Csütörtökön avatták fel a történelmi zsinagógát, ma már újévi ünnepséget rendeznek benne.
A budavári Táncsics Mihály utcai középkori imaházat 2018. szeptember 6-án avatták újjá. Az imaház felavatással egyetemben a zsinagóga új rabbiját is felszentelték. Az imaház ros hásánákor kezdi meg működését, a nagyobb ünnepeken illetve péntek és szombat esténként tartanak majd benne Istentiszteletet.
A zsinagóga közel négyszáz év után nyitotta meg újra kapuit a zsidó közösség számára. Ez az egyik legrégebbi magyar zsidó imaház, újranyitása ezért is szimbolikus. Az avatási ünnepséggel visszatért a vallási és közösségi élet az egykori imaterem falai közé, oda ahol utoljára Budavár török hódoltsága idején hangzottak el a zsidó imádság szavai. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Budapesti Történeti Múzeum, a Fővárosi Önkormányzat és a Budavári Önkormányzat között létrejött megegyezésnek köszönhetően az imaház – eddigi kiállítóhely funkciója megőrzésével – 2018 szeptemberétől ismét betöltheti vallási funkcióját. Élén Faith Áserrel, egy olyan fiatal rabbival, akit az imaház újranyitásának napján avattak a közösség vezetőjévé.
Az imaház története
A Budavári Zsidónegyednek és zsinagógájának története a középkorba nyúlik vissza. Történelmi hátteréről fontos megemlíteni, hogy Buda városát a tatárok 1241-1242-ik hadjárata után alapította IV. Béla király, ahová a zsidó közösség költözött. A király 1251-ben kiadott kiváltságlevelében szabályozta a zsidók jogait és szabadságát. Ezek a rendelkezések az egész középkorban érvényben maradtak a Magyar Királyság területén. Az első budai zsidónegyed először 1360-ban szűnt meg I. Lajos vallási türelmetlenségéből fakadóan, de főképpen azért mert szüksége volt zsidók házaira, ezért elűzte őket azokból. 1364-től, miután a zsidók visszatérhettek a Budára, már csak a zsinagógát használhatták. A zsidónegyedet Zsigmond király idején 1420-ban számolták fel. Szulejmán szultán 1541-ben elfoglalta Buda városát, ahová a zsidók is visszatérhettek, és újra birtokba vehették elhagyott házaikat és természetesen zsinagógájukat is. A török korban jelentős számú zsidó lakosság élt Budán.
Az új helyre települt zsidónegyed második zsinagógája a 15. század közepén épült fel késő gótikus stílusban, az épületet 1686. szeptember 2-áig használták. Ezen a napon a keresztény seregek visszahódították a várost az oszmánoktól. A Táncsics Mihály utcai imaház falainak részleteit 1964-1965 között tárták fel. A falakon két freskótöredéket is találtak, amelyekről Scheiber Sándor a héber betűk írásmódja alapján megállapította, hogy azok a budai-török kor zsidóira utalnak vissza. A 15. század eleji keltezés azt valószínűsíti, hogy eredetileg ez a kisebb imaház volt az új zsidónegyed első, eredetileg askenáz rítusú zsinagógája. A freskón a Mózes 4. Könyvében található Ároni papi áldást olvashatjuk.
„Áldjon meg téged az Örökkévaló, és őrízzen meg téged, világíttassa az Örökkévaló neked az ő színét: és könyörüljön rajtad, fordítsa feléd az Örökkévaló az ő színét és adjon neked békét.”
A most újra megnyíló zsinagóga lett a hazai Altneuschul azaz a prágai zsinagóga alteregója. Sajnos az imaház eredeti berendezései nem maradtak fent, ezért az EMIH új bútorokat készíttetett, Somlai Tibor belső építész tervezésében. Az átalakított tér hetven ember befogadására alkalmas.
Újévi ünnepség
Mikor?
- szeptember 9. 18:45
Program:
Közös ima a Budavári zsinagógában
Ünnepi kiddus és vacsora a Budavári Hilton Hotelben
Ros Hásáná alkalmából sok szeretettel várjuk azokat is, akik a hétköznapokban más zsinagógákban élnek hitéletet.