ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Egy rendhagyó temetés

Amerikai reform-zsidók harca a közös Izrael-USA Chánuká bélyeg ellen

Vihar a “humoros Biblia magyarázat” körül

Miniszterelnök a Rebbénél

 

Egy rendhagyó temetés

Jeruzsálemben a múlt héten (október 23-án) eltemették azokat az imakönyveket és Bibliákat (Chumás), amelyeket az arabok a szeptemberben Schemben, a József sírjánál működő jesiva mellett kitört zavargások során megszentségtelenítettek és elégettek.

A rendhagyó temetési menet, amelyben sok ezren vettek részt, Schem határából indult ki és a jeruzsálemi Hár Hámenuchot temetőbe tartott.

Amerikai reform-zsidók harca a közös Izrael-USA Chánuká bélyeg ellen

Karácsony – igen, Chánuká – nem, ez az amerikai zsidó szervezetek jelszava a közeljövőben megjelenő amerikai-izraeli közös Chánuká bélyeg ellen.

Ez ellentétben áll az alkotmánnyal, amely előírja a vallás szétválasztását az államtól – mondják a szervezetek, melyek mögött egyes zsidó reform-gyülekezetek állnak. Ezek soha nem hallatták a hangjukat amikor az amerikai posta – évente – kiadott egy karácsonyi bélyeget, illetve sorozatot. Most felébredtek és tiltakoznak Chánuká ellen. Az amerikai posta elutasította a tiltakozást és a bélyeg rövidesen megjelenik. Amerikában sok millió példányban terjesztik majd – csak belföldi használatra. Ára 32 cent. Izraelben 2.50 sekelért fogják árulni.

Ugyanezek a gyászzsidók annak idején az amerikai felsőbírósághoz fordultak, hogy tiltsa meg a lubavicsi chászidoknak nagyméretű chánukiák felállítását a városok forgalmas helyein, közterein – mivel ez “ellentétes az alkotmánnyal”. Az amerikai felsőbíróság, amely legalább annyira ismeri az alkotmányt, mint a “református” zsidók – elutasította a keresetet…

Vihar a “humoros Biblia magyarázat” körül

Ahogy mondani szokták: ez is csak Izraelben történhet meg. Csak itt törhet ki példátlan közéleti vihar egy nyúlfarknyi TV program körül, ami a “heti szakasz” humoros, szatirikus interpretációja.

A programot péntek este közvetíti a tévé, amikor a vallásos közönség ki sem nyitja a képernyőt. Így elméletileg nem is lenne ki tiltakozzon a kissé blaszfémikus beállítás ellen – amely mai, naprakész szlengben idézi fel Noé meztelenkedő részegségét (“miután jól beszívott”) és Sára önfeledt nevetését (cöchok) amikor meghallotta, hogy kilencven éves korában fogja szülni egyetlen szerelmetes fiát, Jichákot (Izsák), kinek nevében utalás találtatik az inkriminált nevetésre. “Még jó, hogy nem böfögött” – mondja a programot író és előadó, szemtelenül szellemes színész Gil Kopáts, aki ezzel kihívta maga ellen nem csak a sorsot, hanem a vallásos pártok képviselőit is, akik egy emberként követelték a miniszterelnöki hivataltól – amely a tévét felügyeli – a program leállítását, mivel ez “megsért mindent, ami szent, belegázol az ősatyák/anyák becsületébe,” stb.

Mikor a 23 vallásos képviselő, akik Netánjáhu 66 tagú koalíciós többségének derékhadát adják, már-már koalíciós válsággal fenyegetett (“nem szavazzuk meg az állami rádió és tévé költségvetését a pénzügyi bizottságban” – mondták), kiderült, hogy a fele sem tréfa. Most a miniszterelnökség nagyhatalmú államtitkára, az (orosz bevándorolt) Ávigdor Lieberman lázasan keresi a megoldást, hogy lehetne elérni, hogy a vallásos kecske is jóllakjon és a szólásszabadság káposztája is ép maradjon…

Az igazság az, hogy nem minden vallásos érzi magát vérig sértve. Hallatszanak olyan hangok is, hogy nem minden triviális “ügy” miatt kell a barikádokra szállni és nem szükséges nagyágyúkkal lőni egy verébre – vagy egy szúnyogra, melynek csípése kellemetlen, de nem fatális. Hasonló értelemben nyilatkozott a Nemzeti Vallásos Párt képviselője a Kneszet nevelési és oktatási bizottságának tagja, Smárjá Ben-Cur, aki évtizedeken keresztül a vallásos tanítók szakszervezetének főtitkára volt. (NK) vissza

Miniszterelnök a Rebbénél

Mielőtt átírták a hebroni egyezményt – amit Izraelben a vallásos közönség nagy része ellenzett – Netánjáhu miniszterelnök magánlátogatást tett Jákob Friedman, a szádigórai rebbe tel-avivi rezidenciáján, hogy meggyőzze a rebbét, a hebroni visszavonulás szükségességéről.

A szádigórai rebbe, aki a Tóra Nagyjainak Tanácsa elnökségi tagja, és mint ilyen nagy befolyása van az Águdát Jiszráél parlamenti képviselőre – megkérdőjelezte a miniszterelnök által felvázolt tervet és kérdéseket tett fel a hebroni telepesek biztonságával kapcsolatban. “Ha minden olyan szép és jó, ahogy a miniszterelnök úr ezt beállítja, miért ellenzik mégis olyan széles körben a hebroni egyezményt”? – kérdezte a rebbe.

Netánjáhu válasza: azért mert nem ismerik az egyezmény részleteit, milyen messzemenően ügyel a Hebronban maradó zsidó telepesek biztonságára. A miniszterelnök csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy a Machpéla barlang bejárata előtt, állandó jelleggel, egy tank fog állomásozni…

Hebronban kb. 400 zsidó él, ennek több mint a fele kiskorú gyerek. Még élénken él az emberekben az 1929-ben rendezett arab pogrom emléke, melynek során a felbujtott arab csőcselék mészárlást rendezett a Hebronban élő zsidók között. Egyébként Hebron egyike annak a négy “Szent város”-nak, Erec Jiszráelben, melyekben mindig is laktak zsidók: Jeruzsálem, Cfát, Tibériás és Hebron.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 8. szám – 2014. július 21.