A koronavírus-járvány felhívta az emberek figyelmét az ún. first responderekre, első ellátókra: azokra a segítségnyújtókra, akik elsőként érkeznek egy-egy baleset, terrortámadás vagy természeti katasztrófa helyszínére, hogy elhárítsák a veszélyt és segítséget nyújtsanak az áldozatoknak. Mentők, tűzoltók, rendőrök, katasztrófaelhárítók. Összeállításunkban a zsidó világ segítségnyújtóit mutatjuk be. Chana Deutsch írása

 

A zsidóságban micva másokon segíteni, a bajba jutottakat ellátni. Micva az élet megmentése is, hiszen, mondják áldott emlékű bölcseink a Misnában (Szánhedrin 4:5.), aki egy lelket megment, az egy egész világot ment meg. Azt mondja a Tóra (5Mózes 4:15.): venismártem meod ál nefásotéchem – nagyon vigyázzatok a lelketekre. Ez a parancsolat az hirdeti: az élet megőrzése mindenek felett áll.

Nem hagyhatjuk továbbá figyelmen kívül a kol Jiszráel árevim ze láze, vagyis Izrael népének minden tagja felelős egymásért gondolatot sem. Amennyiben lehetőségünk van segíteni, úgy azt meg is kell tennünk, hiszen felelősek vagyunk egymásért. Kiemelt jelentősége van továbbá a zsidóságban a cedáká, vagyis adakozás, adományozás micvájának is. Mindezen nemes célok és eszmék találkozásából jöttek létre azok az izraeli humanitárius szervezetek, melyek embermentő tevékenységükkel a világ élvonalába tartoznak. Szakembereik és önkénteseik a világ minden táján részt vesznek a legszörnyűségesebb katasztrófák után a mentési munkálatokban. Munkájukat legnagyobb részben nagylelkű adományozók teszik lehetővé eszközök, felszerelések vagy pénz adományozásával. A számtalan kisebb-nagyobb szervezet közül most a legnagyobbakat tekintjük át.

Miközben bemutatunk egy-egy szervezetet, néhány mondattal megismertetjük olvasóinkat olyan katasztrófákkal, melyben az adott egység szakemberei részt vettek. Fontos azonban tudni, hogy a legtöbb katasztrófa esetén egész csapat utazik Izraelből a katasztrófa helyszínére, és ebben a csapatban sokszor számos szervezet képviselői megtalálhatók, hogy együtt dolgozva, tudásuk legjavát adva és képességeik, lehetőségeik lehető legszélesebb tárházát kínálva a lehető legtöbb ember túlélést segítsék és életét megmentsék. Így a humanitárius segélyszervezetek, a Hácálá, az IsraAid, a Zaka, a Vörös Dávid-csillag és az izraeli hadsereg, valamint a mentőszolgálat egységeinek képviselői (hogy csak a legnagyobbakat említsük) egy csapatként dolgoznak a mentési akciókban.

 

Mágen Dávid Ádom – a Vörös Dávid-csillag (MDA)

A szervezet ötlete először egy svájci zsidó orvos, bizonyos Erlanger doktor fejéből pattant ki 1915-ben, majd az Egyesült Államokban öltött testet 1918-ban. Ez a formáció azonban rövid életű volt, és néhány éven belül feloszlott. A mai Mágen Dávid Ádom 1930-ban született meg „Társaság a gyors segítségnyújtásért katasztrófák idején” néven, dr. Mesulám Levontin vezetésével az államalapítás előtti Szentföldön. A következő években a szervezet gyorsan terjeszkedett, elsődleges feladata a civil lakosság ellátása volt, és 1946-ban, két évvel az államalapítás előtt már létrehozták az első izraeli vérbankot. Ugyanebben az évben már támogató alakulatokat küldtek a háború és náci elnyomás alól felszabadult Európába, a túlélők megsegítésére, majd néhány évvel később a Mágen Dávid Ádom lett Izrael első számú mentőszervezete. Az általános mentési feladatok mellett humanitárius segélyfeladatokat is ellátnak a szervezet fizetett dolgozói és önkéntesei, ráadásul – bár Izrael Állam hivatalos mentőszervezete – a fenntartását elsősorban bőkezű adományozók finanszírozzák.

