17 zsidó szokás és hagyomány, amelyekben szerepet kap a tojás.
1. Meg kell vizsgálni, nincs-e a tojásban vér
Mielőtt az ember megsüti a tojást, meg kell vizsgálni, hogy nincs-e benne vér. Az egyik módja ennek, hogy egy átlátszó pohárba töri, ahol a vér könnyen látható. Miért? A Tóra tiltja a vér fogyasztását, ezért ellenőrizzük a tojásokat, nehogy vércseppet tartalmazzanak.
Érdekesség: ez a gyakorlat egy egész zsidó közösséget is megmenthetett! A legenda szerint egy pap azzal vádolta a helyi zsidókat, hogy keresztény gyermeket öltek meg, hogy annak vérét használják a macesz készítéséhez. A tárgyaláson a rabbi azt kérte a bírótól, hogy hívjon be egy zsidó asszonyt, és kérdezze meg, hogyan készíti elő a tojásokat. Amikor az asszony elmondta, hogy mindig ellenőrzi, nehogy akár egyetlen vércsepp is legyen bennük, a rabbi így szólt:
„Ha a zsidók ennyire vigyáznak egyetlen csepp vérre a tojásban, hogyan ehetnének valaha emberi vért?”
A bíró belátta az érvelés igazát, és ejtette a vádat.
2. A széderasztal kelléke
A peszáchi szédertál szimbolikus elemekkel van tele, köztük egy főtt tojással is. A két főtt étel a szédertálon (a csont vagy csirkenyak és a tojás) a két jeruzsálemi Szentélybeli áldozatra emlékeztet: a peszáchi bárányra és a chagigá-áldozatra. Miért éppen ez a két elem? Az arámi nyelven a tojás, „bei’á”, azt is jelenti, „vágy”. A tojás és a csont együtt arra emlékeztetnek, hogy az Örökkévaló vágyott arra, hogy kinyújtott karral megváltson minket Egyiptomból.
Szokás a széder esti lakoma elején megenni a szédertálról vett tojást, sós vízbe mártva. Egyes családok még „tojáslevesként” is készítik – tojás sós vízben –, egy különleges változatként!
3. Legalább három tojás főzése egyszerre
Tojásfőzéskor sokan ügyelnek rá, hogy legalább három tojás kerüljön a lábosba. Miért? Régen gyakran előfordult, hogy a tojások termékenyítettek voltak. Ha egyben vérfolt volt, az nem számított kósernek. Ilyenkor a háláchikus elv, a bitul b’rov alapján (a kisebbség feloldódik a többségben) a többi kettő semlegesítette azt.
4. Külön lábasban főzni
További elővigyázatosságként egyes családoknak külön lábosuk van csak a tojásfőzésre. Így, ha véletlenül egy tojás vért tartalmaz, és ízt adna a lábosnak, az nem kerül át más ételekbe, amelyek abban főnek.
Megjegyzés: manapság a kereskedelmi forgalomban kapható tojások döntő többsége nem termékenyített, így ha van is bennük vércsepp, az egész tojás (és természetesen a többi tojás és a lábos) kóser marad. Mégis, sok család megtartja ezeket a régi szokásokat.
5. Páros szám kerülése
A Talmud azt mondja, nem jó páros számú tojást (és más ételt) enni, mivel az szellemi veszélyt vonhat maga után. Ez a szokás azonban nem szerepel a zsidó törvényekben, és úgy tűnik, hogy nem is elterjedt.
6. Nem hagyni hámozva éjszakára
Egy másik érdekes szokás: a Talmud tiltja, hogy hámozott tojást egy éjszakán át állni hagyjunk, mert „rossz szellem” telepedhet rá. Egyszerű megoldás azonban van, egy kis sót vagy olajat kell hozzáadni, és így már fogyasztható.
7. A madár elűzése a tojások elvétele előtt
Ha valaki vadon élő (nem háziasított) kóser madarat talál, amely tojásokon vagy fiókákon ül, a Tóra parancsolja, hogy előbb el kell küldeni az anyamadarat, mielőtt a tojásokat elveszi. Ezt a micvát silúach hákén-nek hívjuk. Meglepő módon a Tóra azt ígéri, hogy aki teljesíti ezt a micvát, hosszú életet kap.
