zsidóknak tekinteni és nem vonatkozhat rájuk a Hazatérési törvény. A végén mégis befogadták őket – családegyesítés címén – mivel rokonaik között sok zsidó van.

    Most, évekkel később egy izraeli lap kiderítette, hogy az Izraelben működő etióp egyház, soha nem tapasztalt virágzásnak indult, miután a zsidóként bevándorolt falasmorák egy része – nagy része – rendszeresen látogatja az egyház templomait, tartja ünnepeit, stb. Az egyik megszólaltatott falasmora szerint: “azt tesszük, amit otthon megszoktunk. Megtartjuk az ünnepeket, látogatjuk a templomot. Egy ünnepet sem szalasztunk el”.

A mellrák – és a zsidó és a moszlim szemérem

    A közelgő Peszách (Húsvét) napjaiban különleges “búcsújárást” tartanak Jeruzsálemben. Ezt akarja kihasználni az izraeli egészségügyi minisztérium, hogy a szuper-ortodox nőket diszkrét módon megkörnyékezze, és őket a mellrák veszélyeiről és a rendszeres vizsgálat szükségességéről felvilágosítsa és meggyőzze.

    A dolog ott és akkor válik vallási problémává, amikor kiderül, hogy vallásos nők, egy kicsit húzódoznak ezen rutin vizsgálatoktól szemérmességi okokból, és amikor felfedezik náluk a mellrákot, akkor rendszerint már késő.

    Most a peszáchi “búcsún”, ahol sok ortodox nő fordul meg, zárt borítékban fogja a minisztérium a felvilágosító információkat átadni, és felhívni a vallásos nők figyelmét a vizsgálat szükségességére, diszkrét voltára.

    Kiderült, hogy az arab nők nagy részénél is hasonló – vallási – okok állnak fenn. Őket is kötelezik a – moszlim – szemérem törvényei, és ők is húzódoznak a mellrákot megelőző szűrővizsgálattól. A minisztérium ezért hasonló ismeretterjesztő kampányt tervez a moszlim nők körében – itt a kádik segítségével.

    Egy másik minisztérium, a közlekedési, amely továbbképző tanfolyamon való részvételre kötelezi azokat, akik karamboloztak és ezzel tanúságot tettek autóvezetési képességeik hiányosságairól, most elhatározta, hogy külön női és férfi tanfolyamokat rendez, mivel az ortodox zsidó – illetve a vallásos arab – nők, nem hajlandók koedukált tanfolyamokon részt venni. Ez a tervezett elkülönítés a szuper-ortodox férfiak élénk tetszésével találkozott.

Megjelent: Gut Sábesz 2. évfolyam 26. szám – 2014. augusztus 7.