Izraeli Hadsereg (Cáhál)

A hivatalosan Izrael Védelmi Erők nevet viselő nemzeti hadsereg is részt vesz humanitárius tevékenységben. Tábori kórháza a hasonló jellegű létesítmények között mind felszereltségben, mind szakképzettségben kiemelkedik, ezért számos alkalommal az elsők között vannak tömegszerencsétlenség esetén, akik segítenek a bajba jutottakon. Jó példa erre a Jószomszéd nevű humanitárius program, melynek keretében a polgárháború szörnyűségeitől sújtott szíriai embereken segítettek két éven át. A Golán-fennsík és Szíria határán működő parancsnokságon a humanitárius segélyeket, illetve az orvosi ellátást is pártállástól függetlenül biztosították a rászorulóknak. Egyik legfontosabb eleme a tábori kórház felállítása volt. Az izraeli hadsereg 26 000 doboz gyógyszert és orvosi eszközt, 1,1 millió liter üzemanyagot, 1700 tonna élelmiszert, 49 000 doboz csecsemőtápszert, 8200 doboz pelenkát, 630 sátrat, 20 áramfejlesztő generátort, 14 000 csomag higiéniai felszerelést, 350 tonna ruhát és 40 járművet adományozott a program működése során a szenvedőknek.

IsraAID

A 2001-ben alapított, izraeli központtal működő nemzetközi civil szervezet munkatársai több mint ötven országban dolgoznak, részben sürgősségi segélyt nyújtva, részben hosszú távon támogatva az érintett lakosságot. Magas színvonalú, költséghatékony és innovatív megközelítésüknek köszönhetően számtalan helyzetben tudnak azonnali segítséget adni világszerte katasztrófa sújtotta térségekben a helyi közösségekkel együttműködve. Természeti katasztrófák okozta károk elhárításán és egészségügyi segélynyújtáson túl részt vesznek például a traumát átélt emberek pszichés támogatásában, a gyermekek és nők védelmezésében, valamint elszegényedett közösségek bevételhez juttatásában. Tevékenységük kiemelt része a tiszta ivóvíz és az alapvető higiéniai feltételek biztosítása számos térségben, emellett oktatást biztosítanak és szakembereket képeznek, vagyis az azonnali mentésen és segítségnyújtáson kívül nagy hangsúlyt fektetnek a biztonságosabb jövőre.

2015 áprilisában óriási erejű, 7,8-as erősségű földrengés rázta meg Nepált, és ezt két héttel később egy második, 7,3-as erősségű rengés követte. A pusztító erejű katasztrófa több ezer ember életét követelte, tízezrek sérültek meg és százezrek váltak otthontalanná. Izrael azonnal nagy létszámú delegációt küldött a tér­ség­be, melyben részt vettek volt a fentebb már említett tábori kórházat üzemeltető szakembereken kívül a Hácálá és az IsraAid önkéntesei is. Így az izraeli delegáció volt a legnagyobb és legjobban felszerelt csapat. A hatvan ágyas tábori kórház és a 260 fős orvosszakértői csapat mellett Izrael 95 tonnányi humanitárius segélycsomagot és egészségügyi felszerelést is adományozott a szenvedőknek. Az IsraAid segélycsapatai is hamarosan a helyszínre érkeztek és a testi igények kielégítése mellett a pszichológiai segítségnyújtásra is berendezkedve azonnal megkezd­ték a munkát az utcán egyedül ma­radt gyerekekkel, majd egymás után érkeztek meg más izraeli segélyszervezetek, például a lentebb bemutatott Ichud Hácálá és Zaka tapasztalt önkéntesei, valamint a cikkünkben nem részletezett Tevel beCedek és Nátán Nemzetközi Humanitárius Se­gélyszervezet szakemberei, hogy tudásuk legjavát adva a lehető legtöbb ember életét mentsék meg és biztosítsák nekik, amennyire csak lehetőségeikből tellett, a talpra állást.