8. Az iskolakezdő gyerek tojása
Amikor egy kisfiú elkezdi a Tóra tanulását, azt különleges rítusokkal ünneplik. Az egyik ilyen szép szokás, amikor egy főtt tojást meghámoznak, majd ráírnak (gyakran ételfestékkel) egy verset Ezékiel könyvéből:
„És mondta nekem: Emberfia, edd meg ezt az irattekercset, és töltsd meg a hasadat vele. Megettem, és olyan édes volt a számban, mint a méz.”
A tanító felolvassa a verset, a gyermek elismétli szóról szóra. Ezután áldást mond, és megeszi a tojást, megnyitva a szívét a Tóra befogadására.
9. Tojás a gyászolóknak
A tojás a gyász szimbóluma. Miért? Gömbölyű alakja az élet körforgását jelképezi. Emellett nincs „szája” (nyílása), így a gyászoló némaságát is kifejezi. Ezért szokás, hogy a gyászoló első étkezése a temetés után, főtt tojást is tartalmaz.
10. Tojás evése tisá beáv előtt
Tisá beáv böjtje előtt a zsidók egy utolsó, egyszerű „választó étkezést” (széudá máfszeket) esznek, amely hagyományosan főtt tojást is tartalmaz. A tojást hamuba mártják, ez a Szentély pusztulása miatti gyász szimbóluma.
11. Színes tojások Lag báómerkorkor
Egy vidámabb szokás: Lág báómerkor egyes családok színes tojásokat esznek, például hagymahéjjal vagy teafűvel együtt főzve, hogy színt kapjanak. Egy magyarázat szerint, mivel Lag báómer a gyászt örömre fordítja, ezért a gyász szimbólumát, a tojást színessé tesszük!
12. Szefárd szokás: egész éjjel főtt tojás szombatra
Sok szefárd családnál a szombati nappali étkezés része az éjjel lassan főtt tojás, amely barnára színeződik, és huevos haminados-nak (spanyolul: „éjszakázott tojás”) hívják. Egyesek szerint ez a gyászos szokás Mózes halálára utal, aki szombaton hunyt el.
13. Askenáz szokás: tojás hagymával
Az askenázi családoknál is gyakran kerül tojás az asztalra szombaton, de másképp. Előre megfőzik, felkockázzák hagymával, és hidegen tálalják. Néhány haszid rebbe maga készítette el a fogást – jiddisül ájer mit cibbel –, miközben mély kabbalisztikus gondolatokon elmélkedett.
14. Jemenben a gyerekek tojást vittek a tanítónak
A jemeni közösségekben a gyerekek nyers tojást vittek a tanítójuknak purim előtt. Mire az ünnep megérkezett, a tanítóknak tekintélyes „purim-tojás” gyűjteményük lett.
15. Djerbán a menyasszony az ajtónál töri össze
A tunéziai Djerbán élő zsidók követték azt a szokást, hogy amikor a menyasszony belépett az új otthonába, egy nyers tojást tört össze a bejáratnál, majd minden szoba ajtajánál is.
16. Mértékegységként
A zsidó jogban a tojás mérete (kebécá) fontos mértékegység. Például:
- A kenyér evése előtt csak akkor kell kezet mosni, ha legalább egy kebécá mennyiségű kenyeret akarunk enni.
- A Szentély idején csak egy kebécá mennyiségű tisztátalan étel tudott tovább tisztátalanságot átvinni.
- A chálá elválasztásának kötelezettsége 43,2 tojásnyi tésztamennyiségnél kezdődik.
17. Egy egész talmudi traktátus a tojásról
Tudta, hogy van egy egész talmudi traktátus, amelyet a tojásról neveztek el? Ez a Traktátus Beitzá („tojás”), amely az ünnepek általános törvényeivel foglalkozik és egy tojásról szóló vitával nyit, amely ünnepnapon született.
Forrás: chabad
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.