Ichud Hácálá

Ez a legnagyobb független, non-profit alapon működő, teljes mértékben önkéntesek által üzemeltetett sürgősségi egészségügyi ellátást biztosító szervezet, melynek önkéntesei ikonikus, különlegesen átalakított és felszerelt motorbiciklijei az ország számos pontján tűnnek fel. Eli Beer, a Hácálá alapítója néhány éves mentőápolói tapasztalattal a háta mögött hozta létre ezt a szervezetet, miután számtalan alkalommal élte át, hogy egy-egy beteg vagy sérült megmenthető lett volna, ha a mentő idejében érkezik. Ezért a szervezet egyik legfontosabb célja a nagyon gyors reagálás. Gyakran a Hácálá önkéntesei az elsők, akik a katasztrófa helyszínére érkeznek, és megkezdik az ellátást, ameddig a jobban felszerelt mentőautó megérkezik.

A többi felsorolt szervezethez hasonlóan a Hácálá nem egy olyan természeti katasztrófa elhárításában vett részt, amikor nagy tömegeknek kellett a lehető legrövidebb időn belül segítséget nyújtani a legsúlyosabban érintett területeken. Emellett nemzetközi szinten is elismert képzésén számtalan szakembernek segítettek már abban, hogy tökéletesítsék tudásukat a tömegkatasztrófák kezelése terén.

2016-ban pusztító erejű hurrikán csapott le Haitire. Az izraeli mentőcsapatok azonnal a helyszínen voltak, ami részben annak köszönhető, hogy akkor már hat éve, egy 2010-es földrengés óta állomásoztak a szigeten az IsraAid önkéntesei. A borzalmas erejű szél és lezúduló eső okozta pusztítás nyomán rengetegen vesztették el otthonukat és minden tulajdonukat az elszegényedett területen. Az önkéntesek élelmiszert és tiszta ivóvizet juttattak a rászorulóknak: „Az a kevés, ami volt, már elfogyott. Az elmúlt két napban az IsraAid adományainak köszönhetően tudtam ellátni a gyermekeket” – mondta akkor egy helyi lakos, aki átmeneti menedékhelyet rendezett be gyermekek számára egy iskolában. Ugyanebben a mentő- és segélyakcióban a Hácálá csapata is részt vett, egészségügyi ellátást nyújtva rengeteg rászorulónak.

Zaka

Ezt az izraeli civil mentőegységet Jehuda Mesi-Záháv hívta életre 1995-ben. Önkéntesei szerte az országban a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, szoros együttműködésben az egyéb, sürgősségi ellátást nyújtó szervezetekkel, illetve a biztonsági erőkkel. 1989-ben az akkor jesiva-tanulmányokat folytató Mesi-Záháv barátaival sietett egy 17 ember életét követelő robbantásos merénylet helyszínére, ahol feladatuk a mentés mellett a holttestek és minden fellelhető emberi maradvány (ide tartozik az utolsó csepp vér is) összegyűjtése és méltó eltemetése a zsidó törvényeknek és előírásoknak megfelelően. A Zaka egyik legfontosabb vállalása azóta is a cheszed sel emet, a halottak eltemetésének micvája a legszigorúbb háláchikus (zsidó törvénykezés) előírások betartásával. Azt mondják bölcseink, hogy ezzel a micvával semmi más nem érhet fel, hiszen egy holttest eltemetése az egyetlen olyan cselekedet, melyet soha nem tud viszonozni az, akinek a javára ezt a micvát megtették. E tevékenységről is kapta a szervezet a nevét, mely valójában egy betűszó: Zihuj Korbánot Ászon, vagyis a katasztrófák áldozatainak azonosítása.

A Zaka önkéntesei a sürgősségi segítségnyújtás számos területén tevékenykednek, legyen szó kutatási és mentőmunkáról, baleset-megelőzésről vagy nemzetközi katasztrófák következményeinek elhárításáról. Az önkéntesek között nagyon magas számban fordulnak elő a háredi közösség tagjai. Az izraeli Zaka egységek mellett több száz önkéntes jelenti a nemzetközi Zaka tagságát, akik a lehető leggyorsabban képesek reagálni tömegkatasztrófák vagy merényletek esetén. Ahogyan a többi felsorolt szervezet, úgy a Zaka önkéntesei is rendszeresen osztják meg széles körű tapasztalataikat nemzetközi konferenciákon vagy továbbképzéseken. A zsidó, keresztény, muszlim, drúz és beduin önkénteseken kívül fontos a K9-es egység csapata, mely különlegesen kiképzett kutyákból áll, akik a legkisebb szagminta nyomán is képesek az eltűnt személyt (vagy holttestét) megtalálni.

A Zaka önkénteseinek egyik kiemelt feladata a halottak méltó módon való eltemetése. Ez sokszor igen megterhelő és traumatikus feladat. A szervezet elsősorban ortodox zsidókból álló önkénteseit az Örökkévalóba vetett hitük vezérli. Isten a maga képére és hasonlatosságára teremtette az embert, és ha egy ember eltávozik az élők sorából, akkor a holttestét illő módon kell örök nyugalomra helyezni. „Borzalmas, hajmeresztő esetekhez érkezünk ki, ahonnan mindenki más elmenekül” – mondta az egyik önkéntes, Chezi Farkas. – „Csupán mi maradtunk ott, a Zaka maroknyi önkéntes csapata, a szörnyűségek és borzalmas látvány ellenére. De mindannyiszor csak ezekre a szavakra gondolok: az embereket az Örökkévaló a saját képmására teremtette, és nekünk az a feladatunk, hogy megtiszteljük az elhunytakat… A Zaka számomra a valódi adományozás, az igazi cheszed.”

Chábád

Rövid áttekintésünk végén említsük még meg a Chábád humanitárius tevékenységét. Bár nem ez a fő profilja, a hírekben igen gyakran láthatjuk, hogy a Chábád segélycsomagjai – elsősorban élelmiszer, valamint ruha és egyéb felszerelés – az elsők között érkeznek a katasztrófa sújtotta övezetekbe. Így volt ez például a már említett 2015-ös nepáli földrengés mentési munkálatai során. Chezki Lifshitz rabbi, a nepáli fővárosban lévő Chábád-központ vezetője helikoptert kölcsönzött, és azzal ételt és vizet juttatott a földrengés nyomán bajba jutott túrázóknak. A rabbinak sikerült a hegyeken ragadt izraeli kirándulókkal felvennie a kapcsolatot, és életmentő csomagot juttatott el nekik, míg felesége, Chani több ezer adag, a Chábád-központ konyháján készült, tápláló ételt készített el és osztott szét a környékbeli rászorulók között, valamint tiszta vizet és tisztálkodó eszközöket is adományoztak a földrengés sújtotta térség számos lakójának. „Akármerre mentünk, az emberek a nyakunkba borultak, még egy kis ételért, még több vízért könyörögve. Megígértük nekik, hogy nem felejtjük el őket. Visszajövünk holnap, és aztán megint, holnapután. Itt leszünk, ameddig csak szükségük van ránk” – nyilatkozta azokban a napokban Chani Lifshitz.

Az 1986. április 26-án a kora reggeli órákban bekövetkezett csernobili katasztrófa nyomán hatalmas mennyiségű radioaktív anyag jutott a légkörbe, és a sugárzás közvetlen következményeként a környező te­le­püléseken ugrásszerűen megnőtt a pajzsmirigy-daganatos és leukémiás megbetegedések száma. A zsi­dók által sűrűn lakott vidéket súj­tó betegséghullám híre eljutott a Chábád egy izraeli ernyőszervezeté­hez, a Ceiré Águdát Chábádhoz is, és ők léptek kapcsolatba a Rebbével, hogy mi a teendő. A Rebbe válasza gyors volt és határozott, és ha­marosan a csernobili balesetet követő legnagyobb gyerekmentő ak­ció nőtt ki belőle, a Chábád óriási humanitárius sikereként. Három év­tized alatt több mint háromezer gye­reket mentettek ki a területről a Rebbe rendelkezésére: „Gyerekek betegednek meg. Nincs időnk arra, hogy kutatási adatokat gyűjtsünk, és megnézzük, hogy mik a sugárzás hosszú távú hatásai. Mindent meg kell tennünk, hogy megmentsük őket”. 1990 augusztusában szállt fel az első repülőgép, fedélzetén 196 gyermekkel, és néhány órával később landolt a tel-avivi Ben Gurion repülőtéren. Ezt a csoportot még száz másik követte, és ennek a mentőakciónak mára emberek ezrei köszönhetik az életüket.

Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 137. szám – 2020. december 1.

 

Megszakítás